Keveset alhat Bódi Gábor, a Miniszterelnökség infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkára, hiszen Lázár János miniszter nemrég bevezette a tízórás munkanapot. A Bódinak azonban a maradék 14 órában három másik feladatkörét is el kell látnia, hiszen nemcsak állami vezető, hanem egy szakmai testület elnöke, egy állami tulajdonú kft. ügyvezetője, és még igazgatósági tag is. A havi bérpapír viszont kárpótolhatja négyszeres fáradozásáért a közszférában, hiszen az álláshalmozásnak köszönhetően kis kerekítéssel havi 2 millió 646 ezer forintot visz haza – ez több mint főnöke, Lázár János 1 millió 100 ezer forintos fizetése, de még Orbán Viktor miniszterelnök 1 millió 700 ezer forintos havi fixénél is.

Először kikértük Bódi vagyonnyilatkozatát, azonban a Miniszterelnökség ezt megtagadta arra hivatkozva, hogy az állami vezetők közül csak a politikai vezetők – vagyis a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok – vagyonnyilatkozata nyilvános, a szakmai vezetőnek számító közigazgatási államtitkáré és a helyettes államtitkáré viszont nem az. Vagyis Bódi Gábor helyettes államtitkárként köteles vagyonnyilatkozatot tenni, csakhogy ezt nem nézhetjük meg. Mivel azonban minden egyes posztjának külön-külön utánajártunk, második körben tételesen kikértük, hogy az egyes szervezeteknél mennyit keres, és mindenhol részletesen megindokoltuk, miért közérdekű adat. A Miniszterelnökség sajtóirodája erre már nem hajthatott el bennünket, így – ha a teljes vagyoni hátterét nem is – az álláshalmozó vezető havi díjazását sikerült kideríteni.

Helyettes államtitkárként összehangol havi 822 ezerért

Bódi Gábort 2014. június 25-ei hatállyal nevezték ki az infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkárnak. Ezen a posztján annak a Sonkodi Balázs stratégiai ügyekért felelős államtitkárnak az embere, akiről a hvg.hu írta meg, hogy cége – amelyet közvetlenül kinevezése előtt adott el – éveken keresztül halmozta a tartozásokat úgy, hogy még az adókat és az állami szervezetek felé meglévő tartozásait sem fizette ki.

A Miniszterelnökség hivatalos válasza alapján Bódi illetménye helyettes államtitkárként „az alapilletménye 10 %-os megemelésével bruttó havi 822.700 forintban került megállapításra”. Visszakérdeztünk, hogy mégis miért emelték meg az alapilletményét, mire azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján a miniszter, vagyis Lázár János döntött az emelésről "át nem ruházható hatáskörében". Ennek indokát viszont nem árulták el.

Bódi Gábor a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnökeként beszélt a ''Társadalom Parlamentje'' című konferencián 2014. június 26-án

MTI / Soós Lajos

Az állami vezetők juttatásait szabályozó kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a helyettes államtitkárnak a munkáltatói jogkört gyakorló vezetője személyes gépkocsihasználatot is engedélyezzen. Bódi ezt is megkapta, mint írták „személyes gépkocsihasználat került engedélyezésre a részére, havi 10 000 km-es térítésmentes futásteljesítménnyel”. Ha valakinek ez jár, akkor a rendelet szerint az autót hivatalos és magáncélú utazásaira egyaránt használhatja.

Ügyvezetőként is "folyamatosan munkát végez" havi 1 millióért

A helyettes államtitkár eközben a KOPINT-DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-nek az ügyvezetője – derül ki a cégnyilvántartásból. Ez a kft.-t még az egykori Kopint-Datorg Rt. hozta létre 1993-ban vagyonkezelésre és informatikai szolgáltatásokra. Az anyacégből mára a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) lett, közel tíz éve állami tulajdonban van, a tulajdonosi jogokat jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja.

Vagyis Bódi egy olyan kft. élén áll, amely egy állami szervezeté, és jelentős állami cégektől kap megbízást, így a saját honlapjukon megtalálható referencialista szerint a KSH-tól, a Nemzeti Választási Hivataltól vagy az Országos Bírósági Hivataltól. Emellett a helyettes államtitkár által irányított cég a piacra is dolgozik, például egy webshopon keresztül mindenféle számítástechnikai berendezést, szoftvereket és szórakoztató elektronikai cikkeket árulnak, de IT-üzemeltetést is vállalnak.

A kft. ügyvezetőjeként a Miniszterelnökség hivatalos válasza alapján a bruttó havi megbízási díja kereken 1 000 000 forint. Egyben azt is bejelentették, hogy éppen „jelenleg zajlik az állami informatikai cégek feladatainak átszabása”, amint ezt befejeződik, „Bódi Gábor államtitkár úr kinevezése is megszűnik”. Addig ez szerintük nem lehetséges, mert a vagyonkezelő kft. egy „kritikus informatikai rendszereket üzemeltető állami informatikai cég”. „A folyamatos munkavégzés elengedhetetlen, nem szerepelhet gátló tényező a rendszerben, ezért állandó ügyvezetésre van szükség” – magyarázták. Vagyis Bódi szerintük nélkülözhetetlen.

