Újraszámoltatta a szavazatokat a 15-ös választókerület két szavazókörében az NVB. Ebben a választókerületben – a XVIII. kerületben, Simon Gábor volt MSZP-elnökhelyettes egykori körzetében – volt a legszorosabb az eredmény az egész országban a Fidesz-KDNP és az ellenzéki összefogás jelöltje között.

Szombaton – a külképviseleteken és az átjelentkezéssel szavazók voksainak bekeverése és megszámlálása után – eldőlni látszott a verseny, a szavazatszámláló bizottság összesítése szerint ugyanis a Fidesz-KDNP-s Kucsák Lászlóra 546-an, míg Kunhalmi Ágnesre, a baloldali összefogás jelöltjére 508-an szavaztak az akkor felbontott urnák összeszámlált szavazatai alapján.

Ez azt jelentette, hogy – mivel a csaknem 98,7 százalékos feldolgozottság alapján a két legtöbb szavazatot kapó jelölt közötti különbség addig mindössze 22 volt a Fidesz-KDNP-s jelölt javára – Kucsák László kaphatja a mandátumot. A végeredmény szerint tehát Kucsák László 20 650, Kunhalmi Ágnes 20 590 voksot kapott.

Az újraszámlálás szerdán aránylag rövid idő alatt le is zajlott, de a korábbi végeredmény nem változott. A 10. számú szavazókörben az érvénytelen szavazatokat vizsgálták át, és találtak közöttük két érvényes, Kunhalmi Ágnesre leadott szavazatot. A 40. szavazókörben az érvényes szavazatokat vizsgálták meg újra, és két, a szavazókörben érvényesnek minősített, Kucsák Lászlóra leadott szavazatról állapította meg a bizottság az újraszámlálásnál, hogy érvénytelen.

Kunhalmi Ágnes szavazatainak száma így kettővel nőtt, Kucsák Lászlóé kettővel csökkent. Az NVB szerint a különbség így 56 voksra csökkent, de a mandátum nem cserélt gazdát.

Facebook/Kunhalmi Ágnes

A korábbi eredménymegállapító határozat ellen Kunhalmi Ágnes nyújtott be fellebbezést.

Arra hivatkozott, hogy a 40. számú szavazókörben a szavazatszámláló bizottság tagjának nyilatkozata szerint olyan szavazatokat is érvényesnek fogadtak el, amelyeken csak alá volt húzva a jelölt neve, de nem volt a neve melletti karikában két egymást metsző vonal. A 10. számúban pedig – szintén egy szszb-tag szerint – több olyan szavazat is érvénytelen lett, amelyen a választópolgár feketén fogó tollal nyilvánította ki akaratát.

Az NVB úgy határozott, hogy a 40. számú szavazókörben újraszámolják valamennyi érvényes szavazatot, annak megállapítására, hogy van-e közöttük érvénytelen, a 10. számúban pedig megvizsgálják az érvénytelen szavazatokat, hogy van-e közöttük érvényes.

A bizottságban vita volt arról, elrendeljék-e a szavazatok újraszámlálását. Sárhegyi Zoltán, a Fidesz-KDNP delegáltja, és Tóta Áronné választott tag egyaránt amellett érvelt, hogy ne legyen újraszámlálás. Azt mondták, a szavazóköri jegyzőkönyvek aláírásakor a delegáltaknak nem volt észrevételük, a két nappal későbbi nyilatkozatok így nem vehetők figyelembe.

Szabó Miklós, az LMP delegáltja ugyanakkor amellett érvelt, hogy a választásokba vetett bizalmat erősíti a voksok újraszámlálása. Ezen a véleményen volt Borbély Andrea, a Jobbik küldötte is, aki szerint a fellebbezést benyújtó a rendelkezésére álló eszközökkel próbálta bizonyítani igazát, a testület nem teheti meg, hogy minősíti a tanúnyilatkozatok hitelességét.

Litresits András, az MSZP-Együt-PM-DK-MLP delegáltja szintén a szavazatok újraszámlálása mellett érvelt.

Kunhalmi Ágnes fellebbezésében kérte azt is, hogy valamennyi, szavazatszámlálási bizottsági döntéssel érvénytelennek minősített szavazólap érvényességét még egyszer vizsgálják meg, de ezt az NVB nem fogadta el, mert az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP képviselőjelöltje kéréséhez bizonyítékot nem terjesztett elő.