„Ebből a választékból mégis kire szavazzak? Mostanra elfogytak a pártok, nincs olyan, amelyik még nem járatta le magát” – mondta a hvg.hu-nak Bán Róbert, aki saját magát a hvg.hu által Senki Földjének elkeresztelt pártnélküli/pártonkívüli/párttalanul maradt közösséghez sorolja. Azokról van szó, akik szeretnének élni a választójogukkal, de a jelenlegi felhozatalban egyszerűen nem látnak olyan politikai erőt, amellyel azonosulni tudnának, így számukra az április 6-i ikszelés komoly fejtörést okoz.

Bán Róbert bevallása szerint tipikusan ilyen, mióta megteheti, él a választás jogával, mint fogalmaz „a demokrácia akkor működik, ha használjuk”. Ráadásul tényleg végigvoksolta szinte a teljes palettát, csakhogy mostanra minden „egyáltalán szóba jöhető” politikai szervezetből kiábrándult. „1994-ben először a Fideszre szavaztam, 20 évesen akkor az egy másik Fidesznek tűnt. Utána jött az SZDSZ, belőlük kicsit hosszabb idő alatt lett elegem, majd bedőltem a Dávid Ibolya  féle MDF-nek, elhittem, hogy ők egy önálló jobboldali erő lennének. A Jobbik ideológiája nagyon távol áll tőlem, az MSZP az állampárti múltja miatt kizárt, így 2010-ben megint a Fideszre szavaztam. A mostani szörnyű kormányzás végleg elvette a kedvem, az LMP pedig legfeljebb annyit bizonyított, hogy nem lehet más a politika. Kábé itt tartok most” – sorolja pártválasztási történetét.

Úgy érzékeli, hogy Senki Földjének nevezett rész sokakat beszippantott, mivel „mindenki mostanra koptatta el magát”. „Már csak ’annyira nem szörnyű’ alapon lehet választani, azt nézni, hogy a hibáival együtt még melyik a leginkább komolyan vehető párt. Vagy legfeljebb érvénytelen szavazatot leadni, egyszer csináltam már ilyet az egyik korábbi választás második fordulójában, amikor egy szocialista és egy fideszes jelölt közt nem tudtam dönteni. Ikszelés nélkül adtam be, de írtam a szavazólapra egy kisregényt, miért nem tudom egyiket sem támogatni. Vicces, hogy egy ismerősöm benn volt a körzeti választási bizottságban és később mesélte, hogy voltak, akik nem szavaztak, csak írtak” – mesélte.

Bán szerint most pont úgy érzi magát, mint amikor pár hete felhívta telefonon egy közvélemény-kutató cég. „Azt kérdezték, kit szeretnék miniszterelnöknek, és már pont kezdtem elgondolkodni, mikor kiderült, hogy zárt végű a kérdés, és felsorolták az öt lehetséges személyt. Mondtam is a kérdezőnek, hogy mit csináljak, ha én a szó klasszikus értelmében közülük aztán egyiket sem akarom miniszterelnöknek” – mondta.

Stiller Ákos

Otthon marad vagy jön a kisördög

„Konkrét számok nélkül is ki lehet jelenteni, hogy jelentős tömegek érzik úgy: nem ilyen lovat akartak. Hiszen az előző választáskor nagyon egyértelmű élmény volt, hogy ezt a tehetetlen szocialista társaságot el kell küldeni, és majd a Fidesz hoz változást, ezt tükrözte az elsöprő választási eredmény” – mondta a hvg.hu-nak Síklaki István szociálpszichológus. „De hiába ábrándultak ki az Orbán-kormány alatt, most nincs másik oldal, mert a baloldal ugyanúgy markáns program nélküli, tehetetlen szervezetnek tűnik. Ebből következik, hogy most jóval többen vannak, akik szeretnének élni a választójogukkal, de nagy dilemmában vannak” – tette hozzá.

A szociálpszichológus szerint ennek a dilemmának az lehet az egyik lehetséges feloldása, hogy a Senki Földjén bizonytalankodók közül sokan végül az utolsó pillanatban egyáltalán nem mennek el választani. „Úgysem teljes szívvel szavaznék, nem dönt el semmit a szavazatom, úgyis minden közvélemény-kutatás a Fidesz győzelmét mutatja” – sorolta Síklaki, milyen különféle lélektani hivatkozásokkal maradhatnak végül sokan otthon. Szerinte ilyen lelkiállapotban az ember „bármilyen ürügyön kapva kap” és távol marad. „Ezért van olyan érzésem, hogy a szokásoshoz képest végül kevesebben fognak elmenni, bármit mondanak is előzetesen” – mondta.

A másik lehetséges végkifejlet, hogy a választópolgárt a szavazóurnáig „elviszi a lelkiismeret, de amikor ott van egyedül, jön a kisördög”. Vagyis lehet, hogy azzal indult el, hogy a legkisebb rossz elve alapján újra a Fideszre szavaz, vagy a csalódottság miatt pont a baloldali összefogásra, de végül protest szavazatot fog leadni. „Előtte a szavazóív, jön az átkattanás, és végül behúz valakit teljesen esetlegesen, csak hogy bosszút álljon, amiért nem tud már valamelyik pártra meggyőződésből szavazni” – mondta Síklaki, aki szerint „pszichológiailag ez egy reális forgatókönyv”.

