Egyelőre csak a kapkodás és a fejetlenség utal a márciusra tervezett változásokra a köztévénél. Pedig az útdíjéhoz hasonló előkészületeknek radikális átalakulásokhoz kellene vezetniük, amelyek végén a kormány alig két hónapon belül megkapja legújabb játékszerét: a hírcsatornát, amely miatt Orbán Viktor állítólag saját eddigi médiapartnereit is kész leépíteni.
A szabad sajtó emléknapja helyett az irányított sajtó kormánypárti ünnepe lesz az idei március 15-e. Az ugyanezen a napon debütáló – szigorúan „tescós shoppingolás” nélküli – kötelező vasárnapi családi nap mellé a polgárok ekkor kapják meg az új állami hírtévét. Az ötletet régóta dédelgette a kormány, s azt követően látták igazán időszerűnek előhúzni a fiókból, hogy már a megyei autópályadíj bevezetését sem nézte ölbe tett kézzel a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó, hírfronton korábban a szövetségesüknek hitt Hír Tv. Mindazonáltal túlzás azt állítani, hogy az új csatornával a pikszisből kiesni látszó oligarchát próbálja ellehetetleníteni a hatalom. Az M1 hírcsatornává alakításának ötletadói – sajtóértesülések szerint Habony Árpád és csapata – alighanem azzal győzhették meg a népszerűségvesztés miatt aggódó kormányt, hogy a profilváltás révén még szélesebb rétegekhez juthatnak el a közmédia „Magyarország jobban teljesít” jelszó alatt készülő termelési riportjai.
Bár az átalakuló M1 valamelyest konkurenciája lesz a Hír Tv-nek, a két hírcsatorna ki is egészíti majd egymást. A Hír Tv továbbra is kiszolgálhatja fiatalabb törzsközönsége érdeklődését (nézői jelentős része 35–50 év közötti, magasan iskolázott, tehetős városi lakos), míg a köztévével – ha elfogultak is lesznek a híradásai – azok az idősebb, vidéki, a politika iránt nem feltétlenül érdeklődő nézők is befolyásolhatók, akik már csak megszokásból is ennél a csatornánál maradnak.
A távirányító 1-es gombja nagy hatalom – nem csoda, hogy még a „nemzeti főadót” is beáldozzák a híradásért. Ezzel együtt sem bízzák a véletlenre a nézettséget: egy decemberben elfogadott jogszabály szerint a digitális műsorterjesztők – azaz a három nagy szolgáltató, a Digi, a UPC és a Telekom, valamint a MinDig Tv és a műholdas terjesztők – kötelesek a közmédia két újabb csatornáját az ingyenes alapcsomag részévé tenni. Korábban úgy tűnt, a március 15-ei indulással tervezett, bulvárosabb Petőfi Tv-nek és a nyárra beharangozott sporttelevíziónak ágyaznak meg ezzel a képviselők, ám a múlt heti bejelentéssel világossá vált, hogy a hírcsatorna előtérbe helyezése áll mindenek felett. Mellesleg ezzel a szigorral újabb csapást mértek a kereskedelmi tévékre, a reklámadó bevezetése óta kritikusabb híradásokat készítő RTL-re és a tavaly Fidesz-barát körbe – a papírok szerint egyébként menedzsmenttulajdonba – került Tv2-re is.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) bejelentése szerint az eddig „nemzeti főadóként” aposztrofált M1 folyamatosan híreket szolgáltat majd, továbbá hírháttér- és magazinműsorokat sugároz. Szakmai körökben némi derültséget okozott az az ambíció, mely szerint az új hírcsatorna számára „tematikában a BBC, a brit közszolgálati aktuális csatorna, míg a napi adásszerkezetben az amerikai CNN televízió jelenti a mintát”. A közösség alighanem kimerül majd a látványelemekben: az M1 új stúdió- és műsorarculattal készül, aminek megalkotására Simon Jagót, a többek közt a BBC World News arculatát is készítő brit szakembert kérték fel. A színvonalas nemzetközi adók felemlegetése azért botrányos, mert a hazai köztévé az utóbbi négy évben látványosan szembement még a legalapvetőbb szakmai-etikai normákkal is (lásd Kormánypropaganda közhíradó módra című írásunkat).
