„Kezd összerázódni a csapat, és ebben benne van az is, ahogy csőstül jött a támadás az indulás után” – mondta a hvg.hu-nak névtelenséget kérve az állami hírcsatornát belülről ismerő forrás arról, mi a helyzet három héttel az indulás után a hírtelevízióvá avanzsált M1-nél. Vagyis szerinte az újonnan összerakott csapaton belül pont a rengeteg kritika miatt hamar kialakult „egyfajta erősebb kollegialitás”, miközben házon belül a hibák jelentős részét továbbra is a kezdeti nehézségekkel és a beletanulás szükségességével magyarázzák.

Úgy tudjuk, hogy Németh Zsolt hírigazgató (akit a szakmában rátartisága miatt csak „Pitbullnak” hívnak) tartott egy értekezletet, amin megdicsérte a teljes stábot, amelyet gálánsan meg is vendégelt mindenféle finomsággal. Forrásunk szerint elismeréssel beszélt arról, hogy mindannyian becsülettel dolgoznak, az őket ért támadásokat pedig annak tudta be, hogy „ez a feladatuk” az állami tévét kritizáló lapoknak. „Arról beszélt, hogy ha valami elszúródik, akkor azonnal ott vannak, de ha jót csinálunk, arról egy szó sincs” – mondta forrásunk.

„Senki nem fog minket megdicsérni”

„Az elmúlt hetekben voltak kifejezetten jó magazin anyagok, vagy olyan tudósítások, amiket még az MTI-t is megelőzve hoztunk. De tudjuk, hogy ezért senki nem fog minket megdicsérni, viszont a baloldali sajtó helyből fikázni fogja a hibákat” – jegyezte meg.

Itt sem nettó hülyék dolgoznak azért

például ha egymás közt vagyunk, nincs, aki ne anyázna a vasárnapi zárva tartás miatt” – tette hozzá.

Így dicsérte meg önmagát a köztévé - ügyes trükkök százai

imgur.com

A csapatot elmondása szerint az is gyorsan összekovácsolta, hogy valamennyien „iszonyatosan túl vannak hajtva”, de leginkább a feliratozók, rendezőasszisztensek, technikai rendezők. „Látjuk, ahogy az, aki benn volt éjjel egyig, másnap is ugyanúgy jön reggel” – mesélte. Közben tűnnek fel új arcok, például Mentes Katalin, a Hír Tv Híradójának korábbi főszerkesztője, aki március elején hagyta ott a hírcsatornát. Őt hivatalosan is bemutatták a kollégáknak, és „már ott ül a newsroomban, tanulja a rendszert”, de folyosói pletykák szerint újabb hírtévés is érkezni fog, méghozzá képernyősnek.

Már előzetesen is számoltak azzal – és ez téma is volt – hogy a híradózás mint műfaji váltás eleve csökkenést fog okozni. „Vagyis bizonyos szinten ez természetes, ezt régi hírtévések is mondták. A világ legjobb híradójára is csak korlátos igény van, akkor is, ha nem pártos, se jobbra, se balra nem húz. Eddig is tudtuk, hogy az befolyásolja a nézettséget, mi megy a híradó előtt és után, csak most ilyen már nincs. Például az elmúlt években a legjobb nézettség egyértelműen akkor volt, amikor a dél-koreai kosztümös sorozat futott az esti híradó előtt, mert azt szerették a nézők, vagy akkor voltak a kiugró számok, ha olimpia vagy más kiemelt sportesemény idején ment” – magyarázta.

„Ez is egy munka”

Így benn nem a nehézkes indulásra vagy politikai okokra, hanem elsősorban a műfaji váltásra vezetik vissza a nézettség megcsappanását, és ezért nem is érzik frusztrálónak. „Ez nem jelenti azt, hogy ne tudnánk, mennyire unalmas helyenként, amit adunk. És ki ne szeretné, ha sokan néznék az anyagait, de ez is egy munka, mi elsősorban a fizetésért dolgozunk” – jelentette ki. Másrészt pedig szerinte a feladatok annyira lefoglalnak mindenkit, hogy nincs idő ilyesmin gondolkodni. „Folyamatosan készülnek a híradók, mindig van mit csinálni, másképp késni fogsz. Ha te 11 órakor a déli híradóba szánt tudósítással kapkodsz, utána meg már a következővel, akkor nem azon gondolkodsz közben, hogy vajon hányan nézik meg. Benne vagy a darálóban” – mondta.

