Több, a Fidesz hátországához sorolt vállalkozók érdekkörébe tartozó építőcéget is megsarcolhat a kormány azzal a legújabb adóval, amelyet hét évre visszamenőleg vethetnek ki. Egyelőre csak előterjesztés van az adóötletről, de ha a kabinet – a 444.hu információi szerint küszöbön álló, akár a százmilliárd forintot is megközelítő uniós büntetés fedezetét keresve – elfogadja a tervet, az egyenként pár tízmilliárd forintba is fájhat azoknak az útépítő cégeknek, akik az elmúlt években nagyot szakítottak a közbeszerzéseken.

Pikantériája az adónak - azon kívül, hogy a szocialista és az Orbán-kormány követett el korábban hibát, de a cégekkel fizettetnék meg annak árát -, hogy az utakat, sztrádákat főként uniós pénzből finanszírozták az elmúlt években, így az adót olyan bevételre vetnék ki, amely az EU-tól jött. Közvetve tehát uniós pénz után szedhetne be adót a kormány.

A Közép-európai Egyetem közbeszerzési adatbázisában legalább hét olyan nagy útépítő céget találtunk, amelyeket súlyosan érintene a különadó. Ezek a Colas, a Duna Aszfalt Kft., a Közgép Zrt., az Euroaszfalt Kft., a Swietelsky Magyarország Kft., a Magyar Aszfalt Kft., a Strabag Zrt., a Hídépítő-csoport. Ezek a cégek 2007 óta több tízmilliárdot, némelyikük százmilliárdot is elérő összeget is nyert útépítésekre. Ebben az időszakban a nagy autópálya-építések már kezdtek lecsengeni, de még ekkoriban is voltak munkák, befejező szakaszok az M7, M3, M0, M5 és M4 autópályákon.

Túry Gergely

Átnéztük az útépítő cégek közbeszerzési nyeréseit, olyan kiírásokat kerestünk, amelyekben konkrétan útépítéseket kellett végezniük, és 100 milliónál többet nyertek. Viszont nem számoltunk például a MÁV által kiírt vasúti tenderekkel.

Simicska birodalma és annak vetélytársa is célkeresztben

A nyertesek alapján Simicska Lajos cégbirodalma nagy csapást szenved el, ha a kormány elfogadja a visszamenőleges különadóról szóló előterjesztést. Ugyanis az elmúlt évek legnagyobb nyertesei között ott van az érdekkörébe sorolható Közgép. A Közgép 2007 óta legalább 132 milliárdot nyert útépítési munkákra a CEU adatbázisa szerint, vagyis ez alapján, becslésünk szerint minimum 20 milliárd forintot venne ki a zsebéből az új adó.

Rohamtempóban növekedett az elmúlt egy-két évben a tiszakécskei Duna Aszfalt, amely Varga Károly és Szíjj László tulajdonában van. A háttérben azonban erős emberek állhatnak. A HVG által nemrég ismertetett egyik verzió szerint a cég a Közgép holdudvarához tartozik. Egy másik találgatás szerint ezzel szemben éppen a Simicska-dominancia megtörését szolgálja a Duna Aszfalt, amely élvezi Orbán Viktor miniszterelnök pártfogását. Egy harmadik változat azzal hozza kapcsolatba a cég felívelését, hogy az uniós forrásokat egykor kezelő, volt közgépes Petykó Zoltántól Lázár János vette át az uniós források menedzselését. Mindhárom verzió közös metszete, hogy a Fidesz hátországához tartozhat a cég.

A Duna Aszfalt több mint 101 milliárdot nyert útépítésekre, kerékpárutak építésére, közlekedési fejlesztésekre és útjavításokra. Ez csak nagyon hozzávetőleges szám, a cég nevén ugyanis sok olyan közbeszerzést találunk a CEU adatbázisában, amelynél egy-egy önkormányzat a kiíró, viszont nincs meghatározva, konkrétan milyen feladatra adta a pénzt. Egy óvatos becslés szerint így 10-15 milliárd forintba fájhat az adó a villámkarriert befutó Duna Aszfaltnak.

A Hídépítő csoportot illetően 21 milliárd forintnyi beruházást számoltunk össze, ám az adatbázisban nem találtunk arra vonatkozólag információt, hogy a vállalatcsoport egyes cégei – például az M-Híd Zrt., G-Híd Zrt. vagy a Híd Transz Kft. – mennyi útfejlesztési pénzt kaptak az államtól.

