A brit The Economist arról ír, hogy Oroszország Kárpátalján is támogatná a szeparatista mozgalmakat, de a magyarokat Orbán és főleg a Jobbik is tüzelni próbálja.
Az ukrán sajtó március közepén átvett egy jelentést arról, hogy kárpátaljai ruszin szervezetek (a ruszin egy kis szláv népcsoport, amely Ukrajna, Szlovákia és Lengyelország területén elszórtan él) kongresszust tartottak, amelyen "nemzeti identitásuk és területi autonómiájuk elismerését követelték". Kiderült, hogy a kongresszus teljes egészében a TASZSZ orosz állami hírügynökség "koholmánya" volt, mert bár a hamis hírek felbolydulást okoztak Kárpátalján, a helyi ruszinok azt állítják, hogy Petro Geckót - a TASZSZ által idézett "ruszin vezetőt", aki a Kárpátaljai Rusz miniszterelnökének nevezi magát - évek óta nem látták, Ukrajnában körözés alatt áll, és vélhetően Oroszországban él.
Jevhen Zsupan, a munkácsi gyerekkórház orvosa azt nyilatkozta a lapnak, hogy Oroszország megpróbálja kijátszani a ruszin kártyát Kárpátalján, de az Economist rámutat, hogy a kárpátaljai ruszin szervezeteknek viszonylag szerény követeléseik vannak és több a feszültség Ukrajna 156 ezer fős magyar kisebbségének státusa körül, de ez elsősorban Ukrajnán kívülről ered.
"Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik jóbarátja Európában többször is autonómiát kért az ukrajnai magyarok számára" - írja a lap, amely kitér arra, hogy Orbán szövetségesre talált a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőjében, a Petro Porosenko ukrán elnök pártjához tartozó Brenzovics Lászlóban, aki viszont soha nem ment olyan messzire, mint a Jobbik, "Magyarország szélsőjobboldali pártja", amely azt vallja, hogy az ukrán válság jó alkalom arra, hogy végre rendezzék a kárpátaljai magyarok helyzetét.
A lap megemlíti: Beregszászon rengeteg magyar zászlót látni, kétnyelvűek a feliratok és magyarul is lehet ügyet intézni, a közeli ungvári központú KMKSZ viszont már elejtette, hogy szimpatizál az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárokkal, igaz, békés megoldást sürget a konfliktusra és több kisebbségi jogot, valamint etnikai alapú adminisztratív körzeteket követel a magyaroknak, valamint szembeszáll a katonai mozgósítással, eközben pedig a lap szerint a Jobbik retorikáját követi.
Az Economist ennek kapcsán azt állapította meg, hogy Kárpátalja ügye lehetőséget ad a Jobbiknak arra, hogy támadja a kormányzó Fideszt, Orbán viszont bár tovább játssza a politikai játékát, nem áll érdekében az erőszak kiprovokálása.
A gazdasági hetilap végül megjegyezte, hogy amennyiben az orosz sajtó jelentős etnikai szeparatista mozgalmakat akar találni Kárpátalján, akkor továbbra is fel kell találnia azokat.
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki azt találgatja, hogyan alakul a szombati Pride. Nemzetközi lapszemle.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.
