Gaudi-Nagy kiűzetése: így lett kegyvesztett a Jobbik támadó ékje
Mindenáron európai parlamenti képviselő akart lenni Morvai Krisztinával, akivel szoros kapcsolatot ápolt, de miután a Jobbik vezetése itthon akarta tartani, megsértődött, majd „elszabadult hajóágyúvá vált” – röviden így magyarázták a Jobbikban a hvg.hu-nak, hogy kezdődött a szerdán nyílt szakításba torkolló elválási folyamat a párt és Gaudi-Nagy Tamás között. Pedig a képviselő a Jobbik egyik „arca”, legaktívabb parlamenti embere volt.
„A jövőben sok sikert kívánunk nemzeti jogvédő tevékenységéhez, melyet – reméljük – nem mások rovására, több körültekintéssel és nagyobb felelősséggel fog végezni" – ezzel a kissé didaktikus hangnemű Jobbik-közleménnyel ért véget Gaudi-Nagy Tamás,és a radikális párt, sokáig kifejezetten szorosnak mondható kapcsolata. Más kérdés, hogy Gaudi-Nagy sosem volt formálisan a Jobbik tagja. Ugyanakkor hosszú évek óta folyamatosan részt vett a Jobbik által szimbolikusnak tekintett ügyek képviseletében, a párt egyik „arca” volt, Vona Gábor és Volner János mellett a legtöbbet ő szerepelt a Jobbik nevében a médiában, ráadásul az előző ciklus parlamentjének legaktívabb tagja volt.
Így – mint azt a hvg.hu-nak több jobbikos képviselő is megerősítette -, „bérelt helye” lett volna a mostani ciklusban is a frakcióban, nagyon sokáig mindenki biztosra, sőt természetesnek vette forrásaink szerint, hogy Gaudi-Nagy biztos befutó helyet kap a Jobbik listáján. Még úgy is, hogy a parlamenti létszámcsökkentés miatt már régóta köztudott volt: a 2010-ben 47 fővel megalakult (kilépések miatt végül 43-an fejezték be - a szerk.) frakció tagjainak nagy része még jó szereplés esetén is más munkát nézhet majd magának. Ez korábban - információink szerint - komoly belső feszültségeket is okozott, többen ennek tudták be például, hogy tavaly tavasszal a Hetekben cikk jelent meg arról, hogy Volner János elnökségi tag több volt vállalkozása egy „iregszemcsei cégtemetőben” végezte.
„Gaudi-Nagy Tamásra kifejezetten számított Vona Gábor és a párt elnöksége is az új parlamentben, mert szakmai munkájával mindenki meg volt elégedve” – mondta ezzel kapcsolatban egy forrásunk. Az érintett azonban másképp gondolta: feltűnő volt, hogy a politikus nagyon gyakran járt Brüsszelbe, bár egy jobbikos szerint ettől függetlenül is kifejezetten szeretett nemzetközi ügyekkel is foglalkozni, például a vajdasági Temerinben elítélt magyarokéval.
Brüsszelbe vágyott
Mindebben a pártvezetés támogatta volna továbbra is, de csak úgy, hogy Gaudi-Nagy a magyar parlament tagja lesz. Több forrásunk is arról beszélt ugyanakkor, hogy az ügyvéd „nemzetközi szintre szerette volna emelni a civil jogvédő tevékenységet”. Ennek jegyében tagja volt az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének is. Jobbikos források szerint Gaudi-Nagy kifejezetten Brüsszelben képzelte el a jövőjét, EP-képviselő szeretett volna lenni. Morvai Krisztinával egyébként is kifejezetten szoros volt a viszonya, a belga fővárosban gyakran látták őket egymás társaságában (Morvai legutóbb kedden a Kossuth téren „Tomikának” szólította).
A Jobbik vezetése azonban más döntést hozott tavaly decemberben. „Bármennyire is kedveltük Tamást, egyértelmű volt, hogy Morvai Krisztina személyében lesz civil jogvédőnk Brüsszelben, így mindenki egyetértett, hogy rajta kívül a fiatal tehetségeknek kell lehetőséget biztosítani, Tamás pedig maradjon inkább itthon” – mondta egy forrásunk. Csakhogy Gaudi-Nagy Tamás ebbe nem tudott belenyugodni, és onnantól – többek egyöntetű megállapítása szerint – „elszabadult hajóágyúhoz” kezdett hasonlítani.
