szerző:
Tetszett a cikk?

Le kell jelentenie ezentúl a közös képviselőnek, laknak-e a házban olyanok, akik nem jogosultak a rezsicsökkentésre, például azért, mert a cégük nevén van az ingatlan – ezt írja elő egy szinte észrevétlenül elfogadott törvény. Így a lakókat a vízdíj és a szemétdíj szempontjából két csoportba kell ezentúl sorolni, különben kollektív büntetés jár: az egész ház elbukja a rezsin megspórolt forintokat.

Új adatszolgáltatási kötelezettséget írtak elő a társasházaknak és lakásszövetkezeteknek, egészen pontosan a nevükben eljáró közös képviselőknek egy szinte észrevétlenül elfogadott, és már hatályba is lépett februári törvénnyel: ezentúl rendszeresen le kell jelenteni, a házban milyen arányban laknak olyanok, akik jogosultak a víz- illetve szemétdíj után járó rezsicsökkentésre, és hány lakásnál nem jár a kisebb számla. Csakhogy ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a közös képviselőknek ezentúl két listát kell gyártania annak alapján, hogy melyik lakás kinek a tulajdonában van, ami erősen aggályos lehet adatvédelmi szempontból.

A rezsicsökkentésre jogosultak, illetve nem jogosultak különválasztásának kötelezettségéről valószínűleg még a közös képviselők többsége sem tud, pedig ez a 2014. évi XI. törvény február 18-i hatálybalépéstől, illetve március 10-től, vagyis most hétfőtől már törvénybe foglalt feladatuk – mondta a hvg.hu-nak Farkas Tamás, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének (LOSZ) elnöke. Az új adatszolgáltatási kötelezettséget ugyanis egy salátatörvénybe bújtatták, amely hozzányúl a társasházi törvénytől kezdve a villamos energiáról és a hulladékról szóló jogszabályokon át egy sor normához.

Két fideszes észrevétlen salátája

A törvénymódosítást a rezsiharccal megbízott fideszes képviselő, Németh Szilárd, illetve Rogán Antal frakcióvezető nyújtotta be, és a választások miatt extra rövid, mindössze tíznapos „tavaszi” ülésszakán a parlament február 6-án csont nélkül el is fogadta. Így február 17-én ki is hirdették, vagyis jelenleg már hatályos a jogszabály, csak éppen a közös képviselőkön kívül a társasházak többsége valószínűleg csak most fog értesülni a rezsiháború legújabb lépéséről.

Az új adatszolgáltatási kötelezettség a rezsicsökkentésen belül két területet, a vízellátást, valamint a szemétdíjat érinti, a LOSZ elnöke szerint valószínűleg azért, mert ez az a két szolgáltatás, ahol a legtöbb esetben nem egyénileg a fogyasztó, hanem a társasház áll szerződéses kapcsolatban a szolgáltatóval. Vagyis – az áram- vagy a gázszámlával ellentétben – nincsenek pontos adataik arról, hogy kinél maradnak a rezsicsökkentéssel megspórolt forintok.

Ugyanis az Orbán-kormány rezsicsökkentési kampányának előnyeit az erről szóló törvény alapján csak a természetes személyek élvezhetik, akik saját jogukon használják az ingatlant. Ha viszont egy lakás egy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet – például egy cég, egy alapítvány vagy egy bt. – tulajdonában van, akkor neki is jut a spórolásból, hiszen a legtöbb társasház egy egységként szerződik szemétszállításra, majd ennek díját utána felosztják, és beszedik a lakóktól. Ugyanez a helyzet sok házban a vízdíjjal is, amennyiben nincsen minden lakásban egyedi, hiteles mellékvízmérő, vagyis ebben az esetben is a társasház áll kapcsolatban a vízművekkel. Csakhogy emiatt olyan lakásoknak is csökkenhetett a víz- és szemétdíja, amelyeknek a kormány szerint az nem jár, mert nem „természetes személy ingatlanhasználó”, hanem például iroda vagy rendelő működik a céges ingatlanban.

Külön számla a rezsicsökkentésre nem jogosultak vizéről és szemetéről 

Bár olykor elenyészően kevés rezsimegtakarítás marad egyes társasházaknál, a fideszes törvénymódosítás arra kötelezte a közös képviselőket, hogy ezentúl külön-külön adják le a hulladékgazdálkodó, illetve a vízművek felé, az adott számlázási időszakban milyen arányban oszlik meg a „rezsicsökkentésre jogosult” lakók, illetve a „más felhasználók” vízdíja, illetve szemétdíja. Így minden társasházon belül ettől kezdve ebbe a két kategóriába kell sorolni a tulajdonosokat. A leadott információk alapján a közműcégek, illetve a hulladékgazdálkodási társaságok majd „külön-külön” számlát bocsátanak ki ezentúl a társasházak felé: a rezsicsökkentettek szemetének és vizének díját (ebben az esetben így magasabb lesz a megtakarítás összege), és az abból kimaradók teljes fizetnivalóját.

