szerző:
Fehér Nóra
Tetszett a cikk?

Bogár a kenyérben? Edd csak meg, vitamin! Nem tudsz angolul? Akkor az ügyvéd nem foglalkozik az ügyeddel. Nincs tolmács, aki segítene a kérelmed elbírálásának szempontjából létfontosságú interjún? Így jártál. A menekültügyi őrizetes nem bűnöző – maga a menedékkérés is jogszerű aktus –, mégis sokszor rosszabb bánásmódban részesül, mintha az lenne. És ennek csak egyik eleme a fogva tartás, ami akár fél évig is elhúzódhat, mire megszületik a döntés. (H)idegen - Menekültek Magyarországon.

„Minden rendben” – mondja az a tunéziai férfi, aki 17 napot töltött Békéscsabán menekültügyi őrizetben. Mást nem mer mondani, csak annyit súg oda: figyelik a tábor bejáratánál elhelyezett kamerák. Már meg sem lepődünk, hiszen sorra mondták vissza menekülti őrizetben lévők a korábban elvállalt interjúkat. Félnek, hogy ha beszélnek, az negatív hatással lehet folyamatban lévő kérelmükre.

A menekültügyi őrizet hivatalos célja, hogy a kérelmező „rendelkezésre álljon” a menekültügyi eljárás alatt. A legfőbb baj vele, hogy ellentétben azzal, amit az elnevezés sugall, a menekültek nem azért kerülnek ide, mert valamilyen bűncselekményt követtek el.

Mellbevágó arány

A menekültügyi őrizetbe kerülés leggyakoribb oka – a Magyar Helsinki Bizottság által vizsgált 107 esetből 79-ben –, hogy a kérelmező dokumentumok híján nem tudja igazolni személyazonosságát. A második leggyakoribb pedig, hogy a kérelmezőről alapos okkal feltételezik, hogy akadályozni fogja az eljárást.

A Magyar Helsinki Bizottság ez utóbbi indokot erősen manipulatívnak tartja, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) szerint a hátterében az van, hogy sokan a kedvezőbb elbírálás reményében kiskorúaknak adják ki magukat (kísérő nélküli kiskorú menekültügyi őrizetbe vétele tilos), az esetleges kiutasításuk megnehezítése érdekében pedig elrejtik, letagadják az okmányaikat.

©

A BÁH 2013. július 1. és 2014. április 17. között összesen közel 2400-szor döntött a menekültügyi őrizet elrendelése mellett, idén áprilisban a felnőtt férfi menedékkérők 42 százaléka őrizetben volt, ami az indokokat is ismerve meglehetősen magas arány. Magyarországon három városban (Békéscsaba, Nyírbátor, Debrecen) tartanak fent ún. menekültügyi őrzött befogadó központot (MÖBEK), ahová a kérelmük elbírálására váró menekültügyi őrizetesek kerülnek.

Olyan emberekről van szó a legtöbb esetben, akik népirtás vagy az otthoni polgárháborús helyzet elől menekülnek, elképesztő erőfeszítések árán érték el a schengeni határt, az utolsó pénzüket embercsempészeknek adták, a viszontagságok miatt amúgy is betegek, legyengültek, esetenként poszttraumatikus problémákkal küzdenek.

A MÖBEK-ek gyakorlatilag börtönök, mindegyiket fegyveres őrök őrzik, közülük a debreceni egy ún. nyitott tábor közepén van, szögesdróttal és őrtornyokkal körbevéve. Az őrizetesek legfeljebb hat hónapig lehetnek itt, addig döntést kell hozni az ügyükben. A tapasztalat az, hogy a BÁH a határidőt ki is használja. A hvg.hu által megszólaltatott őrizetesek a békéscsabai, illetve a debreceni MÖBEK valamelyikében jártak.

Zárt vagy nyitott

A menekültek és menedékkérők részére Magyarországon összesen 10 állomás, tábor illetve befogadó központ létezik. Vannak nyitott táborok (Bicske, Vámosszabadi, Debrecen, Balassagyarmat és Fót – utóbbi kísérő nélküli kiskorúaknak fenntartva), itt az ügyük eldöntésére váró menedékkérők és olyan menekültek laknak, akik elismert menekültstátusszal rendelkeznek. Túlnyomórészt uniós pénzből működtetik őket, a menedékkérők törekszenek arra, hogy ide kerüljenek. A cikkünk az ún. menekültügyi őrzött befogadó központokról (MÖBEK) szólnak, ahová a menekültügyi őrizeteseket helyezik el. Vannak továbbá idegenrendészeti őrizetbevételi központok, őrzött szállások is (Nyírbátor, Kiskunhalas, Győr és a reptéri őrzött szálláshely.) Ezeken a helyeken azokat a menedékkérőket és migránsokat tartják őrizetben, akik már végleges választ kaptak kérelmükre, és az ország elhagyására, kitoloncolásra várnak.

