Hogy a szóban forgó csontok valóban d'Artagnanhoz tartoznak-e, azt egy DNS-vizsgálatnak kell megállapítania, ám ennek eredménye egyelőre nem nyilvános.
Meglepő felfedezést tettek német régészek a neandervölgyiek táplálkozásával kapcsolatban – lehet, hogy néhány ponton át kell írni a történelemkönyveket.
Akár komoly egészségi problémát is jelezhet az, ha valaki a kor előrehaladtával számottevően alacsonyabb lesz. Ugyan mindenki veszít a magasságából, már 30 éves kortól, de a mérték a jelek szerint nem mindegy.
Mintegy százmillió évvel ezelőtt élt, eddig ismeretlen pteroszauruszfaj maradványait fedezték fel Ausztrália északkeleti részén.
Az ELTE Őslénytani Tanszék munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport 2019 óta folytat ásatásokat az erdélyi Valiora nevű település közelében. Az azóta feltárt leletegyüttesük számos, a kréta időszak legvégén élt növényevő gerinces állattól származó csontot tartalmaz, melyek tudományos feldolgozása még jelenleg is zajlik.
A Bécsi Orvostudományi Egyetem csütörtökön vehette át adományként Ludwig van Beethoven (1770–1827) koponyájának utolsóként fennmaradt darabjait.
Az emberek 27 ezer évvel ezelőtt, a korábban véltnél több ezer évvel hamarabb telepedhettek le az amerikai kontinensen – állítják kutatók, akik szerint ezt egy már kihalt állat, az óriáslajhárok csontjából készült díszek is bizonyítják.
Szokatlanul jó állapotban találtak meg egy bronzkori kardot a németországi Nördlingen városában régészek.
Egy friss kutatás szerint fontos szerepet töltöttek be az állatok a vikingek életében, erre több jel is utal – például, hogy egymás mellé temették az embereket és az állatokat, és hogy együtt hajóztak.
Egy belgiumi padláson fedezték fel egykori porosz katonák maradványait és négy elesett brit csontjai is előkerültek.
Csontokon talált vágásnyomok fedték fel, hogy a medvék bőre segíthetett az embereknek túlélni a téli hideget már sok százezer évvel ezelőtt is.
4–5000 éves csontok is voltak a spanyol házakban, mindez hivatalos dokumentációk nélkül, illegálisan.
A pigmeusokként is ismert embercsoportról évszázadokon át beszéltek a tajvaniak. Kutatók most bizonyították, hogy valóban léteztek.
Ilona története rávilágít arra, mennyire fontos a csontritkulás jeleinek felismerése.
A D-vitaminról – főleg a járványhelyzetben – és annak fontosságáról rengeteget hallhattunk az elmúlt években, de az már kevésbé ismert tény, hogy milyen fontos része a csontképződésnek ez a hormon: a kalcium mellett a csontritkulás (oszteoporózis) bázisterápiájának tekinthető. Nyáron a napfény segít abban, hogy elegendő D-vitaminhoz jussunk, de ezek a raktárak – megfelelő pótlás nélkül – rendszerint télen kiürülnek. Hogyan őrizhetjük meg csontjaink fiatalságát? Miért elengedhetetlen a D-vitamin a kalcium mellé? Segítünk eligazodni.
Nem túl gyakori, hogy őslények maradványaira bukkanjon valaki, de egy amatőr gyűjtőnek mégis sikerült. A felfedezés viszont nem egyetlen teremtményhez kötődik, hanem háromhoz.
Azt eddig is tudni lehetett, hogy a gyerekek egészséges testi fejlődésében fontos szerepe van a mozgásnak, most azonban azt is meghatározták, milyen napirend volna a legjobb számukra, hogy egészséges legyen a csontozatuk.
A rendőrség szerint bűncselekmény gyanúja nem merült fel.
Csonttöredékkel és engesztelő áldozatokkal teli, csaknem 200 edényre bukkantak mexikói régészek egy barlangban, amelyet a Yucatán-félszigeten fekvő maja romvárosban, Chichén Itzában fedeztek fel.
Akár ezer dollárt is megérhet egyetlen,ép mamutcsont, a szibériai Jakutföld pedig valóságos aranybánya az újkori kalandorok szerint, akik tömegével özönlenek oda. Pedig nem veszélytelen vállalkozás.
