Habony növekvő befolyása és hatalma, gazdasági térnyerése vezethetett a kormány és a fideszes gazdasági holdudvar háborújához – írta a „Lajos már ki van fizetve” című cikkében a Figyelő.

A hetilap szerdán megjelenő számában hosszan elemezte a hónapok óta tartó „háborút”, melyben a kormány egyes erős emberei, miniszterei – és vélhetően maga a miniszterelnök –, illetve a Simicska Lajos nevével fémjelzett cégbirodalom áll egymással szemben. Ez korábban elképzelhetetlennek tűnt – lévén, hogy Orbán és Simicska egyetemista koruk óta barátok –, ám az újabb kétharmados választási győzelem után számos olyan változás történt a kormányban, olyan döntések születtek, melyek milliárdos nagyságrendben sértik az egykori Fidesz-pártpénztárnok és cégeinek érdekeit.

A médiában az elmúlt hónapokban számos cikk foglalkozott ezzel a kérdéssel azt találgatva, mi váltotta ki ezt a konfliktust. A HVG július közepén arról írt, hogy elindult a piac újrafelosztása a Fidesz hátországában, „a hatalom diverzifikál”, arra törekszik, hogy „a nemzeti nagytőkések közül egyiket se hozza egyeduralkodó helyzetbe”, illetve ellensúlyozza az eddig monopolhelyzetben lévő Simicskát.

Ahol Habony és Simicska összeér

„Orbán Viktor jóváhagyása nélkül nem lehet elképzelni ezeket a folyamatokat, és ahogy sok minden más témában, ebben is Habony Árpád, a miniszterelnök bizalmasa (kommunikációs főtanácsadója – a szerk.) sejlik fel. Vannak, akik azt gondolják, hogy a vele folytatott beszélgetések táplálják a tüzet a kormányfőben” – írta a Figyelő a szerdán megjelent számában.

A hetilap szerint Habony és Simicska érdeklődési köre egyetlen területen fedi egymást: az állami hirdetések, reklámok piaca. Ugyanis Habony kommunikációs tanácsadóként főleg arra figyelt, hogy a fideszes és kormányzati kampányok célba érjenek, minél több választópolgárt győzzenek meg a kormánypárt igazáról, a Simicskához köthető médiabirodalom (a nagy kereskedelmi médiumoktól – pl. Class FM – a plakátokon keresztül a jobboldali tábor számára fontos Magyar Nemzetig) viszont a haszonélvezője volt a tízmilliárdos összegű hirdetéseknek.

A hetilap szerint a kormány által tervezett, az összes állami hirdetési pénzt egy helyre összegyűjtő kommunikációs ügynökség (mely a kormányzati elképzelések szerint a Nemzeti Kommunikációs Ügynökség – NKÜ – nevet fogja kapni) miatt kerülhetett szembe Habony és Simicska. Márpedig akár évi 50 milliárd forintra is rúghat az az összeg, amelynek elköltéséről az NKÜ lesz jogosult dönteni, így nem mindegy, hogy ki hozza meg majd a döntéseket, és mely médiumok részesülhetnek ebből a pénzből – írta július elején a kormányzati tervekről részletesen beszámoló HVG.

Az Index a múlt héten ugyanakkor arról írt, a Simicska érdekeltségébe tartozó orgánumoknál – így a Hír Tv-nél vagy a Magyar Nemzetnél – a tulajdonosok már olyan számításokat kértek be, melyek tisztázzák, hogyan lehet ezeket a vállalkozásokat fenntartani, ha kevesebb állami hirdetéshez jutnak.

A rejtélyes „kulcsfigura”

A Figyelő szerint az NKÜ ötlete Habonytól származik, ő „a kulcsfigura”, aki már „embereket, szövetséges vállalkozásokat keres”. „Nem közvetlenül ő dolgozik rajta, hanem néhány a piacon kifejezetten elismert szakember, akinek nincs könnyű dolga, mert a legtöbben vonakodnak állást foglalni.”