Szakérti saját kormányának döntéseit havi 648 ezerért

A multifunkcionális államtitkár emellett a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke is 2013 óta. A törvénnyel felállított tanácsnak véleményezési jogköre van ennek a „stratégiai ágazatnak minden szegmensére vonatkozóan”. Így ez a szakmai szervezet többek közt áttekintheti az informatika, hírközlés és a média területén a stratégiai döntéseket és a jogszabály-tervezeteket is, de vizsgálhatja „ a különböző kormányzati szervezetek hírközlést és informatikát érintő uniós és egyéb projektjeit, beszerzéseit”. A kérdés, hogy mi van akkor, ha pont valamilyen Miniszterelnökséghez tartozó beszerzést, jogszabályt, stratégiai döntést kell szakmailag szakértenie az államtitkár-tanács elnöknek.

A médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló törvény alapján – ugyanis a tanácsot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) költségvetéséből tartják fenn – ezért a posztért Bódi további bruttó havi 648 200 forintot visz haza. Az külön pikáns, hogy ezt az összeget pont az államtitkári illetményből kell kiszámítani a jogszabály szerint: a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke az államtitkár illetménye hatvanöt százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül.

Helyettes államtitkárként lett igazgatósági tag havi 175 ezerért

De még ez sem elég, Bódinak marad ideje és energiája arra is, hogy az Antenna Hungária Zrt. vezető tisztségviselője legyen: a kizárólagos állami tulajdonban lévő cég igazgatósági tagja. Méghozzá 2014. július 18-tól kezdve, vagyis helyettes államtitkárnak való kinevezése után 3 héttel kapta meg ezt a posztot is. Ezért is jár állami pénzből finanszírozott apanázs, az igazgatósági tagságért havonta bruttó 175 000 forintot visz haza.

„2010 óta hallgatjuk, hogy a Fidesz megszünteti az álláshalmozást, de úgy tűnik, ez rá nem vonatkozik” – mondta névtelenséget kérve egy szintén IT-területen jártas forrásunk, aki szerint súlyosan aggályos, hogy Bódi egyszerre része a kormányzatnak, egy szakmai szempontokat érvényesítő testületnek és még az informatikai piacon működő kft.-t is vezeti. „Helyettes államtitkárként hozzá tartozik akár többmilliárdos projektek, uniós informatikai pályázatok irányítása, koordinációja, miközben annak az NHIT-nek az élén áll, amelynek egy szakmai testületként 'függetlenül' szakmai véleményt kell formálnia például kormány-előterjesztésekről. Eközben pedig az általa vezetett kft. komoly állami megbízásokat visz” – sorolta.

Egy telekommunikációval foglalkozó multinacionális cégnél dolgozó forrásunk, aki szintén közelről ismerte Bódit, szintén úgy gondolja, hogy „ezek a posztok egyértelműen összeérnek”.

A törvények alapján nem összeférhetetlen

Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, mi a véleményük a négyszeres álláshalmozásról, főleg annak tükrében, hogy maga Orbán Viktor is többször egyértelművé tette, nem helyesli ennek gyakorlatát, így például az országgyűlési képviselőknek sem engedélyezte polgármesteri poszt egyidejű betöltését. (Orbán Lázárt is ünnepélyesen kikérte Hódmezővásárhelytől, amikor kormányzati pozícióra kérte fel.) Azt a választ kaptuk, hogy a jogszabályok alapján „nem merül fel összeférhetetlenség”, hiszen egy kormánytisztviselő állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnál lehet vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag. „Bódi Gábor az állami vezetőnek való kinevezéséről a kinevezésekor tájékoztatta a munkáltatói jogokat gyakorló NISz Zrt. vezérigazgatót” – tették hozzá.

Századvég szakértő, Giró-Szász-haver, Strategopolis-tulaj

Bár Bódi Gábor vagyonnyilatkozatát nem nézhetjük meg, a 4 posztért járó, összesen havi bruttó 2 645 900 forint mellett bizonyára lehet megtakarítása is, hiszen idén januárig abban a Strategopolis Kft.-ben volt társtulajdonos, amelyben Giró-Szász András korábbi kormányszóvivő eladta, visszavette, majd újra eladta üzletrészét. Strategopolis jelentős számú kormányzati megbízást kapott, az Index nemrég számolt be arról, hogy a cég tavalyi 127 milliós, míg a tavalyelőtti közel 43 milliós adózott eredményét osztalékként kifizette a tulajdonosoknak. Bódi Gábor így 63,9 millió forintot kapott. Az állami megbízásra szintén szívesen dolgozó Századvéghez is köze van: a tanácsadó cégnek korábban két alkalommal részvényese volt, illetve önéletrajza szerint ő volt az intézet infokommunikációs szakértője.

A cégből már mindketten kiszálltak, jelenleg ugyanúgy a Miniszterelnökségen dolgoznak, csak Giró-Szász egy polccal magasabban, hiszen ő kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. Egy forrásunk szerint „ők ketten nagy haverok, együtt is fociztak”.

A közgazdász-igazgatásszervező végzettségű Bódi korábban, 2010-től a Puskás Tivadar Közalapítványt irányította ügyvezetőként. Ezt megelőzően, 2000-től egészen 2009-ig a Miniszterelnöki Hivatalnál töltött be különböző vezetői pozíciókat, miután itt indult a pályafutása a Közigazgatás- és Területpolitikai Államtitkár Titkárságán nemzetközi referensként. Az Átlátszó írt nemrég arról, hogy karrierje "kormányokon át ível".