Menekültkrízis: Mire várnak a segélyszervezetek?
A kormány bevallottan nem tud megküzdeni a Magyarországra érkező, esetleg Nyugat-Európából visszatoloncolt menekültek ellátásával, ennek ellenére az állam nem veszi igénybe a civilek segítségét. Pedig vannak magánkezdeményezések is, melyek a szerencsétlen sorsú harmadik országbélieken próbálnak segíteni - érdekes módon a nagy magyarországi segélyszervezetek kivárnak.
"Magyarország megtelt", nyilatkozta Kovács Zoltán kormányszóvivő. És érezhetően kapacitásproblémák vannak. A helyzet kritikus, naponta látunk a mezőn bandukoló családokat átvágni Magyarországon, szülőket kisgyerekekkel, csecsemőkkel a szabad ég alatt tengődni.
Szerdán Szegeden majdnem 800 menekültet szedett össze a rendőrség, ők a 24 órás idegenrendészeti őrizet és regisztráció után csak tovább növelhetik a már most is az 1500 férőhelyen 3000 menedékkérőt befogadó táborok túlterheltségét. Úgy tűnik, itt az idő, hogy a segélyszervezetek is belépjenek a helyzet kezelésébe, és adott esetben magánszemélyek is felajánlják a segítségüket, mert az lehet, hogy a kormány „technikai okokra” hivatkozva szünetet kér, de a háború sújtotta vidékekről belépő menekültek ellátására legalább átmeneti megoldást kell találni. Az általunk megkeresett segélyszervezetekhez azonban eddig nem fordult a kormány.
Nem mozdulnak a segélyszervezetek
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1989-ben a keletnémet menekültek befogadásával szereztek világszerte hírnevet, míg a magyar kormány nem döntött a kiengedésükről. Mint megtudtuk, a magyar és a német állam által is kitüntetett alapító-vezető, Kozma Imre atya megtiltotta a szervezet munkatársainak, hogy a Szeretetszolgálat jelenlegi esetleges humanitárius szerepvállalásáról a sajtónak nyilatkozzanak, amíg a helyzet ennyire hiszterizált. Ez nehezen védhető álláspont, hiszen a menekültek itt és most érkeznek nagy létszámban, és jelen időben lenne szükség a támogatásukra. Tudomásunk szerint a kormány a máltaiakat sem kereste még meg segítséget kérve.
A miniszterelnök felesége, Lévai Anikó által is támogatott Ökumenikus Segélyszervezet megkeresésünkre elmondta, hogy jelenleg nem vesznek részt a Magyarországra érkező menekültek ellátásában. Néhány évvel ezelőtt a bicskei menekülttábor Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonában működtetett integrációs programokat, de ez a feladat később átkerült Fótra, állami működtetésbe. Szintén ebben az időszakban részt vett a debreceni befogadó állomáson élő családok gyermekeinek fejlesztésében és integrációs programok végrehajtásában.
| "Mi vagyunk a menedék" |
Egy osztrák kisfalu, Albertschwende lakói hetek óta küzdenek öt szírért, akiket a Dublin III. szabály értelmében az ottani hatóságok Magyarországra szeretnének visszatoloncolni. A „Mi vagyunk a menedék” néven futó kezdeményezés élén, a helyi polgármester, Angelika Schwarzmann áll: ő volt az, aki legutóbb riasztotta a falubelieket, amikor a rendőrség az első szírt el akarta vinni. A faluban pillanatokon belül 150-en siettek a rendőrségi akció megakadályozására. „A rászoruló menedékkérők értelmetlen újbóli kiszakítását a szociális környezetükből az emberiesség elleni súlyos csapásnak és az eddigi fáradozásainkkal szembeni támadásnak tekintjük” – nyilatkozta a harcos polgármester. A falu az esettel kapcsolatban már a köztársasági elnöknél is tiltakozott: az önkormányzat és a helyi egyházi közösség közös levele részletesen elmeséli azt a végtelen hosszú odüsszeiát, mire a szír menedékkérők hozzájuk elérkeztek. „Mivel az embertelen kitoloncolási gyakorlat nem biztosítja s menedékkérők védelmét és személyi biztonságát, ezért akár a szövetségi hatóságokkal szemben is készek vagyunk megvédeni őket.” |
Az Ökumenikusok részéről elmondták, akkor tudnának konkrétan foglalkozni egy esetleges részvétel feltételeivel, ha a kormány ezt igényelné. Ha a szervezet fennálló intézményrendszerében, a hajléktalanellátásban, az átmeneti otthonokban vagy a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál felbukkannak is egyénileg migránsok, de Gáncs Kristóf kommunikációs igazgató jelenleg kevés ilyen esetről tud.
A szervezet menekültügyben a nemzetközi fejlesztés filozófiájában hisz: ott kell segíteni, ahol az emberek egy jobb élet reményében nekiindulnának. Kérdésünkre, hogy jelenleg részt vesz-e a szervezet ilyen programban konkrétan Líbiában, Szíriában (ahonnan a menekültek nagy része érkezik jelenleg Európába) Gáncs nemmel felelt. (Korábban Irakban volt egy ilyen segélyprogramjuk, az ISIS által fenyegetett, zömében keresztény kisebbségeknek nyújtottak ellátást, és az ukrán konfliktusban is segítő kezet nyújtanak, a kelet-ukrajnai belső menekültek ellátásában vesznek részt. Ezen kívül évtizedes afganisztáni humanitárius és fejlesztési szerepvállalásuk is említhető – a szerk.)