Ez is kijöhet majd a végeredményben, például az ilyen voksoknak köszönhetően megközelíthetik korábban hibahatáron belül mért kis pártok a parlamenti bejutási küszöböt. „Jelenleg ilyenből nincs sok, pedig minél kevésbé karakteres egy párt, annál inkább alkalmas, hogy protest szavazatokat gyűjtsön. Ugyanígy, a valami ellen tiltakozók miatt szedhetne össze könnyedén akár több százalékot is a Kétfarkú Kutyapárt, ha engednék indulni” – vélte.

Még p.....t rajzolni is jobb?

 „Száz százalék, hogy elmegyek szavazni, mert ez a demokrácia. Inkább rajzolok egy p....t a szavazólapra, de akkor is egy szavazattal több” – mondta a hvg.hu-nak egy önmagát tipikusan a Senki Földje népéhez soroló fővárosi tanár, aki munkája miatt kérte, hogy nevét ne írjuk ki. „Nem szoktunk benn politizálni, de az érettségiző osztályomnak azt mindig elmondom, hogy mindenképp menjenek el. Egyébként is, aki nem megy el, az is szavaz, mert a győztest támogatja, hiszen minél többen szavaznak, annál több voks kell a nyeréshez” – tette hozzá.

Már csak azért is szavazásra buzdítaná még a hozzá hasonlóan bizonytalanokat is, mert a környezetében leginkább apátiát tapasztal. „Ezért sok mindenre választ ad majd a pontos választási végeredmény. Mert lehet, hogy akik néma csöndben nézik most a Fidesz ámokfutását, és úgy tűnik, hogy nem adják jelét az elégedetlenségnek, végül elmennek, és ennek megfelelően szavaznak” – magyarázta. Ő maga már a „vagy-vagy” stádiumban van, két párt közt vacillál, de valószínűleg így sem meggyőződéssel húzza majd be az x-et. „A hangulatom dönti majd el” – jegyezte meg.

 „Történelemtanárként mindig is szerettem történelmi összefüggésben nézni a dolgokat, és vallom, hogy azok lesznek a politikusok, akiket az adott társadalom kitermel. Vagyis lehet szidni őket, de nem véletlen, hogy ők kerültek oda, Orbánt és Gyurcsányt is magunknak köszönhetjük. Nálunk sajnos még egyáltalán nem alakult ki az a demokratikus öntudat, ami nyugat-európai országokban vagy az Egyesült Államokban általános, és attól tartok, hogy nem is fog” – mondta a tanár, aki 2010-ben az LMP-re szavazott. „Utána ez a párt pont akkor esett szét, mikor látszólag a legerősebb volt Schmitt lemondásának sürgetésével, a korrupció elleni akciókkal.  Én ezért is vagyok ennyire kiábrándult” – tette hozzá.

A Senki Földje kedvelt vadászterület

Természetesen az általunk Senki Földjének titulált kategória a közvélemény-kutatásokat készítő cégek fogalomtárában nem létezik, de Sík Endre, a TÁRKI vezető kutatója segített körbehatárolni az itt hezitálókat. Egy kutatásban azt vizsgálták, hogyan függ össze a választási részvétel a pártszimpátiával, szerinte ugyanis leginkább ez alapján lehet megállapításokat tenni rájuk nézve. „A felmérés alapján három csoport különíthető el: egyrészt vannak azok, akik biztosan nem mennek el szavazni, közülük 83 százaléknak nincs pártszimpátiája. Ők már nem érhetők el a pártok által, rájuk nem is érdemes vadászni. A második csoport, akik biztosan vagy valószínűleg elmennek voksolni, közülük 30 százaléknak nincs kialakult pártkötődése. És vannak, akik valószínűleg nem mennek el szavazni, náluk 63 százalékának nincs pártszimpátiája. Utóbbi két csoport tagjai – már ezt a metaforát használva – tapodhatnak a Senki Földjén, amely tehát még lehet a pártok vadászterülete” – magyarázta.

Ugyanakkor Sík Endre szerint a Senki Földjén bizonytalankodók száma egyszerűen mérhetetlen, nem lehet tudni, valójában mekkora tömegről van szó. Azt a jelenséget, hogy többek szerint 2014-re egy jelentősen felduzzadt csoportról van szó, nem tartja tényszerűnek. „Annak, aki szeretne szavazni, de úgy érzi, senkire sem tud a jelenlegi pártkínálatból, azért van ilyen érzése, mert a környezetében a hasonlóan gondolkodóktól kap megerősítést” – magyarázta a vezető kutató, aki szerint ez így természetes, csak csalóka, hogy többen lennének.

