Az osztályvezető azt mondta: megdöbbentek, hogy egy cikkből értesültek arról, emberi csontokat találtak a Szilágyi Erzsébet fasorban, ahol a Fővárosi Csatornázási Művek alvállalkozója dolgozott.
Február 6-án az Index tett közzé több fotót, amelyet egyik olvasójuk készített a Széll Kálmán téren. A cikk szerint az egyik munkás a csontokról azt mondta: "van itt ám belőle rengeteg, még a háborúból. A kabátgombokat összeszedik, de a csontok senkinek sem kellenek. Elviheti!". A HM akkori közleményében azt írta: amint háborús kegyeleti főosztályuk tudomására jutott az eset, azonnal megkeresték a Budapesti Rendőr-főkapitányság főügyeletét és a kivitelezőt. Kiemelték: az ilyenkor kötelező eljárás szerint a munkálatokat azonnal meg kell állítani, és haladéktalanul értesíteni kell a rendőrséget.
Maruzs Roland szerint az ilyen fotók közzététele etikai kérdéseket is felvet, illene gondolni kellene azokra is, akiknek hozzátartozója tűnt el Budapest ostromakor. A vizsgálatok még tartanak, a rendőrség eljárást indított az ügyben. Munkatársaik szúrópróbaszerűen is többször kimennek a helyszínre, amíg be nem fejezik a tér átépítését.
A Budapesti Közlekedési Központtal is egyeztettek, és a BKK ígérete szerint leállítják a munkát, és értesítik a rendőrséget, valamint a hadisírgondozókat, ha emberi maradványok kerülnek elő.
Az alezredes elmondta, hogy a téren eddig három helyen találtak csontokat. Magyarázata szerint az ostrom idején sok esetben bombatölcsérbe, több testet egymásra fektetve temették el a halottakat. Az áldozatok csontjai ekkor is összekeveredhettek, de a téren zajló korábbi építkezések idején is. Ugyanakkor furcsa, hogy a csontokon kívül semmi nem került elő, például katonai azonosító cédula, ruhafoszlány, de még egy öv, kabátgomb vagy bakancsmaradvány sem – jegyezte meg. Ezek hiányában azt sem lehet megmondani, hogy magyar vagy német katona maradványai kerültek elő, így a vizsgálatok után vélhetően ismeretlenként lesznek eltemetve a budaörsi német-magyar katonai temetőben.
Maruzs Roland kitért arra is, hogy második világháborús fegyverek, robbanótestek, lőszermaradványok is előkerülhetnek a Széll Kálmán téren. Ezért is kiemelten fontos, hogy ha valaki talál valamit, azonnal értesítse a rendőrséget.
Budapest ostroma a második világháború egyik leghosszabb, 102 napig tartó ostroma volt, amelyből a védők 52 napot teljes bekerítésben harcoltak végig.
A szovjet csapatok 1945. február 13-án foglalták el a magyar fővárost. Az ostrom során a magyar és német katonák a Budai Várból több irányba, köztük a mai Széll Kálmán tér felé próbáltak kitörni a szovjet gyűrűből. A folyamatos golyózáporban tömegével estek el az emberek, a korabeli feljegyzések "hullahegyekről" számoltak be.
A kitörés során elesett német és magyar katonák száma több tízezer, többségük ott lett eltemetve, ahol hősi halált halt. Maruzs Roland példaként említette, hogy számos katonai sír van a budai hegyekben. Az ott nyugvó áldozatok maradványait szeretnék egy központi katonai parcellában méltóképpen újratemetni az egyik budapesti temetőben.