A Strabag-konszern kormányokon átívelő sikeres stratégiát folytat, mert a szocialista kormányok és az Orbán-kormány alatt is ömlött hozzá a közbeszerzési pénz. A cégcsoport tavaly 580 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzést (nem csak útépítésekből), a vállalat zászlóshajója, a Strabag Általános Építő Kft. egyedül 412 milliárdot nyert, ám ez a cég nem szerepel az adatbázisban. Mindennek tükrében feltételezhető, hogy az e cégcsoport által elnyert közbeszerzések között még rengeteg bőven 100 millió forint feletti beruházás szerepel.

A Magyar Aszfalt Kft. 2007 óta legalább 93 milliárd forint értékű, útépítéshez kapcsolódó közbeszerzést nyert. Ha ez után kéne adót fizetniük, úgy 14 milliárdot kéne utalniuk az államkasszába.

A Swietelsky Építő Kft. 24, a Swietelsky Magyarország Kft. pedig 78 milliárd forintot szerezhetett a kérdéses időszakban közbeszerzésen útépítésre, így összesen 15 milliárd forint is lehet a befizetendő elvonás.

A 444.hu januárban hozzájutott a bizottság által kifogásolt szerződések listájához, melynek számai közelítenek a cikkünkben becsült összegekhez. A lista szerint a legtöbb, összesen 116 milliárd forint értékű útépítési közbeszerzést a francia Colas nyerte, második a Közgép 113 milliárddal, ezt követi a Strabag 105 milliárddal, a Duna Aszfalt 102 milliárddal és a Swietelsky 60 milliárddal.

Harc a szekértáboron belül

A mostani, építőcégeket sújtó adó terve nagyobb képbe illeszkedik, amely az elmúlt hetekben bomlik ki a szemünk előtt. Egyre több jel utal arra, hogy a Fidesz hátországában nagy átrendeződések indultak.

Úgy tűnik, a Simicska Lajos nevével fémjelzett – az elmúlt 4 évben az állami közbeszerzéseket taroló – cégbirodalom és a Fidesz közti viszony az április 6-i választások után vett látványos fordulatot. Pedig Simicska több mint 25 éve szoros kapcsolatot ápolt a miniszterelnök-pártelnökkel, egyetemi éveik alatt kollégiumi szobatársa volt, később a párt pénztárnoka lett, az első Orbán-kormány idején egy rövid ideig az adóhatóság elnöke lett. A 2002-es választási vereség után az ő feladata lett kialakítani a pártot segítő médiát, tovább erősíteni a Fidesz gazdasági háttérbázisát. Simicskáról szinte minden fideszes politikus elismeri, kapcsolatrendszere, vagyoni háttere nélkül a Fidesz nehezen tudott volna talpon maradni 8 éven át ellenzékben, hogy aztán az MSZP és az SZDSZ összeomlása révén a Fidesz 2010-ben kétharmadhoz jusson.

Túry Gergely

A kormányalakítási folyamat során a gazdasági holdudvarral kapcsolatban álló emberek fokozatosan kiszorultak a minisztériumokból. A Simicskával még az első Orbán-kormány idején szoros kapcsolatba került Németh Lászlónét lefokozták miniszterből államtitkárrá, beosztották az egyre növekvő befolyással és apparátussal rendelkező Lázár János alá, majd a beígért feladat helyet (a paksi bővítés felügyelete) a takarékszövetkezetek átalakítását bízták rá.

A Simicska birodalmának belső mozgásait jól ismerő Figyelő június elején arról írt, hogy az új gazdasági miniszter, Seszták Miklós kinevezése kifejezetten azt a célt szolgálta, hogy a Fidesz holdudvarától független tárcavezető lépjen fel az egykori pártpénztárnok emberei ellen. A Figyelő forrásai arról beszéltek, hogy Seszták kinevezését maga Lázár János Miniszterelnökséget felügyelő államtitkár verte végig, és egyféle értelmezés szerint ez azt jelenti, hogy a fideszes politikusok megpróbálják visszavenni a teret az őket fojtogató gazdasági lobbitól. (Ahogyan korábban a fejlesztési források közeléből is eltávolították Nyerges Zsolt testvérét, és Lázárhoz került az irányítás.) Később maga Seszták ismerte el a Napi Gazdaságnak adott interjújában, hogy jelentős változásokat tervez az állami cégek élén, kedden pedig nyilvánosságra került az a miniszteri körlevél, melyben leállította a szerződéskötéseket az állami vállalatoknál.

