„Rendőrt kellett hívni, mert az egyik lakó a rezsicsökkentésről szóló hirdetményeket kiragasztó emberünket kilökdöste és kizárta a lépcsőházból. A férfinak közösköltség-díjfizetési hátraléka van, ezért mérges ránk” – mondta egy közös képviseletre szakosodott cég nevének mellőzését kérő munkatársa, mikor arról kérdeztük, milyen tapasztalatokat gyűjtöttek eddig a társasházi rezsiháborúban.

Egy decemberben elfogadott törvénymódosítás értelmében a megtakarított közös rezsit taglaló kimutatásnak negyvenöt napig kinn kell lógnia, másképp a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság akár 500 ezer forintra is megbírságolhatja a közös képviselőt – nem csoda, ha a kihajított rezsihirdetményes munkatárs hatósági segítséggel próbálta megtörni a szomszéd ellenállását. „Csakhogy a kiérkező rendőr azt mondta, nem tud mit tenni, mert mi nem számítunk közfeladatot ellátó személynek, mint mondjuk a postás. Szerinte legfeljebb feljelentést tehetünk ilyen esetben, méghozzá becsületsértésért” – mesélte forrásunk.

Hasonlóan tragikomikus jelenetek persze nem játszódnak le minden társasházban, sőt a hvg.hu-nak több közös képviselő is állította, hogy hidegen hagyja az embereket a házukban zajló rezsimegtakarításos kényszerkampány. Ahogy korábbi cikkünknél, ezúttal is belefutottunk abba, hogy a téma politikai vonatkozásai miatt csak névtelenséget kérve beszéltek a területen dolgozó forrásaink.

„A lakókat nem nagyon érdekli, mert ez egy virtuális pénz, ami soha nem is létezett. Több tucat házat kezelünk, és összesen, ha egy-két lakó érdeklődött, hogy akkor most mi lesz a rezsicsökkentéssel” – mondta egy fővárosi közös képviselő. Ugyanezt mondta egy vidéki, több száz házat, vagy az ő szakzsargonjuk szerint több ezer ingatlan-albetétet kezelő cég vezetője is.

„Féltem, hogy mi lesz, de egy levél vagy telefon sem jött. Sokkal nagyobb az érdektelenség, mint vártam: idén eddig már tizenkét közgyűlést tartottam, és ha fel is vetődött a kérdés, legyintettek rá” – mondta. Ő is azt gondolja, mindez arra vezethető vissza: „az emberek ezt nem tekintik tényleges pénznek, nem érdekli őket, hogy e nélkül mennyi lehetett volna a szemétdíj, csakis a valós fizetnivaló, ami a számlán szerepel”. A praxisukban a legszokatlanabb eset a hirdetménnyel érkező képviselőt be sem engedő szomszéd inverze volt: a valamit erősen félreértelmező lakó bement hozzájuk csekket kérni, hogy „befizethesse a rezsicsökkentést”.

Ki nyert vele a legtöbbet?

Pedig sok ház járt jól a több lépcsőben végrehajtott rezsicsökkentéssel, amely a víz-, csatorna-, gáz-, szemét- és kéménydíjakat is érintette – csak sokszor nem azok, amelyek leginkább rászorulnának a megtakarított forintokra. Több forrásunk is felhívta a figyelmet, hogy minél nagyobb a fogyasztó, értelemszerűen annál több a megtakarítás, hiszen nem sávos a rendszer. Így a legtöbbet olyan házak nyerhetik a kormány intézkedéseivel, amelyeknek sok a közös rezsije a különféle létesítmények – uszoda, konditerem, fűtött kocsibejáró, sok kivilágított közös terület – miatt.

Felhívtunk egy felkapott budai lakóparkot, ahol többek közt egy 25 méteres feszített víztükrű úszómedence áll a lakók rendelkezésére. Némi unszolásra a közös képviselő – nevének említése nélkül – végül szóba állt velünk, de azt állította, hogy „minimális spórolást” köszönhetnek a kormányakcióknak. A villany elszámolásnál ugyanis nagyfogyasztónak számítottak, így kiesnek a rezsicsökkentésből, a gázon „valamennyit” megtakarítottak, de pontos adatot se erről, se a megtakarított vízdíjról nem mondott.

hvg.hu

Nagy nyertesei a rezsicsökkentésnek azok a társasházak is, ahol házközponti fűtés van. „Ezekben eddig a közös fűtés vitte el a költségvetés nagy részét, és a rendszerhez szükséges szivattyúk miatt az áramszámla is magas. Ha még lift is van, akkor ezeknek a házaknak több százezret hozhat a rezsicsökkentés” – mondta az egyik közös képviselő, akinek az ilyen típusú, mindössze 12 lakásos épületében is 283 ezer forint csak a gázon megtakarított összeg.

40 forint a társasházi malacperselybe

A legtöbb háznak azonban nemigen kell azon agyalnia, mire költse a megtakarítást, annyira elenyésző az összeg. Viszont ugyanúgy megvan a kihirdetéssel járó macera. Egy nyugat-magyarországi, hat lépcsőházas, önálló gázfűtéses lakásokból álló ingatlan idei első hirdetménye szerint 501 forintot spóroltak meg (a rezsipropaganda másolatát eljuttatták szerkesztőségünkbe). „Azt szavaztuk meg, hogy bent marad, és a ház naaaagy közös pénzét fogja növelni” – viccelődött a ház egyik lakója. Az általunk ismert negatív rekorder azonban az a kicsi alföldi társasház, amelyik 2013-ban összesen 40 forintot takarított meg, mivel nagyjából egy lépcsőházi közös lámpa az összes közös fogyasztásuk. A tételes kimutatást havonta a nullához közelítő spórolásról viszont itt is ki kell tenni.

