A szavazóhelyiség bezárása után a szavazatszámláló bizottság (tekintettel arra, hogy az urnák felbontásáig még hosszú idő telik el) leragaszthatja az urnák nyílását urnazáró címkével. Először megszámlálják és kötegekbe foglalják a fel nem használt szavazólapokat (külön az egyéni szavazólapokat, külön a pártlistás és külön valamennyi nemzetiségi szavazólapot). A kötegekre ráírják, hány és milyen típusú (egyéni, pártlistás, nemzetiségi) szavazólap van a kötegben. A kötegeket úgy kell lezárni, hogy azokból ne lehessen szavazólapot kivenni vagy abba beletenni.

Szintén megszámlálják az elrontott szavazólapokat (szintén választási fajtánként), majd visszahelyezik a borítékba, amelyben gyűjtötték, és azt lezárják. A választás szavazóköri eredményéről készített jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az elrontott szavazólapok számát.

Megszámlálják azt is, hányan szerepelnek a visszautasítottak jegyzékén, ezt szintén rögzítik a jegyzőkönyvben (azok a választók nem szavazhatnak, akiknek nincs érvényes személyazonosító okmányuk, vagy nem írják alá a névjegyzéket). Ezután elcsomagolnak mindent a névjegyzék, a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke és a szavazóköri jegyzőkönyvek kivételével.

Összeszámlálják, hányan írták alá a névjegyzéket (azaz vették át a szavazólapjukat), hányan szerepelnek a mozgóurnát igénylők jegyzékén, és hány nemzetiségi választó jelent meg, majd ezt is felvezetik a jegyzőkönyvre. Az urnákat csak ezek után bonthatják fel.