A Hajdú-Bihar megyei hétezer fős Komádiban jelenleg 475 fővel, három épületben működik az állami fenntartású általános iskola. A tanulók 65 százaléka hátrányos helyzetű, 36 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű, magas a roma diákok aránya. Sok nem cigány család a szomszéd településre járatja a gyermekét.

Tóth Ferenc polgármestert – mint lapunknak elmondta - a református egyház kereste meg azzal, hogy elindítana egy intézményt Komádiban szülői kezdeményezésre. A falu ehhez hirtelen (egy eddig közösségi térként funkcionáló) helyiséget a leendő fenntartó rendelkezésre bocsátott, amit az fel is újít, s így elvileg szeptemberben elindulhatna az új – a gyerekek válogatását magának megengedhető - komádi iskola.

Az új intézmény céljáról Tóth Ferenc a hvg.hu-nak kijelentette: „Komádiból nagyon sok az eljáró gyerek. Ez az egyik cél, hogy ők itt legyenek. A másik pedig az, hogy csökkent a gyerekek létszáma, és hogy ha ezekből még mindig lesz eljáró, akkor nem lesz maholnap Komádiban iskola.”

AFP / Kisbenedek Attila

Arra a felvetésünkre, hogy ha kevesebb a gyerek, akkor pláne nincs szükség több iskolára, a polgármester azt mondta: „nem tudom, meg kell kérdezni a szülőket, miért szeretnék.” A polgármester megjegyezte, neki semmi köze a KLIK-hez sem, és az egyházi fenntartóhoz sem. Cáfolta viszont azokat a vélekedéseket, hogy itt egy „fehér iskola” nyílna, mint mondja, „tudomása van arról, hogy cigány családok is aláírtak egy szándéknyilatkozatot arról, hogy a reformátusokhoz járatnák a gyereküket.”

Arra azonban nem tudott vagy akart válaszolni Tóth, miért is jár mintegy 80 komádi gyerek már most is a szomszédos településre iskolába. „Azt tőlük kéne megkérdezni.”

Az állami Barsi Dénes Általános Iskola igazgatója egyébként csak onnan tudta meg, hogy indulna egy elleniskola, hogy egy képviselőtestületi anyag szerint a jelenlegi iskola egyik épületét akarták átadni az egyháznak. Végül ezt a KLIK nem engedélyezte, ám az önkormányzat talált másik helyiséget.

Molnárné Kolozsvári Irén nem örült és meglepődött azon, hogy így kellett megtudnia, hogy új iskola nyílik Komádiban. A Barsi Dénes szerinte bőven ki tudja szolgálni a jelenlegi igényeket, nincs szükség új iskolára. Fura – és a tantestület hangulatát mérgező – helyzet az is, hogy a leendő iskolában tanító pedagógusokat ebből az iskolából toborozták. „Ezzel tehát nem csak a diákokat, hanem a tantestületet is megosztanák.” Egyelőre nincsenek meg az engedélyek, úgyhogy a váltani készülő pedagógusok nem mondtak még fel.

Az igazgatónő szerint egyértelmű, hogy itt egy készülő szegregációról beszélhetünk, az új iskola válogathat majd: elutasíthatja a cigány gyerekek például.

Több kérdést is feltettünk az Emberi Erőforrások Minisztériumának az üggyel kapcsolatban, többek között azt, hogy megadták-e az engedélyt az új komádi iskola alapításának, továbbá, hogy ez mennyiben szolgálná a Balog Zoltán által is hangoztatott antiszegregációs elveket, ám a minisztérium mindössze egy nehezen értelmezhető mondattal reagált megkeresésünkre: „Tájékoztatjuk, hogy a miniszter nem engedélyezte az egyházi fenntartásba vételt a kérdéses iskolával kapcsolatban.” Arról ugyanis szó sem volt, hogy az iskolát átvenné az egyház, itt új intézményt indítanának.

Úgy tudjuk, a KLIK mindenesetre nem javasolja az egyházi iskola létesítését, mert Komádi nem fog eltartani két iskolát, ráadásul mindez csak mélyítené a társadalmi csoportok közötti árkot. A nol.hu úgy tudja ugyanakkor, hogy az iskola nyitása ellen felszólaltak az Emmi illetékesei is, továbbá Czibere Károly szociális ügyekért és a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár és helyettese, Langerné Victor Katalin is küzdött az újabb református iskola megnyitása ellen.

Eddig úgy tűnik, hiába. Pedig egy új iskola alapítását a Kormányhivatal és az EMMI is megtagadhatja. Ha ez a szándéka.

Egyébként több helyen, például a szintén hajdú-bihari Biharkeresztesen már megtörtént a Komádiban most készülő modell. Évek óta működik ott egy egyházi iskola, ami a szabad iskolaválasztásra, és szabad vallásgyakorlásra hivatkozva minden további nélkül kiválogathatja a neki tetsző gyerekeket. Ebből az lett, hogy az állami iskolában megugrott a hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya, míg az egyházi iskolába a környék jómódú családjainak gyerekei járnak. És, mint az alábbi ábrán jól látható, ez igaz országos szinten is:

444.hu

"Nyilvánvaló, hogy a kormányzat, felbátorodva a nyíregyházi Huszár telepi iskolával kapcsolatos ítéleten, most meg akarja teremteni a jogszabályi feltételeit annak, hogy az ottani 'megoldás' széles körben alkalmazott gyakorlattá váljon az oktatási rendszerben - véli Havas Gábor. A szociológus az RSK-nek adott interjúban emlékeztet, hogy korábban pont az elkülönítés miatt bezárt gettóiskolát ugyanis néhány éve újranyitotta a görögkatolikus egyház, és az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek alapítvány (CFCF) által kezdeményezett perben a Kúria végül arra hivatkozva utasította el a szegregáció megszüntetését kérő keresetet, hogy a gyerekeknek joguk van a vallási alapú oktatáshoz.

Havas szerint a köznevelési törvény tavalyi módosításakor felhatalmazást kapott a kormány, hogy a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett gyerekek oktatásának feltételeit rendeletben állapítsa meg – már akkor elég egyértelmű volt, hogy mindez az elkülönítést fogja szolgálni.