A baleseti statisztikákra hivatkozva szerezne be 525 traffipax készüléket a Belügyminisztérium mintegy 12 milliárd forintért – számolt be róla kedden az Index, de a témával idén januárban már a Népszabadság is foglalkozott. A belügy szerint ugyanis a rendőrségi adatok azt mutatják, hogy az idén május végéig történt 5183 személyi sérülésessel járó közlekedési baleset 30,8 százaléka a gyorshajtóknak köszönhető.

Ugyanakkor a közlekedéssel foglalkozó szakemberek: rendőrök, jogászok, ügyvédek és szakírók között örök vita zajlik arról, hogy a gyorshajtás közvetlen balesetet okozó tényező-e vagy csak másodlagos szerepe van azokban. Angliában például a gyorshajtás nem jelent külön statisztikai szempontot, ezeket az eseteket a „figyelmetlen, felelőtlen vagy sietős” és „kontrollvesztés” kategóriákba olvasztották, vagyis a közlekedési szerencsétlenséget a sofőr rossz vezetésének tulajdonítják. Ehhez hasonlóan érvel egy magyar közlekedési jogi blog, a JogIQ szerzője is.

A rendőrség csúsztatása ott van – mondta a hvg.hu-nak Rácz Tamás, a vezess.hu szerzője, az Ésszerűbb Közúti közlekedésért Egyesület tagja –, hogy nem különbözteti meg a megengedett sebességhatár túllépését, az abszolút gyorshajtást a nem megfelelően megválasztott sebességtől, az úgynevezett relatív gyorshajtástól. Ez utóbbi csak azért minősül gyorshajtásnak, mert a balesetet okozó nem az időjárásnak, a  látási viszonyoknak, vagy az autója műszaki képességeinek megfelelően választotta meg a sebességet. Például a 90 kilométer/órás megengedett sebességgel hajtott a jeges úton, és kicsúszott onnan.

Az abszolút gyorshajtás őrült száguldozójára lehet példa a szlovák E. Rezesova esete, aki ellen nemrég emeltek vádat több ember halálát okozó, ittas állapotban elkövetett járművezetés bűntette miatt, miután tavaly augusztusban az M3-as autópálya 44-es kilométerénél, közel 200 kilométeres tempóval haladva, fékezés nélkül belerohant BMW terepjárójával a Budapest irányába szabályosan haladó Fiat Putóba. A Fiat kigyulladt, az autó utasai közül hárman bennégtek, egy súlyosan összeégett asszony pedig a kórházban vesztette életét.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2011-ben összesen 4 416 baleset következett be azért, mert az autós nem megfelelően alkalmazta a sebességet, ám ebből csupán 124 eset volt az, amikor abszolút gyorshajtás okozta a szerencsétlenséget. Rácz Tamás szerint a rendőrség érvelése alapján ez a tíz tucat sebességhatár túllépés az oka az új traffipaxoknak. „Ráadásul ezeknél az eseteknél 16 szerencsétlenség volt halálos kimenetelű. Ezzel szemben az elsőbbség meg nem adása miatt 73, az út baloldalára való áttérés miatt 43, vagy az előzés szabályainak megsértése miatt 40 halálos szerencsétlenség történt 2011-ben" - mondta.

A Rácz Tamás által említett, 2011-re vonatkozó KSH-adatokkal nagyjából azonos tendenciát mutatnak a hivatal 2012 negyedik negyedévére vonatkozó számai is. Eszerint a személysérüléses balesetek leggyakoribb oka (30 százalék) a sebesség nem megfelelő megválasztása volt. Legtöbbször, az esetek 21 százalékában nem az útviszonyoknak megfelelően választották meg a sebességet. Vagyis, nem az abszolút gyorshajtók által okozott balesetek gyarapították igazán a statisztikát. Összességében egyébként tavaly „a személyi sérüléssel járó balesetek 28,8 százalékának hátterében a sebesség nem megfelelő alkalmazása áll (4 373 baleset) – közölte a rendőrség. A Központi Statisztikai Hivatal a hvg.hu-val azt közölte, hogy a 4 375 olyan balesetből, amely a sebesség nem megfelelő választásából következett be, 127 volt az olyan, amelyben a gyorshajtás volt a bűnös.

