Kíméletlenül közeleg a karácsony, olyannyira, hogy az Országgyűlésnek ismét be kell vetnie egy bevált trükköt, hogy el tudják fogadni a jövő évi költségvetést, és ne kelljen december 23-án is ülésezni (volt már példa ilyesmire ebben a ciklusban, 2011. december 23-án például az új választási törvényről szavaztak, miközben az LMP képviselői az Országház kapuihoz láncolták magukat). Ezért a jövő héten ismét nem egy kétnapos ülés lesz, hanem hétfőn és kedden is külön ülés, utóbbin igazi szavazási dömping várható.

A 2014-es büdzséhez a napirend és a korábbi tapasztalatok szerint is benyújtanak még egy zárószavazás előtti módosító indítványt, ami akár egészen komoly változtatásokat is tartalmazhat. Ezt hétfőn egész röviden megvitatják, majd megszavazzák. A stabilitási törvény szerint ezután hagyni kell egy napot a Költségvetési Tanácsnak (KT), hogy megvizsgálja, megfelel-e a javaslat az államadásságot korlátozó rendelkezéseknek. A házszabály szerint a zárószavazás csak a következő ülésen lehet, ami normál esetben egyhetes csúszást jelentene, de a fenti trükkel már kedden végezhetnek is.

Kezdődhet a "zelmúltnégyévezés"

Amellett, hogy mindjárt karácsony, lassan véget ér a kormányzatai ciklus is, ami meglátszik az év utolsó interpellációs blokkján is. Erre utal az elsőként felszólaló, MSZP-s Gúr Nándor interpellációjának címe is: „Közfoglalkoztatás a FIDESZ jövő évi választási csodafegyvere!” A jobbikos Magyar Zoltán pedig az egész ciklusról – legalábbis a fölügyekben tett ígéretekről – mond véleményt, mikor azt kérdezi a vidékfejlesztési minisztertől: „Elmulasztott kétharmados lehetőség, elpazarolt négy év, elsunnyogott ígéretek?”

Just Creative

Aktuálisabb témát feszeget az LMP-s Mile Lajos, aki a hirtelen betiltott, majd mégis újra engedélyezett pénznyerő automatákról azt kérdezi a nemzetgazdasági minisztertől: „Hátraarc kaszinó ügyben - kinek az érdekét képviseli a kormány?” A jobbikos Kepli Lajos komolyabban veszi a rezsicsökkentést, mint maguk a kormánypártiak, mikor azt kérdezi a nemzeti fejlesztési minisztertől: „Miért hagyja a Kormány, hogy a simlis hulladékszállító cégek áthárítsák a rezsicsökkentéssel elszenvedett veszteségüket?”

Öninterpellációik címei alapján kampány-üzemmódba kacsoltak a kormánypárti képviselők is. A fideszes Vas Imre például nagyon büszke lehet arra, hogy ma már lényegében korlátlan ideig előzetesben lehet tartani a gyanúsítottakat, hiszen azt kérdezi a közigazgatási és igazságügyi minisztertől: „Megmenekült az ország a házi őrizetes gyilkosoktól?” A KDNP-s Seszták Miklós pedig alákérdez a nemzeti fejlesztési miniszternek, hogy beszélhessen egy kicsit a jövő tavaszra beharangozott új panelprogramról.

Egy káromkodás története

Hétfőn dönthetnek arról a javaslatról, amelyben Kövér László házelnök rekordösszeggel, 166 ezer forinttal javasolja csökkenteni a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás tiszteletdíját, amiért állítólag trágár szavakat használt a fideszes Borbély Lénárddal szemben az emberi jogi bizottság ülésén (ennél nagyobb büntetést csak azért kaptak a jobbikosok, mert elfoglalták az elnöki emelvényt a földtörvény zárószavazásakor). Bár az indoklásban az áll, hogy Gaud-Nagy „jegyzőkönyv tanúsága szerint” használta az „az Országgyűlés tekintélyét kirívóan sértő kifejezést”, ez nem annyira egyértelmű.

Bár az Országgyűlés sajtószolgálata szerdára ígérte a december 5-i bizottsági ülés jegyzőkönyvének nyilvánosságra hozatalát, ez mostanáig nem történt meg. Közben Gaudi-Nagy panaszt is tett a gyorsírói irodánál az előzetes szöveg miatt, amely nem szövegszerűen tartalmazta az ő beszólásait, ráadásul a szokásoktól eltérően úgy, mintha azokat engedélyezett felszólalásként mondta volna (a parlamenti jegyzőkönyvekben a bekiabálásokat, beszólásokat zárójelben, dőlt betűvel jelzik). A bizottság ezért hétfőn reggel azzal kezdi az ülését, hogy állásfoglalást hoz a saját, korábbi jegyzőkönyvéről, ami alapján délután a plenáris ülés kiszabhatja a bírságot.