Mint arról a hvg.hu tavaly cikksorozatban számolt be, a kormányzati hirdetések kihelyezésével eddig főleg az Inter Media Group (IMG) nevű ügynökség foglalkozott, mely a 2010-es kormányváltást követően kisvállalkozásból a piac meghatározó szereplőjévé nőtte ki magát. A céget 2010 és 2013 között vásárolta fel Patonai Péter, aki az első Orbán-kormány idején szoros kapcsolatban állt Simicskával. Bár Patonai nem áll közvetlen üzleti kapcsolatban Simicska cégbirodalmával, a piacon úgy tartják, Patonai bírja a fideszes nagyvállalkozó bizalmát (az összeférhetetlen lenne, ha a hirdetési pénzeket osztó ügynökség és a reklámokat leközlő orgánum ugyanabba a tulajdonosi körbe tartozna). Az NKÜ-ről eddig kiszivárgott információk szerint az új állami ügynökség révén az IMG megkerülhetővé válik majd – erre utal a Figyelő cikke is.

Míg Simicska érdekeltségei a cégnyilvántartásokban nyomon követhetőek – bár több vállalkozás esetében a mai napig nem világos, a vállalkozónak mekkora részesedése van benne –, Habony Árpádról a mai napig nem tudni, hogy miből él, vagy pontosan hol lakik. A Miniszterelnökség, a kormányzati intézmények, illetve a Fidesz az elmúlt hónapokban a sajtó kérdésére többször cáfolta, hogy fizetést adna a miniszterelnök tanácsadójának, a cégnyilvántartásban fellelhető egyetlen vállalakozása ráadásul tavaly egyetlen forint bevételt nem termelt. A sajtóban megjelent fotók szerint Habony drága autókkal jár, előkelő éttermekben tűnik fel. S bár a bulvármédia évek óta a „miniszterelnök főtanácsadójaként” emlegeti, ő azt állítja magáról, hogy „nem közszereplő”.

A háború állomásai:

• A kormányalakítási folyamat során a gazdasági holdudvarral kapcsolatban álló emberek fokozatosan kiszorultak a minisztériumokból. Németh Lászlóné minisztert államtitkárrá fokozzák, helyébe a Simicskától független Seszták Miklós kerül. Sesztákot a kormánypárti – Simicska érdekeltségébe tartozó – sajtóorgánumok támadják, leváltását követelik.
• Seszták leállította az állami cégeknél a szerződéskötéseket arra hivatkozva, hogy folyik az állami vállalatok átvilágítása.
• A reklámadó érinti a Simicska érdekeltségébe tartozó cégeket is. A hvg.hu számításai szerint ezek a cégek idén több mint 310 millió reklámadót fizetnek majd be. Viszont ha az adóhatóság úgynevezett kapcsolt vállalkozásként fogja kezelni a tulajdonosi viszonyok miatt ezeket a cégeket, akkor 3,3 milliárdra is ugorhat becslésünk szerint 2015-ben az elvonás.
• A 444.hu információi szerint küszöbön álló, akár a százmilliárd forintot is megközelítő uniós büntetés fedezetét keresve hét évre visszamenőleg útadót vetne ki a kormány. Ez sértené a Közgép érdekeit is, melyben Simicskának is van részesedése.
• Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter parlamenti meghallgatásán jelentette be, jelentős mértékben megvágnák a nagybirtokos mezőgazdasági vállalkozóknak jutott vidékfejlesztési pénzeket. A terv ellen a Magyar Nemzet cikksorozatban tiltakozott, azt állítva, hogy elbocsátási hullámhoz vezet az intézkedés.
• Az NKÜ megalakításával a kormányzat főleg azokat a tévéket, rádiókat, plakátcégeket, napi- és hetilapokat hozhatja nehéz helyzetbe, melyek főleg az állami hirdetésekből tartják fenn magukat. Ezek nagy többsége Simicska Lajos és üzletfelei érdekeltségébe tartoznak.