Ők az igazi kritikus tömeg

A Senki Földjén hezitálás jelenségének egyszerű magyarázata van Krekó Péter, a Political Capital igazgatója szerint. „Két tényt kell egymás mellé tenni: a választási részvétel a rendszerváltás óta érdemben nem csökken, sőt, a régiós szinthez képest kifejezetten magas, az utolsó két választáson 64 százalékos volt. Ez jelentősen meghaladja például a lengyel vagy szlovák részvételi adatokat, vagyis tévhit, hogy nálunk apolitikusabbak lennének az emberek. Csakhogy a rendszerváltás óta óriásit zuhant a politikába, illetve a politikusokba vetett bizalom. Így jön ki az összkép: a távolmaradó krónikus nemszavazókkal ellentétben sokan elmennek, de valódi elköteleződés nélkül adják a voksukat valamelyik pártra. Sőt, a felmérések szerint néha még kifejezetten tisztességtelennek is tartják, akire szavaznak” – magyarázta.
 
A Senki Földje nagyjából a közvélemény-kutatásokon aktív bizonytalanként futó csoportnak felel meg, amely a politológus szerint  500 ezer és 900 ezer közötti tömeget tesz ki. Így pusztán létszám alapján akár a harmadik legnagyobb párt is lehetnének, de természetesen nem homogén csoportról van szó.
 
„2010-ben kibillent a bal-jobb oldali egyensúly, hiszen utóbbi oldalon a Fidesz és a Jobbik együtt 70 százalékot elvitt. 2014-re ez a választói réteg – amely szavazna, de nem tud kire – egyáltalán nem szimmetrikus: nagyobb részük korábban baloldali vagy liberális pártra szavazott, de mostanra nem lát az értékrendjének megfelelő politikai erőt” – mondta az elemző. Szerinte többen hezitálnának Senki Földjén, de az ilyen szavazók száma a korábbi választásokon is magas volt. „Amiért mégis többnek tűnnek a tanácstalanok, hogy ez a baloldali-liberális szavazók közt általánosabb nézet lett, és hangsúlyosabban meg is jelenik. Ezen az oldalon ugyanis mostanra teljesen beszűkült a kínálat azzal, hogy egy lista lett az ellenzéki oldalon, a baloldal tömbösödése miatt még nehezebb a választás” – tette hozzá.

„Az aktív bizonytalanok döntenek elsősorban a kampány alapján, az elkötelezett pártválasztókkal szemben ők az utolsó pillanatig ide-oda csapódnak, és csak a végén határozzák el magukat, így meglepetést, kiszámíthatatlanságot jelentenek. Sok bizonytalant gyakorlatilag ki kell rángatni az apátiából, őket hangos kampánnyal lehet megszólítani” – mondta Krekó Péter.

hvg.hu

Fontos, hogy a „bizonytalan” jelzőt nem szabad pejoratívan értelmezni, mert egyáltalán nem tudatlan, véleményalkotásra képtelen szavazókról beszélünk. „Sőt, ők teszik lehetővé az elszámoltathatóságot, ugyanis jóval kritikusabbak, illetve érzékenyebbek a kormányzat tevékenységének értékelésénél. Sokszor több időt töltenek információszerzéssel és érzékenyebbek az üzenetekre, mint az elkötelezettségükhöz makacsul ragaszkodó, stabil törzsszavazók” – jelentette ki.

Új erőket termelhet ki Senki Földje
 
A Senki Földjén toporgó választói csoport nagy része Krekó szerint jelenleg is inkább kormányellenes, de legalábbis nem elégedett az Orbán-kormány munkájával. Ennek ellenére egy részük végül a leghangosabb, az erőt felmutatni leginkább képes párthoz csapódik, ezért is vitte el 2010-ben az aktív bizonytalanok nagy részét a Fidesz és a Jobbik. Egy másik részük pedig a legkisebb rossz elvét követve „középre szavaz” majd, vagyis megkeresi és beikszeli a legkisebb elutasítottságú pártot – ennek jelenleg leginkább a szétmorzsolódott LMP-re számít.
 
„A politika- és elitellenes érzületre a mostani politikai garnitúra nem ad választ, egyik oldalon sincs megújulás.  Egyre többeknek van elegük, és valami újra, jobbra, valami másra vágynak – ezt próbálta meg 2010-ben még a nevével is üzenni a Lehet Más a Politika. De erre tett kísérletet a civil támogatókkal  induló Együtt 2014 is, csak csekély sikerrel” – mondta a politológus. Viszont hiába van a választók irányából egy ilyen nyomás, a mostani politikai szereplőknek nem érdekeltek újak megjelenésében.

Így – mert a választásokig hátralévő két hónap pedig már biztosan kevés – a következő ciklusban jó eséllyel megjelenhetnek a politikaellenes közhangulatot kihasználó erők, főleg, ha a várhatóan újraválasztott Fidesz kormány intézkedései miatt erősödik az elégedetlenség. Ezek elsősorban népszerű személyre alapozó, nem a politika klasszikus nyelvét beszélő új mozgalmak lehetnek, ahogy ez már végbement Bulgáriában, Olaszországban vagy Csehországban is.