Képünk illusztráció
©

Csakhogy az ország legnagyobb lakásszövetkezeti és társasházi érdekképviseleti szervezetének vezetője szerint több mint aggályos, hogy a közös képviselők két csoportba listázzák a tulajdonosokat, illetve kiadják a törvényben előírt adatokat. „Törvényellenesnek tűnik ez az új adatszolgáltatási kötelezettség, mert a társasházi törvény értelmében a közös képviselő csak adatkezelésre jogosult, arra is egy meghatározott körben. Így valóban kötelessége vezetni a társasházi tulajdonosok, illetve lakásszövetkezeti tagok nyilvántartását, de most ezek alapján adatok kiadására köteleznek bennünket, pedig ezzel más jogszabályokat is megsérthetünk” – mondta Farkas Tamás. A házkezelőket és közös képviselőket tömörítő legnagyobb szervezet jelenleg is jogászok segítségével próbálja értelmezni a friss jogszabályt, pedig már javában mulasztást követ el, aki a hulladékgazdálkodót most hétfőtől, a vízműveket pedig a törvény hatálybalépését (február 18-át) követő első főmérő-leolvasástól kezdve nem informálja a rezsicsökkentésre jogosult és nem jogosult lakástulajdonosokról.

Kiszűrni a cégeket

„Akiket máshonnan nem tudnak megfogni, azokról most a közös képviselőnek kellene adatokat kiadni, nehogy kaphassanak a csak természetes személyeknek járó rezsicsökkentésből. Van nálunk olyan ház, ahol 40 lakásból 20 jogi személy tulajdona, mert sok az iroda, és csak így tudják leírni a költségeket” – magyarázta Farkas, aki szerint a törvénymódosítás nemcsak aggályos, de a gyakorlatban végrehajthatatlan. Ugyanis a rezsicsökkentésre jogosultak és abból kimaradókat havi rendszerességgel – minden egyes víz- és szemétdíj-számlázás alkalmával – le kellene jelenteniük.

„Ez önmagában nonszensz, hiszen sem a közös képviselők, sem a szolgáltatók nincsenek felkészülve arra, hogy havonta egyeztetgessenek a lakókról” – mondta a szervezet elnöke. Ezért készülnek egy javaslattal, miszerint a lakásszövetkezetek, társasházak az első adatközlés után próbáljanak megegyezni a két érintett szolgáltatóval, hogy a jövőben legyen elég a változásjelentés, vagyis csak akkor kelljen leadni a rezsicsökkentésre jogosultak, és abból kizártak arányát, ha abban valamilyen változás van.

 Az egész ház megszívhatja

Ha viszont a kötelező adatszolgáltatásnak a közös képviselő nem tesz eleget, akkor az egész társasház bűnhődik: a törvény értelmében ilyenkor a vízmű, illetve a kommunális szolgáltató az előírt két külön számla helyett csak egyet bocsát ki – ami nem tartalmazza a rezsidíj csökkentését, vagyis a megtakarítást kollektíve elbukták. A jogszabály kimondja, hogy ilyen mulasztás esetén is megilleti a rezsicsökkentés a természetes személy lakókat, és a díjcsökkentés elmaradásának „terhét” a közös képviselőnek kell viselnie. Hogy ez pontosan mit jelent, mi jár neki büntetésként, illetve hogyan verhetik le rajta a lakók a rezsicsökkentés adott havi elmaradását, az nem derült ki a törvényből.

Ahogy egy sor más kérdés is azonnal felvetődik a törvény végrehajtásával kapcsolatban: mi van akkor, ha a rezsicsökkentésre amúgy jogosult magánszemély a lakását egy cégnek adja bérbe, vagy ha pont fordítva, egy cég nevére megvett ingatlanban természetes személyek lakik? Ha ráadásul bejelentés nélkül – magyarul feketén – történik a bérbeadás, akkor erről vajon tud/tudhat-e a közös képviselő, és vajon ezt is jelentenie kell-e ezentúl a szolgáltatók felé – ami már-már besúgásnak is beillik?

Amikor megy ellenőrizni a vízműves...

Elég életszerűtlen azt is elképzelni, amint a méregdrága, profi adatbázis-kezelő szoftverekkel dolgozó vízműcégek és hulladékgazdálkodók hónapról hónapra feldolgozzák a kötelességtudó közös képviselők egyesével beküldött listáit a rezsicsökkentésből kizárt lakók arányáról, márpedig azt mondja ki a friss jogszabály. Egy házkezeléssel foglalkozó forrásunk szerint valószínűleg nemcsak a közös képviselők többsége, de még a vízműcégek és kommunális szolgáltatók nagy része sem tud arról, hogy a jövőben két külön számlát kellene kiállítaniuk a társasházaknak. Állítólag már volt olyan megyei vízmű, amelyet felhívtak egy felkészült társasháztól, hogy érdeklődjenek az új adatszolgáltatásról, de kapásból elhajtották őket. „Aki ezt kitalálta, nem gondolta végig, mit indít el” – jegyezte meg forrásunk.

