Kisebb politikai vihar kerekedett Óbudán nemrég abból, hogy a jobboldali többségű képviselő-testület elfogadta azt a határozatot, melynek nyomán az önkormányzat 1,7 milliárd forint értékben bocsát ki kötvényt kerületi fejlesztések finanszírozására. Bár a fejlesztésekkel a baloldali ellenzék is egyetért, két önkormányzati képviselő, akik októberben az Együtt-PM színeiben indulnak a választásokon, kifogásolta, hogy a partnerbankot nem átlátható eljárás során választották ki. Akkori közleményük szerint, ha nem tiltakoztak volna, már májusban olyan tartalmú megállapodást fogadott volna el az önkormányzat, ami alapján a rosszabb banki kondíciók miatt legalább évi 12 millióval többe került volna Óbudának a finanszírozás. Szerintük, ha rendesen megversenyeztették volna a bankokat, még jobb kondíciókat lehetett volna elérni. Noha végül a helyi ügy nem ütötte át a politikai nyilvánosság ingerküszöbét, annyit jól jelez, hogy az önkormányzati adósságkonszolidációt követően nem egy önkormányzat visszanyerte hitelfelvevő képességét, ami a bevételeik arányában megint megengedte a korábban elhalasztott fejlesztéseik újbóli napirendre tűzését.

Építkezés Óbudán

MTI / Máthé Zoltán

Az óbudai eset nyomán a hvg.hu kikérte a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM) azoknak az önkormányzatoknak a listáját, melyek bevételeik arányában a törvényben rögzített mértékig (50 százalék) és az abban leírt célokra – fejlesztés, nem működés – szerettek volna hitelt felvenni, és ehhez az előírt módon kérték a kormány engedélyét. Kiderült, országszerte 26 olyan önkormányzat is van, amely ezzel kapcsolatos kérelmet nyújtott be összesen 33,9 milliárd forint értékben, és a kormány döntésére vártak csak. Ezt megelőzően a kabinet csak két idei önkormányzati fejlesztési ügyben döntött: Tahitótfalu 127 milliós hitelfelvételét iskolafelújításra és Zalaegerszeg 750 milliós szilárd hulladékkezelőjének megépítését – állami kezességgel, garanciavállalással – támogatta még májusban.

Választások előtti településcsinosítás

Míg a korábbi választások alkalmával nagy csinnadratta kísérte az őszi választásokra rendszerint elkészülő településcsinosító fejlesztéseket, idén mintha óvatosabbakká váltak volna az önkormányzatok – döntő többségében fideszes – vezetői. Pedig magukban az elfogadott önkormányzati költségvetési tervekben ambiciózus beruházási számok szerepelnek: országosan 670 milliárd forint, ami közelíti a 2010. – szintén választási – évi 694 milliárd forint teljesítést – tudtuk meg önkormányzati hitelezési területen tevékenykedő banki forrásból.

Bár ezek időarányos teljesítéséről egyelőre nem állnak rendelkezésre információk, banki oldalról látható, hogy az eddigi hiteligények jelentősen elmaradnak a tervekben szereplő külső finanszírozási igényektől. A hvg.hu forrása szerint ebből még korai lenne bármilyen következtetést levonni, de az tapasztalható, hogy az önkormányzati adósságkonszolidációt követően és az önkormányzati választások előtt az újrainduló polgármesterek és többségben levő képviselő-testületi tagok óvatosak, nehogy új adósság keletkeztetése miatt kritika vagy politikai támadás érje őket.

Tudnák mire költeni

A napi.hu által közölt táblázatban első helyen szerepelő fővárosi önkormányzat újabb hitelfelvételt tervez, miután a kormány nem ad pénzt a 3-as metró százmilliárdos nagyságrendű felújítására. Pedig a metróvonal állapota folyamatosan romlik, a sínek elöregedtek, apróbb javításokat napi szinten kell végezni a vonalon. Tarlós István az elmúlt időszakban többször próbálta már elérni a kabinetnél, hogy adjon pénz az egyre veszélyesebb állapotban lévő metróvonalra, de Varga Mihálynál csak annyit sikerült elérnie a főpolgármesternek, hogy a kormány engedi az önkormányzatnak a külső hitelfelvételt. Az összeget Varga Mihály nem árulta el, pedig ezt pontosan meg kell jelölni a hitelfelvételt jóváhagyó kormányhatározatban. A vonalrekonstrukció végösszege 100 és 150 milliárd között mozog, ezen felül a szerelvények felújítása vagy új szerelvények beszerzése 60-90 milliárdos összeg lehet.

