HVG: Tarlós István főpolgármesterként sikert sikerre halmozott, akárcsak a jobban teljesítő Magyarország – legalábbis ez derül ki a főváros honlapján lévő (ön)értékeléséből. Mint kihívónak, mi lehet ebből a tanulság?
Falus Ferenc: A sikerpropaganda ellenére úgy látom, hogy a főpolgármester hiába ápolt jó kapcsolatokat a kormánypárttal, amelyik tönkre akarja tenni a városát, nem volt képes ez ellen érdemben fellépni. Egy polgármester akkor jó, ha a városban lakók érdekeit képviseli, és nem hódol be senki másnak. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenkivel örökké harcban kell állni, de azt igen, hogy a városműködtetés egy szakadatlan egyeztetési folyamat.
HVG: Ha a Fidesz saját választottja sem elég erős, hogyan lesz az az ellenzék favoritja? Azé az ellenzéké, amelynek pártjai egymással is vitában állnak, és az önkormányzati választások előtt alig több mint két hónappal egyeztek meg az ön jelölésében.
FF: Az ellenzéki vitákról szóló tudósítások véleményem szerint erősen felnagyítottak. Amikor a nevem felmerült, az Együtt–PM, a DK és az MSZP is egyhangú vagy többségi támogatásáról biztosított. Emellett szeretném a civil és a társadalmi szervezetek támogatását is elnyerni. Egy jó kampánnyal még az sem jelenthet gondot, hogy csupán néhány hét maradt a fővárosiak meggyőzésére. A városvezetés szempontjából természetesen nem sok jót ígér, hogy a Fidesz a választások előtt átszabta a szabályokat, a közgyűlést a kerületi polgármesterek fórumává tette. Ma már abban sem lehet biztos az ember, hogy nem gondolnak egyet, és 23 kisvárossá szabdalják a fővárost. Abban azért bízom, hogy a hatalomnak is érdeke az, hogy a csaknem kétmilliós város jól működjön. Ha másért nem, azért, mert ők is itt élnek.
HVG: Még hozzá sem kezdett választási kampányához, már kivívta a Fidesz megkülönböztetett figyelmét. A párt kommunikációs igazgatója komolytalannak nevezte a jelölését, és bukott tiszti főorvosnak titulálta. Felveszi a kesztyűt?
FF: Nem fogok visszaszólni, hiszen karakterbérgyilkosokkal nem folytatható értelmes vita.
HVG: Nyilván valamennyi jelölt azzal fog kampányolni, hogy élhető várost akar építeni. Ön szerint mitől jó, mitől élhető egy város?
FF: Pontosan attól, hogy minél tovább egészségben élhető legyen. Ez így túl általános, de bemutatható egy konkrét példán is. A lényeg az értékválasztás. Szép dolog, ha egységesen világoskékek a fővárosi buszok, de a károsanyag-kibocsátásuk rendkívül magas. Olyannyira, hogy a budapestiek körében a legmagasabb a tüdőembólia aránya. A korszerű, alacsony fogyasztású, kevesebb szennyező anyagot kipufogó buszok beszerzése lassan halad, a most megrendelt 60 vagy 70 új darabból mindössze 5 lesz elektromos üzemű. Ahhoz tehát, hogy az életminőség javuljon, szó szerint is fel kell lélegezniük a fővárosiaknak.
Falus Ferenc |
A lovat túl nagy állatnak tartja, a lószállító utánfutóval mégis jól boldogul: rutinosan pakolja bele és szállítja távoli településekre a fővárosban összegyűjtött adományokat a rászorulóknak. Tősgyökeres budaiként a „Rákócziban” diákoskodott, az orvosi egyetem első két évét Moszkvában abszolválta, végül diplomáját a Semmelweis Egyetemen szerezte meg. Több mint két évtizedet tüdőgyógyászként praktizált, majd a magánszférában az otthoni szakápolás megszervezésével foglalkozott. Tanult menedzselést, jogot és közgazdaságtant is, irányítói képességeit a fővárosi Nyírő Gyula Kórház élén próbálhatta ki 2001 végétől, 2007-től pedig az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt irányította. A 2010-es kormányváltással érkezett egészségügyi államtitkárnak felajánlotta a lemondását, nem akart asszisztálni a szervezet szétveréséhez. Akkor, 60 évesen nyugdíjba vonult, de nem tétlenkedik. Egészségpolitikai klubot szervez érdeklődő szakembereknek, az ELTE-n pedig népegészségügyet tanít szociális munkásoknak. |
HVG: Úgy látom, javíthatatlanul tüdőgyógyász maradt! Hadd találjam ki, következetesen a gyalogosokat és a biciklistákat fogja pártolni. Sőt folytatná Tarlós hungarikumszámba menő aluljáró-betemetési programját, hogy minél kevesebb autó járjon a városban?
FF: Én nem ilyen szélsőségekben gondolkodom. Meggyőződésem, hogy az autósok érdekeit éppen úgy szem előtt kell tartani, mint a gyalogosokét. Az a célom, hogy a kerékpárosok, a gyalogosok, a segítségre szorulók, a babakocsit tolók biztonságosan tudjanak együtt közlekedni az autósokkal, a motorosokkal. Ha megnézi a Madách teret, amelyet szépen leköveztek, láthatja, hogy eltűntek róla a parkolóhelyek. Így aki történetesen nem kerékpárral vagy gyalog akar eljutni egy színházba, az a korábbinál is nehezebben fog parkolóhelyet találni.