A Népszabadság múlt pénteken – meg nem nevezett kormányzati forrásokra hivatkozva – arról írt, hogy a Simicska elleni fellépést maga Orbán Viktor is támogatja. Állítólag nem magával Simicska Lajossal szemben lép fel, hanem a Nyerges Zsolt holdudvarába tartozó „kis oligarchákkal szemben” is, akik a lap forrásai szerint „túl mohók lettek az üzletszerzésben”. A lap informátora szerint a Közgép tulajdonosa július elején elment a Balatonra vitorlázni, hogy a válaszlépésen gondolkodjon.

Nemcsak a kormányalakítás érintette hátrányosan a fideszes gazdasági hátország befolyásos vezetőit. Bár a reklámadó legnagyobb befizetője az RTL Klub lesz, de a nagy befizetők listáján ott vannak Simicska Lajos, Nyerges Zsolt és Fonyó Károly médiavállalkozásai is. A hvg.hu számításai szerint ezek a cégek idén több mint 310 millió reklámadót fizetnek majd be. Viszont ha az adóhatóság úgynevezett kapcsolt vállalkozásként fogja kezelni a tulajdonosi viszonyok miatt ezeket a cégeket, akkor 3,3 milliárdra is ugorhat becslésünk szerint 2015-ben az elvonás.

Mint arról a hvg.hu beszámolt, a Fidesz és a Simicska-féle hátország között már tavaly feszültté vált a viszony. A német tulajdonban lévő vállaltra a Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó Infonceter.hu is bejelentkezett. Ám a cégbirodalom vezetői, forrásaink szerint maga Nyerges sem tartotta jó vételnek a veszteséges, nézettségben az RTL mögött elmaradó társaság megvételét, sőt tartottak attól, hogy ezzel a már meglévő médiavállalkozásaiknak át kell engedniük pénzt az állami hirdetésekből. De forrásaink szerint Orbán Viktor ragaszkodott hozzá – ezt ő maga is elismerte egy tavalyi interjújában –, hogy magyar tulajdonba kerüljön a cég. Végül a tévét a menedzsment vette meg, ám még mindig nem ismert az ügylet összes részlete.

Bár nem világos, hogy pontosan mi történt a Simicska érdekeltségébe tartozó energetikai cégben, az Eliosban, több fideszes forrás is arra hívta fel a hvg.hu figyelmét, hogy a társaság igazgatóságából januárban kikerült a miniszterelnök veje, Tiborcz István.

Hét évre visszamenőleg hogy lehet rendben?

A hét évre visszamenőleges adóztatásra még nem volt példa idehaza. Azonban most nincs, aki ebben meggátolná a kormányt. Az Alkotmánybíróság jogkörét adóügyekben nagyon szűkre szabta a kormányoldal, az Ab lényegében csak akkor szólhat bele adókérdésekbe, ha azok az emberi méltóságot sértik. (Például a 98 százalékos végkielégítés-adót ezért tudta többször is alkotmányellenesnek kimondani az Ab.) Mivel most cégeket sújtana a hét évre visszamenőleg kivetett adó, az ő esetükben azonban emberi méltóságról aligha beszélhetünk, ezért nem nagyon reménykedhetnek abban, hogy az adót végül megússzák.

Mégis, az adó üzenete romboló hatású minden más vállalkozás, cégtulajdonos számára is. Azt sugallja, hogy a kormány lényegében továbbra is azt gondolja, hogy bármikor bármelyik szektort akár visszamenőleg kivetett adóval is terhelheti. Ezzel pedig elriasztja a vállalkozni szándékozókat.

Ugyan ilyen hosszú időszakra visszamenőleg nem vetett még ki adót a kormány, de 2010-ben volt pár intézkedése, amely a múltba nyúlt. A 2010 őszén elfogadott szektoradókat (kiskereskedelmi adó, telekomadó, energetikai különadó) a teljes, 2010. évi gazdálkodás után fizettette meg. A most is hatályban levő bankadó még mindig a 2009. év végi mérlegfőösszegből számolt adóalapra van kivetve. A végkielégítés-adó első formájában a 2007 után szerzett jövedelmeket terhelte, ezt tiltotta meg az Alkotmánybíróság.