Az egyik közös képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy más gazdasági tendenciákat is számításba véve sok társasház többet bukott az Orbán-kormány más intézkedései miatt, mint amennyit a rezsicsökkentéssel nyert. „Mindent utalással kell fizetni, így például a tranzakciós díj bevezetését nagyon megérezzük. De a legtöbb háznál az utóbbi fél évben a banki szolgáltatások díja havonta több ezer forint pluszkiadást jelent, mert a sarokba szorított bankok elkezdtek árat emelni. Ezzel szemben a társasházak megtakarítási számláinak kamata viszont csökkent” – sorolta.

Azt sem érti, miért büntetik azokat a lakóközösségeket, melyek maguktól próbálkoztak a rezsicsökkentéssel. „Van olyan ház, amely sokat spórolt azzal, hogy az egyetemes szolgáltató Elműtől átszerződött piaci szolgáltatóhoz, csakhogy így nem jogosult a rezsicsökkentésre” – mondta. De az egészet alapvetően azért tartja mesterségesen felpumpált propagandának, mert a társasházak költségvetésének eleve kis része a közös rezsi. Mutatott több részletes, 2014-es társasházi költségvetést, az egyikben például egy átlagos, nem liftes társasházban a teljes büdzsének mindössze 0,7 százaléka a közös áram. „És még ennek a 10-20 százalékáról beszélünk, ami így szinte meg sem látszik a büdzsében” – jegyezte meg a közös képviselő, hozzátéve, hogy a rá bízott házak közül a legnagyobb fogyasztásúnál is maximum 5 százalékra megy fel ez a tétel.

Ezzel szemben viszont a közös képviselők hirdetményekkel járó költségei elszabadultak, legalábbis ezt állították a hvg.hu-nak. Ahogy egyikük sommásan összegezte: „anyázunk, de csináljuk”. Egy több száz házat kezelő vidéki cég vezetője pedig tételesen elsorolta, mivel járt a hirdetmények bevezetése az eddigi rutinba. „Négy ember 10 napos munkája megy el a rezsihirdetmények elkészítésével és közhírré tételével. Ki kellett alakítani egy új munkarendet, minden hónap 5-én kezdjük a számlákból rögzíteni az adatokat, visszük fel gépre, nyomtatjuk, majd 10-15-e között hordjuk ki. Több száz házat kezelünk, így 8 körbe kellett felosztani” – magyarázta. Náluk az embereinek munkabérével, ezek járulékaival, benzinnel, adminisztrációs és nyomtatási költségekkel együtt állítása szerint évente 3 millió forint pluszköltséget jelent a kormány rezsiakció hirdetése. Akárcsak korábban más házkezelők, ő is azt mondta: ha nem a kormány népszerűsítése, hanem valóban a megtakarítás lenne a fontos, akkor egyszerűen az eddig is kötelező éves beszámoló részévé tették volna a kimutatást.

Más munka és a fejlesztés rovására

Forrásunk cáfolta, hogy a profi házkezelők ezt simán kigazdálkodnák, náluk például leállítottak más, a lakóknak eddig járó szolgáltatásokat, így már nem egyszerűsítik a dolgukat előre kitöltött csekkekkel. „Nem igaz, hogy a közös képviselő cégeknek akkora haszna lenne, hogy ezt simán visszanyerhetnék máshol, ráadásul a hirdetményekkel tényleges költségek keletkeznek, a munkát pedig csak egy másik helyett tudjuk megcsinálni” – mondta.

Egy másik, fővárosi házkezelő úgy fogalmazott: „ingyenmunkára vagyunk kötelezve, és még ránk mondják, hogy szabotáljuk a rezsicsökkentést. A cég egyébként más feladatokra felvett alkalmazottja – akinek a rezsióradíja a közterhekkel együtt 2000 forint – 3 napig járja körbe az 50 házat – számolt. – Nem is beszélve arról, hogy ehhez házanként 7-8 számlát kell feldolgozni, vagyis az összes házat számításba véve több száz számláról beszélünk” – mondta forrásunk, aki szintén nem tudja kigazdálkodni, de itt a cég fejlesztésére szánt keretéből veszik el.

A közös képviselők egyetértettek abban, hogy sajátos támadási felületet generált a kormányintézkedés: elég egy rosszindulatú bejelentés a fogyasztóvédelmi hatósághoz egy letépett hirdetmény miatt, és fenyeget a több százezer forintos bírság. „Eddig is gyakori volt, hogy egy lakó nem fizetett, kiadtunk egy fizetési meghagyást, ő meg rohant bennünket feljelenteni hűtlen kezelés miatt” – jegyezte meg egyikük. Mégsem fordul meg a fejükben, hogy bármilyen lépést tegyenek, amit az egyik házkezelő azzal indokolt: „nincs értelme lázadni egy már törvénybe foglalt dolog ellen. És a mostani politika bosszúálló”.

Szerettük volna megkérdezni Németh Szilárdot, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős képviselőjét, mit szól a közös képviselők tapasztalataihoz, de megkeresésünkre munkatársán keresztül annyit reagált, hogy nagyon elfoglalt, illetve még azt sem tudja megmondani, mikor lenne ideje reagálni a kérdéseinkre.