Teljesen mindegy, milyen esküt mondtak az ellenzéki képviselők?

„Kiegészítették” a Demokratikus Koalíció tagjai a közjogi tisztségviselőkről szóló törvény értelmében a parlamenti képviselőknek előírt eskü szövegét az Országgyűlés mai alakuló ülésén. A Fidesz-KDNP által 2012-ben módosított törvény szerint ugyanis a képviselőknek az új alaptörvényre kell felesküdniük, és korábban a DK, illetve az Együtt-PM tagjai is olyan nyilatkozatokat tettek, hogy nem fognak felesküdni az „illegitim” alkotmányra.

A DK ezért a következő szöveggel egészítette ki az esküt: "Fogadom, hogy mindent megteszek a Köztársaság újbóli megalapításáért. Minden erőmmel azon leszek, hogy népszavazással új Alkotmánya legyen a Magyar Köztársaságnak.". A képviselők ezt az ülésteremben is elmondták. Az Együtt-PM tagjai pedig jelképesen a régi alkotmányra esküdtek fel a Parlament folyosóján.

Lövétei István alkotmányjogász szerint a demonstratív gesztusoknak nincs jogi relevanciája. „A jogszabályok szerint a parlament mandátumvizsgáló bizottsága előbb igazolja a képviselők mandátumát, aztán következik az eskü, immár az érvényes mandátum birtokában. Ez most is így történt, tehát a megválasztott ellenzéki képviselők mandátuma érvényes, teljes jogkörrel. Arra, hogy ők ’kiegészítő esküt’, vagy más, hasonló gesztust tesznek, semmilyen jogszabály nem ír elő semmit, mert ilyenre nem iv solt egyelőre példa, így nincs szabály arra, hogy ez bárhogyan befolyásolja-e mandátumukat” – mondta a hvg.hu-nak az alkotmányjogász.

Lövétei István szerint legfeljebb Kövér László, mint Házelnök élhetne valamilyen szankcióval, és ebben az esetben az érintettek a Kúriához fordulhatnának, a Kúria pedig esetleg az Alkotmánybíróságtól kérhetne állásfoglalást, de „nem valószínű, hogy erre sor kerül majd”.