Információink szerint a pártban végül már arra is nyitottak voltak, hogy mégis kerüljön fel az EP-listára, de Gaudi-Nagy egyre kezelhetetlenebbnek bizonyult, márpedig Vona és stábja vaskézzel irányította az áprilisi választások előtti kampányt, és hasonló szigor érvényesül az európai parlamenti kamányban is. Úgy tudjuk, a pártelnök többször leült Gaudi-Naggyal beszélgetni, győzködte, ám a képviselő hozzáállása mégsem változott. Forrásaink szerint azért sem értették Gaudi-Nagy hozzáállását, mert még a radikális szárny vezéralakjának számító, parlamenti irodájának ajtaján a Kuruc.infót reklámozó Novák Előd is elfogadta az új irányt, támogatta az új imázs kialakítását.
Gaudi-Nagy tavaly decemberben a parlamentben például szembeszállt egy teremszolgával, aki el akarta tőle venni a molinót, amivel a "kommunista luxusnyugdíjak" ellen tiltakozott. Nem sokkal később egy bizottsági ülésen trágár szavak hagyták el a száját, ami miatt büntetést szabtak ki rá, és amiért még a Jobbik is elhatárolódott tőle. Karácsony előtt Párizsban keveredett konfliktusba a reptéri biztonsági szolgálat munkatársaival, januárban pedig Strasbourgban rendezett jelenetet az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén, ahol az osztrák kancellár ellen tüntetett.
Az, hogy Gaudi-Nagyot Pörzse Sándorhoz és a pártigazgató Szabó Gáborhoz hasonlóan sem az országgyűlési, sem az EP-választásokon nem indítják, a párthoz közel álló sajtónak és a Jobbik-híveknek is feltűnt. Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője feburárban az Echo Televízióban még cáfolta, hogy elégedetlenség vezetett oda, hogy ezeket a politikusokat nem indították. Amikor viszont arról kérdezte a riporter Mirkóczkit, hogy mi lesz velük az új ciklusban, a szóvivő csak Pörzse (pártelnöki tanácsadó) és Szabó (pártigazgató) jövőjéről tudott beszámolni. Amikor pedig Volner Jánost Gaudi-Nagyról kérdezték egy oroszlányi fórumon, akkor azt közölte, majd ha kormányra kerülnek, a parlamentből kieső politikus lehet a Vona-kabinet elszámoltatási kormánybiztosa.
Nem illett az új imázsba
A kezelhetetlen jogászra így már nem csak a pártvezetés nem tudott hatással lenni, Gaudi-Nagy megnyilvánulásai kezdtek kényelmetlenné válni a Jobbik kampánystratégiája szempontjából is, amelyik kifejezetten mérsékeltebb, „jólfésültebb” képet igyekeztek sugallni a pártról, elsősorban Vona Gábor pártelnökről (ennek volt egyik szimbolikus eleme a kölyökvizslás fotó). A Jobbik a kampányban már az Európai Unióhoz való viszonyán is igyekezett finomhangolni, így például Vona több nyilatkozatában is azt hangsúlyozta, hogy nem akarják kiléptetni az országot az EU-ból, csak át akarják írni a csatlakozási szerződést, meg akarják akadályozni, hogy külföldiek földet vásárolhassanak. Még Morvai is "európai életszínvonalat", "európai béreket" ígér a plakátjain.
Gaudi-Nagy ehhez képest a parlamenti ülésszak utolsó napján kidobta az épület ablakán az európai uniós zászlót - ezért maximális pénzbírságot szabtak ki rá. Jellemző, hogy ebben az a Lenhard Balázs volt a társa, akit még 2012-ben kizártak a Jobbikból, mert feljelentette Szegedi Csanádot. (Lenhard később azt mondta a hvg.hu-nak, azért került ki a pártból, mert, bár hű maradt a Jobbik eszméihez, a „párton belüli kamarillapolitikához nem volt tehetsége”.)