(Forrás: migszol.com)

„Te ezt megennéd?”

Az algériai BerkaneAkram a debreceni őrzött menekülttáborban „vendégeskedett”. „Reggelire hideg tea, semmi más, ebédre egy kis rizs vagy krumpli és két szelet kenyér, vacsorára 3 szelet kenyér és egy bébidzsúsz” – mesélte az ellátásról.

Hasonló állapotokról számolt be a békéscsabai állomásról egy harmincas éveiben járó, szintén csak anonim nyilatkozó pakisztáni származású férfi. „Sokszor jöttek jogvédők, akiknek megmutattuk az aznapi kajánkat és megkérdeztük, hogy ők ezt megennék-e. Elnézést kértek és megígérték, hogy jelezni fogják a problémát, de nemigen történt változás” – mesélte a férfi, aki szerint az ellátásnál csak a hozzáállás a megdöbbentőbb. „Néha találtunk bogarakat a kenyérben, de az őrök csak nevettek: Egyétek meg, vitamin!”.

©

Az exőrizetesek általános problémaként említik az orvosi ellátás hiányosságait. Noha Debrecenben a hétvége kivételével mindennap jön orvos, de csak napi 1-2 órát marad, így sokan egyszerűen sorra sem kerülnek. Ha mégis, akkor is csak fájdalomcsillapítót kapnak, legyen bármilyen jellegű is a problémájuk, állították többen is egybehangzóan.

A már idézett pakisztáni férfi beszámolt egy olyan esetről, amikor egy honfitársának olyan súlyos fájdalmai voltak, hogy a lépcsőn nem tudott felmenni, de az orvosi papírjait nem akarták elfogadni. Amikor már negyedszerre jelent meg az orvosnál, a doktor kikelt magából, és azt mondta, hogy már háromszor szólt, a férfit sürgősen meg kell műteni, és hogy „mit akarnak még?”. A férfit végül kiengedték, és Franciaországban operálták meg.

Megalázva

A hvg.hu-nak nyilatkozók változatos módját írták le a megaláztatásuknak. Van, ahol az őrök fémdetektorral ellenőrzik, nem lopnak-e el egy-egy tányért vagy kanalat, miközben az evőeszközöket mosogatás után már eleve egyesével kell leadniuk a szociális munkásoknak. A pakisztáni interjúalanyunk szerint Békéscsabán az őrök 90 százaléka normális, akár pingpongoznak is velük, de vannak páran, akik folyamatosan megalázzák, verbálisan és néha fizikálisan is inzultálják a fogvatartottakat. „Ez az ő személyes döntésük, hiszen hivatalosan nem tehetnék meg” – mondta.

Egy 20 éves, név nélkül nyilatkozó ghánai menekült azt nehezményezte, hogy amikor – természetesen kísérettel – ki kellett mennie a bankba, bilincsben vezették. „Úgy néztek rám, mintha bűnöző lennék” – mondta, pedig neki is csak az a „bűne”, hogy megfelelő dokumentumok nélkül lépte át a magyar határt, és kért menedéket.

Bármennyire megalázónak érzékelik is a menedékkérők a körülményeket, számukra mégis az a leghátrányosabb, hogy a meghallgatásuknál nincs mindig kéznél megfelelő tudású nyelvi tolmács, aki a szavaikat pontosan vissza tudná adni, és odafigyelne, hogy azokat korrekten jegyzőkönyvezzék. Márpedig bármilyen ellentmondás merül fel a kihallgatás során az állampolgárság és a személyazonosság megállapításánál, az egyenesen őrizetbe vételhez vezet.

©

Többen beszámoltak arról is, hogy a kirendelt ügyvédek csak azokkal hajlandóak foglalkozni, akik jól beszélnek angolul és ügyük jó eséllyel „nyerhető”. Magánügyvédet fogadni nagyon drága, kapcsolatba lépni a külvilággal pedig eleve nagyon nehéz. Békéscsabán például összesen két telefon van, amiken a bejövő hívásokat fogadhatják, ezt használja a 200 ember, és ezért foglalt állandóan.