MTI / Honéczy Barnabás

Ráadásul „az ő szintjükön” nincsenek is nézettségi célkitűzések – válaszolta kérdésünkre. „Lehet, hogy feljebb vannak a fejekben számok, amiket meg kell majd csinálni. De nem ezzel foglalkozunk:

évek óta ott lebegett a fejünk felett a kirúgás réme

nem tudtuk, mi lesz. Az új csatorna indulása óta viszont többször, az összes értekezleten elmondták, hogy senkinek az állása nincs veszélyben. Mindenki megnyugodott, hogy most nagyon szükség is van rá” – mondta belsős forrásunk. Hozzátette, pontosan tudják, hogy amint a kormánnyal történik valami, akkor „a Fidesz emblematikus jelenségévé vált köztévének is vége. De az 2018-ban lehet, ami messze van”.

Egy másik forrásunk, akinek szintén rálátása van a köztévében zajló folyamatokra, megerősítette, hogy „az induláshoz képest összerázódtak, ami nem csoda, mert rengeteget dolgoznak” „Ilyen mennyiségű anyag előállításához egyszerűen muszáj” – jegyezte meg, ugyanakkor szerinte bármennyire nem beszélnek erről, sok tartalomgyártásban güriző munkatárs tisztában van azzal, hogy „heroikus erőfeszítéssel egy rakás szart állítanak elő”. „Próbálnak megfelelni, tényleg ez a maximális program, ami most fut” – mondta ő is arra, miért nem foglalkoztatja a dolgozókat, hogy „a kutya sem nézi őket”. „Már évek óta frusztráló volt, hogy mindenki látta a nézettség zuhanását. Most viszont meg lehet magyarázni a csökkenést a hírtelevíziózással, plusz bele lehet kapaszkodni a hivatalos verzió 1,5 milliós nézőszámába” – mondta.

Totális bukta

A közmédia által márciusban kommunikált kiugróan magas nézőszám egyszerűen nem létezik: a tévé addig matekozott, amíg papíron ki nem hozta ezt az eredményt. (Arról, hogy a köztévé milyen trükköket vetett be, hogy elhitesse, az ország fele őket nézi, és ennek volt-e bármilyen valóságalapja, itt olvashat részletesebben.)

A hibáktól hemzsegő indulás, a március 15-i bakiparádé és az M1 átalakítása igencsak betett a köztévé hírműsorainak. A főműsoridőben sugárzott, 19.30-kor kezdődő hírműsor az átalakítás előtti időszakhoz képest 100-150 ezer nézőt veszített.

Forrás: Nielsen Közönségmérés, hvg.hu gyűjtés. Egy percre jutó nézőszám (AMR)

Ez akár betudható lenne annak is, hogy a nézők még nem szoktak hozzá az új műsorendhez – ahhoz, hogy az új köztévés főcsatorna már nem az M1, hanem a Duna Tv –, de az elmúlt két hét adatai alapján úgy tűnik, többről van szó. Még azok a nézők egy része is elpártolt a Híradótól, akik március 15-e előtt még – az ellenzéki pártok által gyakran elfogultsággal vádolt – köztévé hírműsorából tájékozódtak. A grafikonunkon jól látszik, hogy március közepén volt egy nagy beszakadás, és azóta sem nyerte vissza a Híradó a népszerűségét.

Még ennél rosszabb a helyzet, ha a kereskedelmi tévé híradóival kell versenyeznie a köztévének. Mind az RTL Klub, mind a TV2 hírműsora este hatkor kezdődik, de 18 órától a Dunának és az M1-nek is van egy-egy híradója. Ezek rosszabbul teljesítenek még a 19.30-as Híradóhoz képest is: volt olyan nap, amikor az M1 hatórás hírműsorára alig 27 ezren voltak kíváncsiak. Ráadásul ezeket a hírműsorokat főleg az idős korosztály nézi: március 25-én például az M1 hatórás Híradóját a 18-49-es korosztályból 5100-an követték. De a híradók közti, úgynevezett „információs műsorokkal” (pl. Ma Délután, Ma Este) is gondban van a közhírtévé: átlagosan 24-50 ezer ember követi az adást, de két hete volt olyan nap, amikor a 18-49-es korosztályból 3200 ember nézte az M1-et délután.