Beindult tehát egy centrifugális folyamat, aminek csúcsát jelentette végül a keddi tüntetés a földtörvény ellen, amin a Gaudi-Nagy által felheccelt résztvevők közül többen leköpködték és lehazaárulózták Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, de szidalmazták Hende Csaba és Fazekas Sándor minisztereket is. Gaudi-Nagy később azt mondta, Pásztor örüljön, hogy ennyivel megúszta, mert a „hazaárulók lámpavason szokták végezni”, ráadásul – az Index hangfelvétele szerint – még a téren Szabó Gábor Jobbik-pártigazgatót szintén hazaárulónak nyilvánította, mert szó nélkül elment a tüntetők mellett, nem állt be közéjük. Ezután nem is nagyon jöhetett más, mint az akciót „minősíthetetlennek” nevező Jobbik közlemény, és a nyílt szakítás.
Nem épp liberális jogvédő
Gaudi-Nagy Tamás 1990-ben kezdte a jogi egyetemet, ahol Schiffer András jelenlegi LMP-társelnök évfolyamtársa volt – őt egyébként, a köztük lévő ideológiai különbségek ellenére, kifejezetten dicsérte a 2006-os őszi események ügyében végzett jogvédő munkája miatt. 1998-ban szakvizsgázott, azóta ügyvédként dolgozik.
„2002-től olyan időszak köszöntött ránk, amikor a balliberális kormányok módszeresen üldözték a politikai ellenállási mozgalmakat, de különösen a parlamenten kívüli erőket” – mondta Gaudi-Nagy a 2011-ben megjelent, Jogvédők a nemzet szolgálatában című riportkötetben megjelent interjúban. Bár korábban is képviselt ügyvédként kártérítési perben olyan tüntetőt, akit bilincsben vittek el demonstrációról, a változás szimbolikus dátumának 2002. július 4-ét tartja, amikor Budaházy György és társai lezárták az Erzsébet hidat, hogy a szavazatok újraszámlálását követeljék.
„A hídlezárás, majd a Kossuth téri és az Astoria környéki csata nagyon kemény és egyértelmű üzenet volt arra, hogy ezután nem fogja szó nélkül hagyni a társadalom nemzeti elkötelezettségű része azt, amit a hatalom művel, de a hatalom sem habozik az erő nyelvét alkalmazni” – mondta az eseményekről. Gaudi-Nagy a történtek után már ügyvédként képviselt egy fiatalembert, akit rendzavarással vádoltak, mivel belerúgott egy kordonba a Kossuth téren, később pedig a kormányellenes tüntetések állandó szereplőjévé váló Budaházyt is védte több büntetőeljárásban.
Ezekben az években fogalmazódott meg az ügyvéd-politikusban, hogy Magyarországon a liberális alapon álló jogvédelemnek ugyan megvannak a kiépült intézményei, de nincs olyan szervezet, amely „elkötelezett lett volna a nemzeti jogvédelem iránt”. Gaudi-Nagy úgy fogalmazott: „A liberális jogvédelem a cigányokat szereti jogvédelemben részesíteni; meg a melegeket, különböző más csoportokat, de mindig kimarad a nemzet iránt elkötelezettek köre.” Ezért az ő „ösztönzésére” egy csoport „nemzeti elkötelezettségű ügyvéd” 2004-ben létrehozta a Nemzeti Jogvédő Alapítványt.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat igazán a 2006 őszi események után vált ismertté, amikor számos, a demonstrációk idején őrizetbe vett embert védtek, illetve képviseltek kártérítési perekben. Gaudi-Nagy később képviselte a Magyar Gárda Egyesületet is az ügyészség által a feloszlatásért indított eljárásban, és az ügyet egészen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságáig vitte – sikertelenül. Miután 2009 nyarán, a gárda feloszlatása után a rendőrség őrizetbe vette a gárdista ruhában tüntetőket, Gaudi-Nagy képviselte a bíróságon Vona Gábort, a Jobbik elnökét is.
A különböző perekben Gaudi-Nagy többször is összetűzésbe került az eljáró bírókkal, számos alkalommal szabtak ki rá rendbírságot, esetenként még ki is akarták vezettetni a tárgyalóteremből. Provokatív fellépése miatt többször is bepanaszolták a Budapesti Ügyvédi Kamaránál (BÜK), tavaly év végén például azért indult ellene fegyelmi eljárás, mivel egy tárgyaláson megkérdezte a bírótól, hogy nem zsidó származású-e (az eljárás eredményéről a kamara nem adott a nyilvánosságnak tájékoztatást – mindenesetre Gaudi-Nagy ma is aktív ügyvédként szerepel a BÜK adatbázisában).
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