(H)idegen - Menekültek Magyarországon

"A gyerekeim látták a véres emberdarabokat"

"Ilyen gyerekekről van szó, mint ők"

"Az sem elég, hogy van munkám és eltartom magam"

"A menekültbatyut már a kukába dobtam"

Született január elsején - Zöldhatárról az iskolapadba

A rendőrség felel az őrzésért

A felvetett problémákkal kapcsolatban megkerestük a BÁH-ot. A bánásmóddal kapcsolatos anomáliákra vonatkozó kérdéseinkre azt a választ kaptuk, hogy a menekülti őrizetbe vett kérelmezők őrzése, illetve őrizeti helyen kívüli mozgása a rendőrség hatáskörébe tartozik. A BÁH a szociális munkásokra vonatkozóan pedig közölte, hogy a kiválasztásuknál nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a munkatársak rendelkezzenek „elsődlegesen használható nyelvismerettel” (pl.: angol, arab, orosz, német), illetőleg „olyan személyiségjegyekkel, melyek nem tartalmazzák a más kultúrából érkező emberek irányába való elutasítást”.

A BÁH leszögezte, hogy a háziorvosi ellátás mellett 24 órás nővéri szolgálat van, a Cordelia Alapítvány révén pedig egy pszichiáter is nyújt segítséget. Ugyanakkor arra nem reagáltak, hogy ez elégséges szintű ellátás-e az igényekhez képest. A BÁH a menekültkérő meghallgatásával kapcsolatos kritikákra is reagált. Elismerte, hogy a ritkábbnak számító nyelveknél egyes esetekben előfordulhat, hogy nem áll azonnal rendelkezésre megfelelő tolmács, de „a magyar menekültügyi hatóság, ha kell kereszttolmácsolás segítségével, minden esetben biztosítja azt, hogy a kérelmező nyilatkozni tudjon származási országa elhagyásának okairól”. Azzal kapcsolatban viszont nem mondott semmit, hogy valaha vizsgálták volna-e utólag a jegyzőkönyvezési gyakorlat alaposságát.

A BÁH azt is hozzátette, hogy a kérelmező nem csak anyanyelvén hallgatható meg, hanem bármely olyan nyelven, amit az ügyfél megért, és hogy a példában említett pakisztáni menekültek között a 80-90 százalék nem urdu, hanem pastu nyelven beszél, amely nyelven viszont számos tolmács elérhető. A BÁH azt is hozzátette, hogy a tájékoztatóik tizenegy nyelven elérhetők, ezáltal a kérelmezők több mint 90 százaléka az általa értett nyelven hozzáférhet a szükséges információkhoz. Akik számára pedig nem elérhető, azoknak tolmács ismerteti a tájékoztató tartalmát, ahogy a hatóság valamennyi határozatát is tolmács útján hirdetik ki az ügyfeleknek.

Családokat is egyre többször vesznek őrizetbe

Bár a menekültügyi őrizet egyes alternatívái törvényben vannak rögzítve, a civilek szerint problémák leginkább a gyakorlattal vannak. Azt a Helsinki Bizottság és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) sem győzi hangsúlyozni, az egyik legégetőbb dolog annak biztosítása lenne, hogy az őrizetet valóban csak végső megoldásként használják a hatóságok.

„Az őrizet elrendelésének gyakorlatánál a szükségesség és az arányosság sok esetben nem szempont” – mondta Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Budapesten lévő regionális irodájának szóvivője. „Nincsenek egyénre szabott vizsgálatok, nem veszik figyelembe az ún. egyéni sérülékenység (pl. poszttraumás stressz, cukorbetegség) szempontjait sem. Jogorvoslatra jogszabály nem ad lehetőséget, de az őrizet elrendeléséhez a bíróság nem is köteles indoklást fűzni, így nincs is mi ellen fellebbezni.” Simon azt is kiemelte, hogy a menedékkérők őrizetben tartásának senki nem végzi el a belső ellenőrzését, visszajelzések csak az ENSZ-től és civil szervezetektől érkeznek. A Magyar Helsinki Bizottság idén kiadott jelentése ugyanazokat kritizálta, mint az UNHCR, így egyebek mellett kifogásolta a menekültügyi őrizet kiterjedt alkalmazását, hiányolta az alternatíváit és az önálló jogorvoslat lehetőségét. Bővebben erről itt olvashatnak.