A belügyben most tervezett traffipax-szórás az autópályákra és a főutakra a szakíró szerint a sofőröket visszafoghatja a "gázpedál őrült taposásától". A veszélyes helyekre jól láthatóan elhelyezett sebességmérők mindenkit lassításra késztetnek, s csökkenthetik a balesetek kockázati tényezőit. Előfordulhat az is, hogy ha ezek az új traffipaxok kiváltják a rendőrautókban lévő, nem látható helyre elrejtett sebességmérőket, akkor a nagyobb jogkövetésre szorított állampolgárokra kevesebb bírságot tud majd az állam kivetni. 

ORFK: akárhogy is, gyorshajtás az ok

Mindezek a vélemények félremagyarázások – mondta a hvg.hu-nak Óberling József ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője. "A relatív és az abszolút gyorshajtás között összefüggés van. Azt tapasztaljuk, hogy az adott sebességhatárnál az autósok jellemzően kicsivel többel hajtanak, így mondjuk a 90 kilométer/órás sebességhatárnál például 95 kilométer/órával közlekednek, vagyis 5 kilométer/órával növelik a baleseti kockázatot.”

A főosztályvezető hangsúlyozta, hogy egy-egy baleset konkrét oka nem az, hogy relatív vagy abszolút-e a sebességtúllépés, hanem, hogy a jármű vezetője gyorsabban ment, mint lehetett volna, vagy nem a megfelelő út és időjárási viszonyok szerint közlekedett. „Például, ha egy autós egy kanyarban kisodródik, akkor annak oka az, hogy gyorsabban hajtott, mint amennyivel a kanyart még be tudta volna venni. Vagy ha egy útról lesodródik valaki, mert ónos esőben is a megengedett 90 kilométer/órával haladt, akkor ott szintén a helytelen sebesség-választás idézte elő a szerencsétlenséget” – sorolta a példákat Óberling József.

A gyorshajtás kiszűrése minden körülmények között azt szolgálja, hogy rábírják az embereket az előírások, ebben az esetben a megfelelő sebesség betartására.  „Visszatartó ereje van a sofőrök számára annak, ha ellenőrzéssel kell számolniuk.” Az ezredes szerint a baleseti statisztikák azt mutatják, hogy az ellenőrzések növelése, a jogszabályok szigorítása, az objektív felelősség bevezetése, a bírságok összegeinek emelkedése és azok behajtatása mind hozzájárult a halálos kimenetelű és a súlyos sérüléses balesetek számának csökkenéséhez, meg ahhoz, hogy kevesebben száguldoznak az utakon.

A rendőrség abban is bízik, hogy az uniós irányelv révén idén novembertől a külföldi rendszámú autósok is „visszavesznek” majd. „Eddig szinte tehetetlenek voltunk velük szemben, hiszen csak akkor lehetett behajtani a bírságot rajtuk, ha az autóst megállítottuk a helyszínen és visszatartottuk addig, amíg nem fizet. Erre azonban a világ összes rendőre nem lenne elég.”

Néhány hónap múlva lehetőség lesz az uniós országokban regisztrált járművek üzembentartóinak adatait lekérdezni és az üzembentartóval szemben a bírságot kiszabni. Jövő évtől pedig a Salzburg Fórum tagállamai közül Ausztria, Magyarország, Bulgária és Horvátország megállapodott abban, hogy lehetőség lesz a jogerős bírságok határon átnyúló végrehajtásában – közölte a főosztályvezető. Hozzátette: a külföldi autósra gyorshajtás miatt kiszabott bírság a jármű üzembetartójának lakhelye szerinti állam költségvetésébe fog befolyni.

Pénzbehajtás?