Bár a startig alig két hónap van hátra – sőt az MTVA azt ígérte, február közepére már a napi hírblokkok műsorvezetőiről is döntenek –, egyelőre sehol sem tartanak az előkészületek. Nagyjából úgy futnak neki a tervnek, mint az új útdíjrendszer bevezetésének: még nincs műsorstruktúra, és az is kérdés, kik fogják a híranyagokat készíteni. A Kunigunda utcai székházban nagy a fejetlenség, egyszerre folyik a közmédiacégek összevonása, új csatornák indítása, és zajlanak a legújabb leépítések. Nagyjából a hírcsatorna indításának hírével egy időben tette közzé az MTVA, hogy 177 dolgozót elbocsát, közülük 146-ot Budapestről, további 31-et az évek óta tetszhalott pécsi és szegedi stúdióból. Főleg az adminisztratív részlegeket szervezik ki, bár úgy tudni, néhány műsort is „külsősök” készítenek majd. Abszurd, hogy közben lassan elkezdődnek a toborzások is az új híradásokhoz. Bár a Hír Tv dolgát azzal is nehezíteni igyekeztek, hogy megpróbálták elcsábítani a műsorkészítők egy részét, a konkurens azonnal lépett. Olyan szerződésmódosítást írattak alá a kollégákkal, amely szerint távozásuk után másfél évig nem mehetnek a konkurenciához dolgozni, vagy ha igen, azért „cserébe” szép summát kell leróniuk.
Kétséges, hogy ezt az extra összeget az évi 80 milliárd forintból gazdálkodó MTVA meg tudja adni az átcsábított alkalmazottaknak. Nem csoda, hogy legújabban az a hír járja, inkább vidéki tévéktől próbálnak dolgozókat szerezni – akiknek már az is megtiszteltetés, ha országos csatornán szerepelhetnek. De ez is pénzbe kerül. Ráadásul az intézmény bürokratikussága miatt is lassú lesz a műsorkészítés – jósolja egy MTVA-közeli forrásunk. Aki szerint „a külföldi híreket még csak elintézik majd a nemzetközi hírügynökségek segítségével, de ha Magyarországon történik valami, előbb meg kell majd várniuk, hogy valaki megmondja, hogyan lehet a hírt közzétenni”.
De nem csak a politikai helyezkedés okozhat fejtörést. Még azt sem tudni, milyen sportműsorokat fog majd sugározni az M4-es számot kapó, nyári indulással tervezett sportadó. Jelenleg ugyanis lényegében csak a hazai futballbajnokságok sugárzási joga lehet a köztévéé, a nemzetközi sportversenyeket nagyjából lefedi a DigiSport, a Sport Tv és a SportKlub. Ezeket a jogokat ugyan licitálással el lehet happolni a fizetős csatornáktól, ám ez is súlyos milliárdokat jelent. Vagyis marad a hazai focibajnokság, az olimpiák és a világbajnokságok – ám utóbbiak viszonylag ritkák –, továbbá olyan rétegsportok, mint a kajak-kenu, a birkózás vagy az íjászat. Miközben a nagy nézőtömeget vonzó amerikai látványsportok a konkurens csatornákon mennek.
Láthatóan sajnálják rá a pénzt, s különösebb igény sincs kultúrára. A szintén márciusban, az M2 esti idősávjában induló Petőfi Tv inkább a tömegigényt kielégítő szórakoztató műsorokat sugároz majd, az új nemzeti főadóvá avanzsáló Duna Tv-re pedig az M1 változó színvonalú sorozatait, vetélkedőit pakolják át. A tévénézői szokások ismerői szerint a Duna Tv-re jó, ha az M1 közönségének a fele megy át, így az áthelyezésekkel a köztévé alacsonyabb nézettségű műsorai is veszíthetnek (a hírcsatornákra egyébként is elenyésző a nézői kereslet).
Kár ezért egy nagy múltú televíziót tönkretenni – mondogatják a szakmában. Hozzátéve, már azzal is történelmet ír a harmadik Fidesz-kormány, hogy nemcsak az első hazai tévécsatornát, de Európa egyik legrégibb ilyen intézményét, a Magyar Rádió Zrt.-t is eltünteti, és a forradalmak és világháborúk idején is dolgozó Magyar Távirati Iroda Zrt. is megszűnik önálló cég lenni. A négy közmédiacég Duna Médiaszolgáltató Zrt. néven egybeolvadva áll majd a „nemzeti” tájékoztatás szolgálatába.
Egy lecsúszott zsákfaluban játszódik, ahhoz képest mégis meglepően pozitív kicsengésű a Loupe Színházi Társulás Az éjjel soha nem érhet véget című bemutatója. De mit jelent itt a fociultrák kedvenc dala? Kritika.
Parázs vita zajlott az EP-ben Magyarországról – Pride, gyülekezési jogok, sátánizmus.
Ami valójában egy kármentesítésre szoruló ipartelep.
A kamatok egyelőre nem érkeztek meg.
A Zippert a szélsőjobboldali AUR párt köreiből bízták meg a feladattal.