Gaudi-Nagy Tamás a plenáris ülésen

Túry Gergely

Gaudi-Nagy a hvg.hu érdeklődésére azt mondta: a vita abból kerekedett, hogy a büntetés-végrehajtási törvény módosító indítványainak tárgyalása közben Borbély már az óráját nézte, és türelmetlenkedett, hogy mikor lesz már vége az ülésnek (a jobbikos képviselő szerint több  mint három éve bevett gyakorlat, hogy próbálják minél rövidebbre szabni a bizottság üléseit). Azt elismeri, hogy méltatlankodott magában, és elhagyhatta a száját trágár kifejezés is, de azt nem a képviselőnek szánta. A kormánypárti képviselő viszont – ezt szokatlan módon a jegyzőkönyv első változata is rögzítette – felállt, és odament Lukács Tamás elnökhöz „beárulni” őt – mondta Gaudi-Nagy.

Zárószavazás-dömping

Az utolsó ülésre több mint egy tucatnyi törvényjavaslat zárószavazása maradt. A parlamenti többség ezek esetében azt a módszert követi, hogy hétfőn megtartják a rövid záróvitát – ez azt jelenti, hogy az utolsó pillanatban is változtathatnak a jogszabályok szövegén, de ezek a módosítók pénteken kora este még nem voltak benyújtva –, majd kedden jönnek gyors egymásutánban a zárószavazások. Elfogadják egyebek mellett a rendszerváltás utáni jogalkotás egyik utolsó, nagy adósságának számító egységes büntetés-végrehajtási törvényt, ami a börtönök életét szabályozza.

BVOP archív

Az utolsó ülésnapra is maradni kell egy rezsicsökkentésről szóló jogszabáálynak (jövőre is lesz, ezt már pénteken belengette Orbán Viktor miniszterelnök): Németh Szilárd rezsicsökkentési biztos legújabb javaslata szerint a társasházakra és a lakásszövetkezetekre is ki kell terjeszteni a rezsicsökkentést, cserébe a közös képviselőknek ki kell majd írniuk, mennyit spóroltak a lakók a rezsicsökkentésen. Emellett tovább finomítják, hogy is kell kinézzen egy rezsiszámla: a címzést például Arial betűtípussal kell írni, mert azt tudja legjobban beolvasni a Magyar Posta címfelismerő rendszere.

Zárószavazásra kerül a Papcsák Ferenc XIV. kerületi polgármester által benyújtott, egy nagyszabású beruházást előkészítő Városliget-törvény, vagy épp a kommunista állambiztonsági múlt feltárására hivatott Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló javaslat. 2011 óta halogatták, de kedden megszavazzák az új népszavazási törvényt, amely alapján csak úgy lehet majd referendumot kezdeményezni, ha legalább húsz (legfeljebb harminc) polgár aláírja, ami visszaverni a magányos, időként nem is feltétlenül komoly kezdeményezők szűnni nem akaró rohamait.

Türelemmel kivárjuk

Már-már a vicc kategóriába tartozik, hogy ötödik alkalommal került fel a napirendre az Áder János köztársasági elnök által – a legfőbb ügyész által is hangoztatott alkotmányossági aggályok miatt – megfontolásra visszaküldött földvisszaszerző inkvizícióról (hivatalosan: „A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról”) szóló törvény. Ezúttal viszont van hozzá zárószavazás előtti módosító is, ami semmin nem változtat, csak elhagyja a korábbi, kioktató hangnemű indoklást.

Az idei év utolsó parlamenti aktusaként még sort kerítenek a 2014 tavaszán hatályba lépő új házszabály és a hozzá kapcsolódó országgyűlési törvénymódosítás részletes vitájára (ami a jövő évi választások után várhatóan már nem is lesz, illetve a bizottságokba szorul vissza). Ezt azt jelenti, hogy a szavazások ugyan februárra maradnak, de a részletes vita lezárása után már csak bizottsági módosító indítványt lehet benyújtani a javaslathoz, vagyis csipkednie kell magét annak, akinek van még ötlete, mit változtatna.

Elindult a Kossuth tér 1-3. Facebook-oldala, ahol nem csak vasárnap talál fontos és érdekes híreket a törvényhozás világából.