Óberling József véleményét nem osztja egy volt rendőr. A hvg.hu-nak elmondta, ő sem kezelné együtt a száguldozókat a sebességet helytelenül megválasztókkal, mert más az amikor valaki az autópályán 180-nal döngetve okoz szerencsétlenséget más az, aki lakott településen belül az előírt 50 kilométer/órás sebességgel halad, és azért hajt neki egy másik autósnak, mert szemébe sütött a Nap, tehát nem azzal a sebességgel hajtott, amivel még az ütközés elkerülhető lett volna. Az utóbbi gyakoribb, míg az előbbire, szerencsére, ritkán van példa – tette hozzá.

"A gyorshajtók kiszűrűsére való hivatkozás a tarffipaxok beszerzésére úgy vélem, jól hangzik, de a most rendelkezésre álló eszköztár megfelelő, az objektív felelősség elve és a rendelkezésre álló mobil sebességmérő-park a bírságolás terén jól teljesít." Az egykori rendőr szerint a 106 mobil sebességmérő megvétele a 154 régi lecserélését jelentheti. A további 365 traffipaxot, amelyek fix telepítésűek lesznek, nagyon soknak találta, mert jelenleg 7 darab van ebből a testületnek, ezek az M1-esen és az M0-áson működnek. Hogy 15-20 kilométerenként legyenek sebességmérők az autópályákon és a főutakon a volt rendőr arra találta leginkább alkalmasnak, hogy esetle minél több pénzt lehessen behajtani a sebességet túllépőkön. 

Nehezen behajtható a bírság a külföldi rendszámosokon

Ezzel kapcsolatban a hvg.hu kérdésére Rácz Tamás megjegyezte azt is, hogy a külföldi rendszámú járművek száguldozó vezetőin jelenleg sem tudják a bírságot behajtani. A hvg.hu kikérte ezeket az adatokat, és azt is, hogy tavaly a be nem hajtott bírságok összege mennyi volt. Szerkesztőségünknek ez utóbbit sem küldték még meg, de erre már vannak máshol, a sajtóban megjelent hivatalos közlések. Ezek szerint, mint a Népszabadságban megjelent, 2012-ben hatmilliárd forint nem folyt be a költségvetésbe. Elvileg visszatarthatják az autót, ha megállítják a járművet és a sofőr nem akar fizetni, de nem jellemző, hogy az egyenruhások gyorshajtáson ért autósokkal vesződnének.

„Sokkal egyszerűbbnek tartja a rendőrség az objektív felelősség elve alapján, a rendszám révén beazonosított üzembetartó számára a csekk kiküldését. Egy külföldi állampolgár esetében egy uniós megállapodás szerint csak a 75 euró feletti pénzbüntetés behajtására kell „mozgósítani” egy másik ország hatóságát” – közölte Rácz Tamás, hozzátéve, hogy tudomása szerint a magyar rendőrök nem aktívak az ilyen megkeresések küldözgetésében. Szerinte egyébként akkor van esély a külföldi rendszámú autó vezetőjével szembeni fellépésre, ha a rend őrei az egyszer már gyorshajtáson ért autóst valamilyen újabb szabálytalanság miatt megállítják. „Ennek azonban minimális az esélye” – tette hozzá.

Kvasz Tibor, közlekedési ügyekre szakosodott ügyvéd a hvg.hu-nak szintén azt hangsúlyozta, hogy a közlekedési szerencsétlenségeket – tapasztalatai alapján – nagyon ritkán okozza a gyorshajtás, sokkal inkább a vezetéstechnikai hiányosságok okolhatóak a történtekért. „Így például az, hogy  egy autós 50 kilométer/órás sebesség helyett 30 kilométer/órával haladva be tudta volna venni a kanyart és nem okozott volna balesetet” – hangsúlyozván, hogy a relatív sebességtúllépésből adódó szerencsétlenségek száma jóval több.

Az ügyvéd elmondta azt is, hogy nem hallott még arról, hogy egy külföldi rendszámú járművet kivontak volna azért a forgalomból, mert nem fizette be a gyorshajtás miatt vele szemben kiszabott bírságot. „Sőt annyira nem tudnak fellépni a sebességet túllépő „külföldiekkel” ellen, hogy ezek a delikvensek még az autópálya-matricára sem költenek – jegyezte meg Kvasz Tibor.