Pedig a jogszabály még arról is rendelkezik, hogy a vízmű- és a hulladékgazdálkodási szolgáltató „bármikor jogosult betekinteni” az „adatszolgáltatást megalapozó adatokba, számításokba, illetve az alkalmazott módszertanba”. Ezt is nehéz a gyakorlatban elképzelni, pedig vizionáltuk, amint a vízmű képviselője bekopoghat a társasház közös képviselőjéhez azzal, hogy jött ellenőrizni, megfelelően elválasztották-e a rezsicsökkentésre jogosult lakók szemétdíját a házban található egyetlen céges iroda szemetének költségétől.

Ellenőrizhetetlen, mi kerül ki a házakból

A Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ) szerint az új kötelezettséget csak úgy lehetne elkerülni, ha minél több lakásszövetkezet, társasház megfontolná, hogy ezentúl nem együtt, házként szerződnek a hulladékgazdálkodó céggel, hanem bevezetnek valamilyen „tagi, tulajdonosi díjfelosztást”, hogy a lakók egyedileg kapcsolódjanak a szolgáltatóhoz. A vízművek felé való rendszeres listázástól pedig elvileg csak úgy lehetne megszabadulni, ha minden egyes lakásban lenne szabályszerűen beszerelt hitelesített mellékvízmérő, aminek beszerelésére – és tetemes költségeinek vállalására – amúgy nehéz lenne kényszerűen kötelezni a lakókat.

Rezsicsökkentést hirdető tábla egy társasház lépcsőházában
©

Mivel rengeteg nyitott kérdés vetődött fel, amely nem derül ki a már hatályos jogszabályból sem, megkértük a rezsicsökkentésben illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, segítsenek értelmezni a törvényt. Többszöri telefonos, és a tárca kérésére pontosított írásbeli megkeresésünk ellenére cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

„A törvény szerint a közös képviselők kötelesek kiszámolni, hogy a házban milyen arányban vannak természetes és jogi személyek, csakhogy a szolgáltató arra is felhatalmazást kap, hogy bármikor betekintsen azokba az iratokba, amik alapján a közös képviselő kiszámolta ezt az arányt” – mondta a hvg.hu-nak Hidvégi Fanny, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) adatvédelmi programvezetője. Szerinte problémás, hogy a törvény alapján elegendő lenne az arány beszolgáltatása, de nincs rá semmi garancia, hogy a gyakorlatban ez hogyan fog megvalósulni, milyen listák fognak készülni. „A betekintési jog eredményeképpen pedig ellenőrizhetetlen, hogy a szolgáltató csak a valóban szükséges adatokhoz fog-e hozzáférni” – tette hozzá. Ráadásul aggályos, hogy amennyiben a közös képviselő nem szolgáltatja be ezeket az adatokat, és a szolgáltató a teljes díjat számlázza ki, akkor a rezsicsökkentésre jogosultak felé a közös képviselőt terheli az anyagi felelősség a különbözetért.

Gyurcsányozás-bajnaizás a törvény indoklásában

„A rezsicsökkentések politikáját továbbra is folyamatos támadások érik Brüsszelből, ezért kötelességünk az erre vonatkozó előírásokat a legmagasabb szintű jogszabályban rögzíteni. A brüsszeli bürokraták és a magyar baloldal képviselői, akik a multinacionális vállalatok foglyai és érdekérvényesítői, bármire képesek lennének annak érdekében, hogy meggátolják és teljesen eltöröljék a rezsicsökkentéseket” – olvasható a fentieket rögzítő törvény indoklásában, amelyet Németh Szilárd és Rogán Antal jegyez.

Az általános indoklásban ugyanakkor egyetlen sor sincs a társasházakat sújtó új adatszolgáltatásról, a salátatörvény szükségességét azzal indokolják, hogy a rezsicsökkentések harmadik hullámának megvalósítását akarják biztosítani, mert „a magyar államnak alapvető kötelessége, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején drasztikus mértékben megemelkedett lakossági rezsiterheket” mérsékelje.

 

Azzal viszont eldicsekszenek, hogy a törvény valóban kiterjeszti a rezsicsökkentést a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekre (például nyugdíjas otthonok), valamint azon háztartásokra is, ahol a közszolgáltató a bérlakást üzemeltető szervezettel áll kapcsolatban, és emiatt a rezsicsökkentés nem tudott megfelelően érvényesülni a víziközmű-szolgáltatás, valamint hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tekintetében.

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Videó: Kigyulladtak a Vivo telefonjai a hongkongi repülőtéren

Videó: Kigyulladtak a Vivo telefonjai a hongkongi repülőtéren

Rendőrök lőttek le Minneapolisban egy fekete férfit igazoltatás után

Rendőrök lőttek le Minneapolisban egy fekete férfit igazoltatás után

Hullámvasút a nosztalgiavonalon – Az Utasellátó története

Hullámvasút a nosztalgiavonalon – Az Utasellátó története