Aláírásgyűjtés: már elkéstek az ellenőrzéssel azok, akik az adataikat féltik

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint az állampolgároknak a választásokkal összefüggésben volt lehetőségük tájékoztatást kérni személyes adataik kezelésével kapcsolatban, de csak a jelöltek nyilvántartásba vételével kapcsolatos jogorvoslati határidő végéig.

  • MTI MTI
Aláírásgyűjtés: már elkéstek az ellenőrzéssel azok, akik az adataikat féltik

A hatóság így reagált három jogvédő szervezet véleményére, amely szerint az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Választási Bizottság és az adatvédelmi hatóság döntéseivel bebizonyította, hogy csődöt mondtak az alkotmányosságot védeni rendelt intézmények. Az egyik beadvány szerint megalapozottan lehet feltételezni, hogy tömeges visszaélés történt a választópolgárok személyes adataival.

A hatóság visszautalt egyes sajtóhírekre, amelyek szerint előfordult, hogy a választáson indulni kívánó állampolgárok más pártok ajánlóíveiről átmásolták az adatokat a sajátjaikra.

Ezzel kapcsolatban a hatóságtól közölték: az érintett választópolgároknak a jelöltek nyilvántartásba vételével kapcsolatos jogorvoslati határidő végéig lett volna lehetőségük tájékoztatást kérni személyes adataik kezelésével kapcsolatban, tehát a jogot biztosítják, de annak gyakorlása időben korlátozva van.

Mesterházy Attila MSZP-elnök hétfőn fordult nyílt levélben a hatósághoz, amelyben bejelentést tett a választási jelölésre szolgáló ajánlóívekkel kapcsolatos visszaélésekről, egyben arra kérte Péterfalvi Attila NAIH-elnököt: vizsgálja ki ezeket a visszaéléseket.

Az adatvédelmi hatóság álláspontja szerint a szervezetnek nincs nyomozati jogköre és nem tudja ellenőrizni az aláírások valódiságát sem. Felhívták egyúttal a pártelnök figyelmét arra, hogy szigorúan tilos az ajánlóívek másolása, adásvétele, cseréje, bármilyen más módon történő továbbítása; a visszaélésekkel kapcsolatban a büntető törvénykönyv rendelkezik, a bűncselekmények felderítése viszont a rendőrség feladata, ezért a bejelentést az Országos Rendőr-főkapitánysághoz továbbították.

 

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?