©

A civil szervezetek szerint az őrizet szükségességének felülvizsgálata különösen fontos lenne kiskorúak és családok esetében, a gyakorlat viszont épp ellenkező irányba halad. A Magyar Helsinki Bizottság jogi képviselője, Somogyvári Zoltán szerint egyre gyakoribb, hogy családokat is őrizetbe vesznek, bár a bíróság egyelőre hamar szabadítja őket, jelezve, hogy a gyakorlat jogszerűtlen.

Az ENSZ segítene

A táborban tapasztaltak azt mutatják, hogy vannak, akiket a határátlépést követően akkor is őrizetbe vesznek, ha kiskorúak, illetőleg annak mondják magukat. Az előzetes életkor-megállapítási vizsgálatot elsőnek a rendőrség orvosai végzik el, rögtön a határátlépés után. „Ha az előzetes rendőr-orvosi véleménnyel ellentétben kétség merül fel az érintett személy életkorával kapcsolatban – írta megkeresésünkre a BÁH –, a menekültügyi hatóság igazságügyi orvosszakértőt rendel ki az életkor megállapítására. Amennyiben e vizsgálat eredményeként kiderül, hogy a kérelmező valóban kiskorú, a hatóság haladéktalanul szabadítja és a továbbiakban rá a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó speciális szabályokat alkalmazza.” Felvetésünkre, hogy sokszor hónapokat húzódik az orvos kirendelése, a BÁH azt válaszolta, hogy „a menekültügyi hatóságnak nincs érdemi ráhatása arra, hogy a kirendelt szakértő mennyi idő alatt végzi el a vizsgálatát, illetve állítja ki a szakvéleményét”.

Az ENSZ BeyondDetention néven külön stratégiát dolgozott ki a menekültügyi őrizetbevétellel kapcsolatban: ebben szerepel például a kísérő nélküli kiskorúak őrizetbe vételének megszüntetése, szoros összefüggésben a menedékkérők életkorának megállapítására vonatkozó javaslatokkal. Ezek szerint az életkor megállapításánál a pszichés érettséget is vizsgálni kell, ahogy az etnikai és a kulturális összetevőket is, hiszen nem kizárt, hogy egy más kultúrából érkező 18 éves másképp fog reagálni az őrizetre, és rá is másképp reagálhatnak.

A stratégiát 10 országban kezdték tesztelni, köztük Magyarországon is, amely azért került a kalapba, mert itt sok példa van a menekültügyi őrizetre. „Az UNHCR magyarországi irodája eddig is együttműködött a civil szférával, és szeretne a kormányzattal is” – tette hozzá Simon.

Cikkünk elkészítéséhez rengeteg segítséget kaptunk a Migráns Szolidaritás Csoport (MigSzol) tagjaitól. A menekültügyi őrizetről, valamint számos más menekültügyi témáról a honlapjukon sok érdekes és hasznos anyag (http://www.migszol.com/ ) elérhető.

Óvadékkal szabadlábon

A rendelkezésre állás egyik garanciája az óvadék, aminek a törvényi lehetősége adott. De mint ahogy azt a BÁH a megkeresésünkre megerősítette, „a menekültügyi óvadék összegét jogszabály határozza meg, amelynek értelmében a legkisebb összeg 500, a legnagyobb 5000 euró lehet, és a keretektől a hatóságnak nem áll módjában eltérni.” Ez a gyakorlatban nagyon magas összeg, még ha a hatóság eddig valamennyi esetben az alsó értékhatárhoz közeli óvadéki összeget határozott meg. Az egyik debreceni ex-őrizetes arról számolt be nekünk, mikor átlépte a határt öccsével, 10 euró volt a zsebében, de fejenként 1000-1000 eurót kértek tőlük, amit persze nem tudtak kifizetni. Egy másik viszont azt állította, hogy ismerősétől és apjától fejenként 5000 eurót kértek. Az apát mindenképp ki akarták vinni: először az ügyvéd azt mondta, ha kifizetik 20 perc papírmunka az egész, de aztán visszajött, és kiderült, hogy akár egy hónap is lehet az átfutási idő, és a pozitív végeredmény sem garantált.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Szabadságra megy a tavasz, kedden havazhat

Szabadságra megy a tavasz, kedden havazhat

A kormánynak tanácsokat adó epidemiológus szerint a tanároknak maszkban kellene tanítaniuk, amíg nem telik el két hét a második oltásuk után

A kormánynak tanácsokat adó epidemiológus szerint a tanároknak maszkban kellene tanítaniuk, amíg nem telik el két hét a második oltásuk után

Mire lehet elég egy háromhetes informatikusképzés?

Mire lehet elég egy háromhetes informatikusképzés?