HVG: Ha már szóba hozta a színházat, kíváncsi lennék arra, ha megtehetné, új direktort nevezne-e ki a Tarlós által választott és a támadások kereszttüzébe került, erősen jobboldali beállítottságú Dörner György helyébe?
FF: Egy világváros kulturális életének színesnek, változatosnak és minőséginek kell lennie, és semmiképp sem a főpolgármester személyes ízlésvilágának kell megfelelnie. Vagyis az ilyen döntéseket szakértő grémiumokra hagynám, mindenképpen a művészeti szakma állásfoglalására hagyatkoznék.
HVG: Van azért még az Újszínházon kívül is számos érzékeny, mondhatni, szimbolikus ügy. Gondolok például a Szabadság téri megszállási emlékműre, a Városliget tervezett beépítésére. Mivel ezekről nem a főváros dönt, a főpolgármesternek nem is lehet beleszólnia?
FF: A főpolgármester legyen ombudsman, képviselje minden budapesti lakos érdekét. Hogy egy példát mondjak, nemcsak a repülőtér közelében élők zajvédelmét kell pártolnia, hanem a hajléktalanok emberként való kezelését is. Véleményem szerint attól még nem szűnik meg a főpolgármester felelőssége a lakosság egészségügyi ellátásáért, hogy egy laza mozdulattal lemondott a fővárosi kórházak működtetéséről, vagyis megszabadult egy égető problémától. Tette ezt annak ellenére, hogy 2009-es programjában nem győzte sorolni, mi mindent kellene jobbítani a budapesti egészségügyi ellátáson. S aztán láttuk kiállni a budapesti betegek érdekében? Elment egyszer is mondjuk a Honvédkórház éjszakai ügyeletére, hogy a saját szemével győződjön meg arról, mennyit kell ott várakozniuk a fővárosiaknak?
HVG: Azért nincs teljesen igaza! Ahogyan egykori kerületének megígérte, kiharcolta, hogy az óbudai Szent Margit Kórház ismét önálló egység lehessen.
FF: Ez valóban igaz, de ettől sem jobb, sem rosszabb nem lett a fővárosi egészségügy. Ezt sokkal inkább személyes ambíciónak és politikai gesztusnak tekintem, semmint érdemi lépésnek. Továbbgondolva az egészségügyi ellátórendszer helyzetét, azt kell mondanom, hogy mivel az agglomerációban lakók, de Pest megye nagy részének a lakossága is a fővárosi kórházak ellátási területéhez tartozik, a főpolgármester szószólói szerepét nem lehet csupán a városhatárig értelmezni. Ez nemcsak az egészségügyre igaz, hanem a közbiztonságra és a közlekedésre is. Vagyis szoros munkakapcsolatot kell kialakítani Pest megye és a főváros között, hogy például ne csak a belváros és az ott lakók privilégiuma legyen a fokozott gonddal fenntartott közbiztonság. Az onnan kiszorult bűnözők ne a külső kerületekben vagy a város határán túl verjenek tanyát.
HVG: Volt, aki már jelölése napján hiányolta a programját. Hogy áll a munkával? A Fidesz már jó előre leszögezte, hogy nem ért a tömegközlekedéshez, és nincs városvezetési gyakorlata sem. Kikre fog hallgatni ezekben az ügyekben?
FF: Kétség sem férhet ahhoz, hogy lesz program, mégpedig olyan, amelyet a sajátomnak mondhatok. Mivel a felkérést egy hete kaptam és fogadtam el, némi idő, nagyjából két-három hét kell ahhoz, hogy el is készüljön. Addig a kerületi jelölteknek is elő kell állniuk a saját javaslataikkal. A velemenyszabadsag.hu most bejegyzett domaincímemen lesz elérhető a program, amelyhez természetesen bárki hozzászólhat, további javaslatokat tehet. Erősen kétlem, hogy Tarlós István is minden, a város működtetésével kapcsolatos kérdésnek avatott ismerője lenne. Ebben mindenkit szakértői csapat támogat, ahogyan engem is kiváló, a kultúrához vagy éppen a közösségi közlekedéshez, a városökológiához értő profik segítenek.
HVG: Azt már tudja, mire fogja helyezni a hangsúlyt?
FF: Ha megválasztanak, a szociális intézmények helyzetén okvetlenül változtatni akarok. Az idősotthonokra, a hospice-ellátásra igencsak ráférne a fejlesztés, a törődés. Abban is biztos vagyok, hogy a kormány által tervezett, rémesen igazságtalan szociális temetés intézményével szembehelyezkedem.
HVG: Mi a terve arra az esetre, ha a kormány még a mostaninál is szorosabbra húzná a pénzügyi gyeplőt?
FF: Mindenekelőtt át kell világítani a főváros pénzügyi helyzetét, ezt követően pedig vissza kell térni a korábban jól működött, ám mára mellőzött gyakorlathoz. Ez pedig a hétéves, úgynevezett gördülő költségvetés készítése, ami közép- és hosszú távra is kijelöli a fejlesztési kereteket. Amíg ez nincs kész, megalapozatlan ígéreteket semmiképpen sem tennék.