Egy 50 éves grafikus télen megfertőződött influenza-vírussal. Katalin (a nevét megváltoztattuk – szerk.) 3-4 nap után háziorvoshoz fordult, mivel az állapota nem javult. A háziorvos az ügyet ismerő forrásunk szerint elbagatellizálta az esetet. Katalin továbbra sem lett jobban, bement a kórházba. Itt már arra panaszkodott, hogy nem kap levegőt, de a beavatkozás ekkor is késlekedett. Végül két nap kórházi ápolás után meghalt. A nőről úgy tudjuk, nem volt semmilyen krónikus betegsége. Abban az orvosok is egyetértenek: szövődményes tüdőgyulladásban ma egyetlen európai nagyvárosban sem szabadna meghalnia senkinek.

Az eset ugyan több hónapos, aktualitást kölcsönöz neki a múlt héten publikált népmozgalmi adat. A KSH gyorsjelentésében olvasható, hogy Magyarországon a halálozások száma az első negyedévben az egy évvel ezelőtti helyzethez képest 15 százalékkal nőtt. Erről még az örökké hűvös KSH is azt mondta, hogy különösen nagy mértékű emelkedés. Január eleje és március vége között 37 823-an haltak meg Magyarországon, a természetes fogyás 15 809 fő volt (ennyivel haltak meg többen, mint ahányan születtek). Ez 4 125-tel több az egy évvel korábbinál.

A mellbevágó adat hátterében a KSH szerint az előző év alacsony bázisértéke, valamint a tetőző influenzajárvány állhat. Erről pedig eszünkbe jutott Katalin esete.

Egy következtetés története

Rákérdeztünk, hogy honnan vannak a KSH-nak adatai a járvány kiterjedtségéről, mire az ÁNTSZ-hez irányítottak minket. A tiszti főorvosi hivataltól megtudtuk, hogy a 2014-15-ös influenzaszezon összefoglaló jelentése még nem készülhetett el, hiszen az influenzafigyelő szolgálat csak május közepén fejezte be a tevékenységét. Mindenesetre az látszik a már rendelkezésre álló adatokból, hogy 2015 harmadik hetétől meredeken emelkedett a megbetegedések száma, ami a hetedik héten tetőzött: ekkor influenza tünetekkel országosan 91 ezer beteg fordult orvoshoz (10 ezer lakos közül 923 fő).  A járvány a 14. hét után lényegében megszűnt – de ilyen látványosan, mint idén, 2014-ben és 2013-ban sem emelkedett a megbetegedések száma.

Túry Gergely

Hogy ki miért hal meg, azt a halál beállta után kiállított halottvizsgálati bizonyítványok alapján rögzíti a KSH, de ennek a feldolgozása időigényes, a gyorsjelentésben a tapasztalatok még nem összegződhetnek. (A 2014-es év haláloki feldolgozása augusztusban készül el, a 2015-ös pedig majd 2016 augusztusára várható.) Influenzajárvány idején egyébként rendszerint az a tapasztalat, hogy megnő az elhalálozások száma. Leginkább a krónikus betegek esnek a járvány áldozatául, de a "halálozás alap oka" a krónikus betegség, általában valamilyen keringési rendszeri betegség, az influenza „csak rásegít”. Az előzetes adatok alapján az év első hónapjának „halálozási többlete” több mint 90 százalékban a 60 éves és idősebb korosztályra esik – itt is a legnagyobb a krónikus betegek száma. Mindenesetre a KSH nem végleges adatokból dolgozott, inkább a meglévőkből következtetett.

Falus vádol

Falus Ferenc volt országos tiszti főorvos szerint (aki a 2014-es önkormányzati választási kampányban egy ideig közös főpolgármester-jelöltje is volt több ellenzéki pártnak – szerk.) gyenge volt az oltást propagáló országos kampány. Más kérdés, hogy ez mennyiben változtatott volna a helyzeten.

Az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO ugyanis a statisztikai adatok alapján becsüli meg az influenza védőoltás komponenseit - a szervezet évente kétszer kiad egy ajánlást a gyártóknak, akik ennek alapján legyártják a vakcinákat. Az ajánlásban azokat a vírusvariánsokat nevezik meg, amelyek várhatóan támadni fognak az influenzajárvány idején. Amennyire Falus vissza tudott emlékezni, ezek az ajánlások mindig pontosak voltak, idén azonban nem:  ebben az évben ugyanis az a H3N2 variáns támadott, amely ellen a védőoltás jóval kevésbé volt hatékony.

AFP / Javier Lira Otero

A gikszer már a járvány amerikai és brit szakaszában nyilvánvalóvá vált, amikor a brit közegészségügyi felmérések alapján a vakcina 3 százalékos védettséget adott. A vírus mutálódási képessége miatt egy ilyen baleset bármikor becsúszhat, most a statisztika alapú tervezés nem működött – szerencsére, vélik szakértők, nem vezetett szokatlanul nagy járványhoz. Falus szerint a kormányzat a vakcina relatíve hatástalanságának kitudódása után reagálhatott volna hatékonyabban is: szerinte sokkal erősebben kellett volna kampányolni a szövődmények kialakítását csökkentő gyógyszereket, illetve azt, hogy akik 4-5 nap után sem javulnak, forduljanak orvoshoz. Erősebben kellett volna felhívnia a figyelmet a fertőtlenítés fontosságára, és akár a tömegrendezvények korlátozása is indokolttá válhatott volna, hisz ezeken az influenza fokozottan terjed. 

Az ÁNTSZ kampányolt

Rákérdeztünk az ÁNTSZ-nél is, hogy a védőoltás relatíve hatástalanságára reagált-e új kampányokkal. A válaszában a hivatal egy olyan februári sajtótájékoztatóra utalt, melyet együtt tartott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Magyarországi Irodájával, az Emberi Erőforrások Minisztériumával, a MÁV Zrt.-vel és a Volánbusz Zrt.-vel – ezen az általános higiénés szabályok fokozott betartására hívták fel a figyelmet. Hasonlóan a spanyol és a francia közegészségügyi hatóságok kommunikációjához az ÁNTSZ szerint erősen propagálták a védőoltáson túlmutató megelőzési módszereket, emellett, folyamatosan nyilatkoztak a sajtónak és használták a közösségi felületeiket is (Facebook, Twitter) az üzeneteik közvetítésére.

Egy kampány persze lehet bármilyen jó, ha a háziorvos túlterhelt, a kórházak is megfeszítve dolgoznak, és az egészségügyi rendszer nehezen tudja kezelni a hirtelen megnövekedett nyomást.  Katalin esete egyszerre lehet példa a figyelmetlenségre, felületességre és a rendszer túlterheltségére. „A társadalom elvárásai nagyok, mindennap óriási nyomás alatt dolgozunk” – mondta ezzel kapcsolatban a hvg.hu-nak Török Katalin háziorvos, aki szerint a meglévő sok munkára jön rá az influenzaszezonban az extra sok megbetegedés, amelyeket szintén körültekintően kell ellátni. Mint a háziorvos utalt rá, nemcsak gyógyítania kell, hanem számos igazolást is neki kell kiadnia: ez utóbbinak a feladatát a rendszer az alapszolgáltatások közé sorolja, és a háziorvosokhoz utalja. Török doktornővel is közvetlenül az elvben délben véget érő rendelés után beszéltünk - fél háromkor.