Elhibázott, motiválatlan, képtelen ellátni feladatát – nyilvános az eltitkolt Klik-jelentés

Nyilvánosságra hozta az Index a Szabó Balázs miniszteri biztos által a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (Klik) működéséről készített, korábban eltitkolt novemberi részjelentését, amelyben a biztos lesújtó véleményt mond a szervezet működéséről. A jelentésben a miniszteri biztos a Klik gazdálkodását, szervezeti működését, külső-belső kommunikációját és informatikai beruházásait elemezte ki, és arra jutott, hogy minden területen átgondolatlan, elhibázott döntések születtek, a bajokért pedig jelentős mértékben a Klik elnöke tehető felelőssé. A szervezetben ennek ellenére sem történtek személyi változások az átvilágítás óta.

Nem vezetik, csak irányítják

A jelentés szerint a szervezetet „nem vezetik, hanem csak irányítják, de azt se hatékonyan”, azaz az elnök nem használja fel a beosztott munkacsoportok eredményeit, a feladatok kiosztása és leellenőrzése nem működik kellőképpen, az elnök így nem képes a szervezetet eredményesen működtetni. Annak ellenére, hogy a munkatársak a normálisnál jóval többet dolgoznak, sokakat nem vonták be a feladatokba megfelelően, mindez pedig általános motiválatlansághoz vezet. Egyébként is különösen nagy fluktuáció jellemzi a szervezetet, a sok rossz döntés pedig oda juttatta a Kliket, hogy az öt legfontosabb főosztály vezetője mind vagy lemondott, vagy leváltották őket.

A jelentés a Klik hardverinfrastruktúra-választását is „egyértelműen elhibázottnak” minősíti: a beszerzett eszközök és fontosabb programok sokszor nem kompatibilisek egymással, a beszerzési költségek pedig a piacinál jóval magasabbak voltak. A biztos úgy látja, csakis a választott feleslegesen időigényes és drága hibrid vékony-vastag klienses architektúra miatt vannak még mindig informatikai ellátás nélküli kerületek.

Marekné Pintér Aranka, a Klik elnöke

MTI / Soós Lajos

Nem jobb a hivatalos vélemény a Klik gazdálkodási szervezetéről sem, amely a biztos szerint „irányítatlan”, és „csakis a véletlen és az emberi elkötelezettség miatt működik úgy-ahogy”, illetve nem a feltett kérdések megválaszolását tűzi ki célul, hanem hogy azokra „valamilyen” választ adjon. A tankerületi igazgatók például csak 2013 augusztusában kapták meg, hogy a 2013-as évben mekkora költségvetéssel gazdálkodhatnak. A hiányos, elhibázott költségvetés miatt a 2014-es hiány elérheti az 57 milliárd forintot, amiért a jelentés személy szerint a Klik elnökét teszi felelőssé.

Emellett a szervezet sokszor szerződés nélkül, vagy hibás, hiányos szerződésekkel fizetett ki pénzösszegeket, néha úgy egyenlítettek ki számlákat, hogy 10 hónappal a teljesítés után még azon dolgoztak, hogyan készítsenek hozzájuk utólag visszadátumozott szerződést. Egyes szerződések a biztos szerint éppen, hogy a Klik hátrányára tértek el a sablontól, felesleges többletkiadásokat képeztek. „Arra senki sem tudott egyértelmű választ adni, hogy valójában mire is kell a Kliknek 2 db iPad” – jegyzi meg például a jelentés.

Nincs hova leülni

A Kliknek helyet adó épület a szerződés megkötésekor a Klik központi létszáma alig kétharmadának elhelyezésére volt csak képes, a szerződésben szereplő használatbavételi díj pedig kétszer magasabb, mint bármely piacon levő ingatlan használatbavételi díja. A szervezet elnöke emellett „valótlanságot állított” az épület állapotával kapcsolatban is, az ugyanis még a birtokbavétel után is felújításra szorult és informatikai ellátottsága máig elmarad az ígérttől. Sok üres álláshelyet azért nem töltöttek be a mai napig, mert a vezetők szerint „nincs szabad hely, ahova leültethetnék a kollégákat”.

A jelentés a Klik kommunikációját is elhibázottnak találja. Például úgy látja, a szervezet nem hangsúlyozta kellően a tavalyi pedagógus-béremelést, ami pedig az „utóbbi idők egyik legnagyobb eredménye volt” az országban. Ehelyett a szervezet kommunikációja inkább a negatív eseményekre koncentrált, pedig „nem az a hír, hogy egy pedagógusnak csökkent a bére, hanem az, hogy 101 ezernek növekedett”.