Mintegy 160 traffipaxa van a rendőrségnek. Ezek mellé, mint ismert, 525 sebességmérő készüléket vásárol mintegy 12, 5 milliárd forintért. A Belügyminisztérium a beszerzési terv nyilvánosságra kerülésekor egy évvel ezelőtt azzal indokolta a traffipax-vételt, hogy rendőrségi adatok szerint a 2013. május végéig történt 5183 személyi sérülésessel járó közlekedési baleset 30,8 százaléka a gyorshajtóknak köszönhető.

Traffipax-lánc az utakon

Közölték azt is, hogy az új berendezésekből 160 lesz a változtatható helyzetű sebességmérő. A gépek a gyorshajtók mellett lebuktatják a záróvonalon előzőket, a piroson áthajtókat, sőt azokat is, akik nem kötötték be magukat. Érzékelik a torlódást, a behajtási tilalom és a kötelező haladási irány megszegését, a leállósáv vagy a buszsáv jogosulatlan igénybevételét. A többi 365 traffipax fix telepítésű lesz.

A mobil sebességmérőket – mint Pintér Sándor belügyminiszter is beszélt róla –„az ország teljes hosszában fel tudjuk állítani, ha mondjuk kontrollálni akarjuk az átvonuló forgalmat. Akkor nagyjából 20-30 kilométerenként számolhatunk egy ellenőrző autóval”. Egyébként, ha valaki az egymás után lévő traffipaxokba többször is belefut, az annyi büntetést fog kapni, ahány sebességmérő megörökítette a gyorshajtását.

Az útdíjkapukat is bevetik a sofőrök ellen

Úgy látszik, a jelenlegi és beszerzendő, összesen 681 sebességmérő készüléket nem tartják elégnek, mert az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottság szerdai ülésére terjesztette be Németh Lászlóné fejlesztési miniszter a közbeszerzés alóli mentességet arra a nettó 12 milliárd forintos projektre, amely révén az útdíjfizető kapuk és matrica-ellenőrző autók is alkalmasak lesznek a megengedett sebességnél gyorsabban közlekedő autósok kiszűrésére és megbírságolására.

Ezt megerősítette a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is a hvg.hu megkeresésére írt válaszában. Közölték, „az elektronikus útdíjszedési rendszer kiépítésére tavaly megkötött szerződés, amely nemzetbiztonsági okokból a kormányrendeletben meghatározott sajátos szabályok – a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011 . (X. 19.) Korm. rendelet – szerint jött létre, az idén év közepén lejár.” Szerda este fél nyolckor a nemzetbiztonsági ookra hivatkozva a mentességet meg is szavazták. 

A bizottság ülésére benyújtott előterjesztésben a hvg.hu tudomása szerint az áll, hogy a 12 milliárd forintból 7 milliárd az öt évre szóló működtetési költség. A fennmaradó 5 milliárdból pedig a fejlesztést végzik el, amely révén a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. 101 útdíjkapujának és 45 mobil adatgyűjtő gépjárművének informatikai rendszerét más rendszerekkel, így a rendőrségivel kapcsolnák össze.

A fejlesztés nem kimondott célja lehet az állam által beszedett bírságok összegének növelése. Az e-útdíj egyébként jól teljesített. A miniszter által előterjesztett anyagban ugyanis – a hvg.hu tudomása szerint – feltüntették, hogy míg tavaly 78 milliárd forint folyt be abból, addig idén, csak az év első négy hónapjában 58 milliárddal hízott az állam kasszája. A 160 sebességmérő berendezést 720 millió forintért szállíthatja az e-útdíj rendszert is megvalósító ARH Informatikai Zrt. és az iCell Mobilsoft Zrt. alkotta konzorcium. Tőlük veszi a rendőrség a 160 mobil traffipaxot is.

A gyorshajtásért kiszabott bírság összege előkelő helyen áll

Az útdíj mellett jelentős összegek származnak a gyorshajtás miatt beszedett bírságokból is. Mint ahogy megírtuk, tavalyelőtt ez utóbbiból 33,5 milliárd forint folyt be. A közigazgatási és a szabálysértési bírságból a rendőrök 19,1 milliárd forintos büntetést osztottak ki, ami az előirányozott 16 milliárdot szintén túllépte. A kiszabott bírságok jelentős részét, 14,1 milliárd forintot a gyorshajtók kapták.

A rendőrség tavaly ősszel tartott már „láncszerű” sebességméréseket: a traffipaxok felsorakoztatásának az az általános tapasztalata, hogy az autósok a sebességmérő elhagyása után újra gyorsabban hajtanak a megengedettnél; ezt a magatartást kívánták kiszűrni a Lavina akció keretében. Az intézkedést azzal indokolták, hogy a legtöbb közúti balesetet továbbra is a sebesség nem megfelelő megválasztása, illetve gyorshajtás okozza.

A rendőrség 2013. október végén háromszor tartotta meg a Lavina elnevezésű, gyorshajtók kiszűrésére szolgáló akcióját az M1-es autópályán és az M3-ason több megyét érintően. Ezek során 1293 sebességet túllépő autóst „fogtak”, akik közül a helyszínen megállítottak 546-ot. A szabálytalankodó száguldozókkal szemben összesen 10,5 millió forint bírságot szabtak ki.