Stiller Ákos

Az önkormányzatok költségvetési tervezeteit nehézkes megtalálni. Sok város (pl. Székesfehérvár) egyszerűen nem teszi közzé, mások pedig rövidített, mellékletek nélküli változatot tesznek csak ki honlapjukra. Ha pedig szerepel is a költségvetésekben fejlesztési célú hitelfelvétel, sokszor nem egyértelmű, hogy mire is tervezik költeni a pénzeket, illetve megvalósul-e ténylegesen a hitelfelvétel. Gyöngyös idei költségvetésében például 430 milliós hitelfelvétel szerepel, de a képviselő-testület egyik MSZP-s tagjától, Sári Istvántól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nem tervezik felvenni az összeget.

Az egri költségvetési osztály tájékoztatása szerint az önkormányzatnál épp az előirányzott 585 milliós hitelfelvétel közbeszerzése zajlik. Csarnó Ákos, Eger LMP-s önkormányzati képviselője szerint a hitel elsősorban tipikus választások előtti felújításokra megy el, mint például járda- vagy óvodafelújítás. A város költségvetésének mellékletéből hasonló beruházásokat találni, szerepel buszvárók építése és szennyvízcsatorna-hálózat átépítése is.

Miskolc költségvetésében 2,9 milliárd forintos hiteltervezet áll, azonban az önkormányzat július 31-ig még nem vette igénybe a kölcsönt, mint írták, először saját forrásaikat használják fel. Beruházási oldalon a legnagyobb tétel a 2,1 milliárd forintos szennyvízcsatorna-fejlesztés, és szennyvíztisztító-építés lenne, de 680 millió forintot szánnak a tapolcai strandfürdő felújítására, villamosvonalra pedig 870 milliót költ Miskolc. A diósgyőri stadion 4,5 milliárdos rekonstrukcióját nem a város állja, a 15 ezres aréna költségeit az állam vállalta magára. Ezek mellett szinte eltörpül a felújítandó játszóterekre és közparkokra költendő 90 millió forint.

Megkapják a kormányzati áment

Miután az önkormányzatok központi államháztartási finanszírozása átállt a feladatalapú finanszírozásra, és a kisebb településeknek alig van saját bevételük, ez utóbbiakra általában az a jellemző, hogy a saját bevételeiket teljes mértékben felemészti a működési kiadásaik finanszírozása. A nagyobb önkormányzatoknál (megyei jogú városok, kerületek, egyéb városok) a működési kiadások forrásának biztosítása mellett viszont jelentős szabad források is maradhatnak fejlesztési célra. A törvényi eladósodási kritériumok betartásával (lásd előbbi keretes írásunk) bármelyik önkormányzat jelentkezhet banki finanszírozási igénnyel – a bank úgyis megvizsgálja, hogy az eladósodás idejére az önkormányzat várható bevételei és kiadásai alakulása kellően biztosítja-e a hitel visszafizetését.

A legjellemzőbb projektek változatlanul az infrastrukúrafejlesztési beruházások, ezen belül is az EU- támogatásokkal, illetve – ennél jóval szerényebb mértékben – a víziközmű társulati kamattámogatott hitellel megvalósulók. A vonatkozó szabályoknak megfelelő hiteligényekhez mintegy 2 hónap alatt megszületik a kormány-hozzájárulás, ami már csak azért is lenne magától értetődő, állította banki forrásunk, mert az önkormányzatok többsége olyan beruházáshoz igényli a hozzájárulást, ami a kötelező feladatok ellátásához szükséges. Emiatt meglehetősen ritka a kormány-hozzájárulás megtagadása.

Amennyiben a finanszírozó bank által nyújtott szolgáltatás ellenértéke eléri a közbeszerzési értékhatárt, úgy az önkormányzatok közbeszerzés útján választják meg a finanszírozó bankot. Kötvénykibocsátás esetén a közbeszerzés változatlanul nem kötelező, ekkor jellemzően a számlavezető bank jegyezheti le az önkormányzat kötvényeit. Ahogy az a néhány hete megszellőztetett óbudai esetben is történhet.