Forrás: Nielsen Közönségmérés, hvg.hu gyűjtés. Egy percre jutó nézőszám (AMR)

Persze lehet azt mondani, hogy egy közszolgálati csatornának nehéz felvenni a versenyt a kereskedelmi tévék egyórás, bulvárhírekkel telepakolt híradóival. Csakhogy az M1 már a kábelcsatornának számító, országos lefedettséggel nem rendelkező, évi 1,8 milliárdból gazdálkodó ATV-vel sem tud megbirkózni. Az ATV 17.45-kor kezdődő hírműsorát a Duna az elmúlt két hétben csak két alkalommal tudta befogni. Az M1 „főhíradója”, a 19:30-as már beéri, de így is többször kikapott az ATV-től. Ráadásul a Kálmán Olga-féle Egyenes beszédet már nem tudják utolérni.

Forrás: Nielsen Közönségmérés, hvg.hu gyűjtés. Egy percre jutó nézőszám (AMR)

Pedig ha lehet hinni – a véleményüket névvel nem vállaló – fideszes politikusoknak, akkor a közhírtévét azért hozták létre, hogy ellensúlyozzák az Orbán–Simicska-háború miatt elveszített Hír Tv-t. Tehát kifejezetten az volt a cél, hogy minél nagyobb szavazóbázist érjenek el a kormány és a Fidesz üzenetei. Ennek érdekében még azt is bevállalták, hogy a kormánypárt vezető politikusai bojkottálják a Hír Tv-t.

Legfeljebb a fociban bízhatnak

Valamivel jobb a helyzet, ha a főcsatornává előlépett, filmeket, Forma-1-et, showműsorokat vetítő Duna Tv nézettségét vizsgáljuk. A csatorna közvetítette a magyar-görög meccset március 29-én: a mérkőzésre 790 ezren voltak kíváncsiak, és ezzel a közvetítés a hét 35. legnézettebb műsora lett.

Forrás: Nielsen Közönségmérés, hvg.hu gyűjtés. Közönségarány (SHR) százalékban

Csakhogy ez volt az egyetlen műsor, ami a köztévéből bekerült a top 50-be azon a héten. Ennek ellenére elmondható, hogy a Duna Tv a március 23-29-i hét utolsó napjaiban elindult felfelé, szombat-vasárnap már a közönség 8-11 százalékát tudta meghódítani. Bár a fenti grafikonunkon nem látszik, de a következő héten visszazuhant 6%-ra, sőt szerdán 4,6 százalékos közönségarányt produkált.

Bár a nézettségmérés egyik fő szabálya, hogy egy műsor nézettségét soha nem szabad összevetni egy csatorna esti nézettségével, mi most mégis elkövetjük ezt a hibát, csak azért, hogy illusztrálni tudjuk, hol tart a Duna a közönségért folytatott küzdelemben:

Forrás: Nielsen Közönségmérés, hvg.hu gyűjtés. Egy percre jutó nézőszám (AMR)

Mindent összevetve, az 5 köztévés csatorna nem teljesít sokkal rosszabbul, mint március elején. Az átállás előtti héten összesen a tévét néző közönség 10,4 százalékát tudhatta maga mögött, ez a március 15-ét követő héten beesett 8,9 százalékra, de március 23. és 29. között ismét feltápászkodtak 10,9 százalékra a 18-49-es korosztályban. Persze ebben minden benne van: híradók, focimérkőzések, filmek. Igaz, az új műsorstruktúra elindítása pont azt a cél szolgálta, hogy növeljék az évi 80 milliárdból gazdálkodó közmédia közönségarányát, ám ez egyelőre nem sikerült.

Más lenne a helyzet, ha elkészült volna már a rég beígért belső, közszolgálati szabályrendszer, és az esetleg nézettségi elvárásokat is megfogalmazna. Addig a főnökök elvárásán kívül semmilyen mércéje nem lesz annak, hogyan hasznosul az évente elköltött több tízmilliárd forint.