A Baptista Szeretetszolgálatot sem kereste a kormány a témában. A szervezet amúgy 80 férőhellyel működteti a Családok Átmeneti Otthonát a Lőportál utcában menekültek és oltalmazottak számára. Ez 2014-ben a Európai Menekültügyi Alap támogatásával jött létre. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) dolgozott már együtt a baptistákkal, legutóbb itt letelepedni kívánó bevándorlók belleszkedését segítették elő EU-s források felhasználásával.
Helsinki Bizottság: a kormány évek óta halogatja a felkészülést
Idén már most több mint 60 ezer menekült érkezett Magyarországon keresztül az Unióba, az Ecostat statisztikája szerint a Magyarországon menedékkérők száma az idei első negyedévben 2014 hasonló időszakához képest 1124 százalékkal nőtt. Ahogy a jelenleg mintegy háromezer menedékkérő száma mutatja, túlnyomó többségük már nincs Magyarországon, főleg Nyugat felé távozott.
A dublini rendszer keretében több tízezres tömeget irányíthatnák – elméletben – vissza a magyar rendszerbe: Ausztria két hete jelentette be, hogy az új kérelmek feldolgozása helyett a Dublin III. szerinti kitoloncolásokat veszik előre. Korábban Németországból lehetett hasonló hangokat hallani. Bár a „dublini rendszer” súlyos hiányosságai miatt eddig is a továbbhaladók átlagosan csak egytizedét sikerült visszaküldeni (a fideszes Kósa Lajos 160-200 ezer visszatelepítendő menedékkérőt vizionált, 2015 első negyedévében eddig 42-en jöttek vissza), a kormány azt kommunikálja, hogy ez bármikor a többszöröse lehet. Ehhez jön még hozzá, hogy a délről jövő utánpótlás is egyre népesebb.
“A migrációs útvonalak megváltozása már 2012 óta látszik, számítani lehetett arra, hogy egyre több menekült érkezik majd Magyarországra a közeljövőben” – mondta Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője, azonban erre a változó helyzetre semmilyen módon nem reagált a magyar kormány. A már akkor is számottevő részben uniós forrásokból működő, de jelentősen alulfinanszírozott menekültügyi intézményrendszerhez érdemben nem nyúltak hozzá, így érthető, hogy a menedékkérők régiós összehasonlításban is kiugró számát nehezen tudja kezelni a Bevándorlási és Állampolgári Hivatal. Ezt tovább rontja a zavaros kormányzati kommunikáció, az ad hoc megoldási javaslatok és a kapkodás – Gyulai szerint a konzultációs kampányra és a kerítésépítésre fordított pénzből hosszú évekre meg lehetne oldani a menekültügyi rendszer finanszírozását.
A rendszer túlhasználtsága szembeötlő: a 850 férőhelyes debreceni menekülttáborban jelenleg körülbelül 1500-an vannak, de úgy tudjuk még ennél is méltatlanabb körülmények uralkodnak a szerb-magyar határhoz közeli rendőrőrsökön, ahol 24 óráig tartják őrizetben az országba illegálisan érkezőket. A Helsinki Bizottság idei tapasztalatai szerint a rendőrök is embertelennek tartják a kialakult állapotokat – nem ritka, hogy "ketrecbe" zárnak gyerekeket, nőket és férfiakat, és 1 négyzetméter is alig jut egy menekültre.
A kormány kommunikációjával ellentétben ugyan tesz lépéseket – például Vámosszabadiban sátrakat állítottak fel, a debreceni tábor bővítése is folyamatban van, Kiskunhalason is új intézményeket készülnek átadni –, de erről nem tájékoztatja a közvéleményt. A menekülteket befogadó táborok, állomások építését és bővítését nem előzik meg lakossági fórumok, egyszerűen kijelölik a helyüket. Vámosszabadi polgármestere, Vajda Lívia a Hír Tv-nek felháborítónak nevezte, hogy az ország ennyire felkészületlenül állt a migrációs probléma előtt.
A kormány negligálja a civileket
A menekültek ellátásával járó feladatok közül az állam hivatalosan sokat magára vállal, de a megoldásukra nincs apparátusa. Jogi segítséget például kizárólag a Magyar Helsinki Bizottság biztosít, akik nem kapnak állami támogatást, de Gyulai Gábor szerint ilyen kormányzati intézkedések közepette el sem fogadnák azt. Ezen kívül számos szociális, egészségügyi, pszichoterápiás szolgáltatást is civil szervezetek látnak el, melyek szintén egyre nagyobb nehézségekkel küzdenek az egyre több menekült miatt. Pedig szüksége van rájuk a rendszernek, mert például a debreceni táborban államilag foglalkoztatott szociális munkások alig dolgoznak.
“A speciálisan sérülékeny csoportok kiszűrésére és célzott ellátására egyáltalán nincs felkészülve a rendszer” – így Gyulai szerint a kínzásokat átélt vagy poszttraumás stressz-szindrómában szenvedők is kizárólag a Cordelia Alapítvány áldozatos munkájának köszönhetően juthatnak rehabilitációs segítséghez. Bár a civil szervezetek nélkül a rendszer már ma sem tudna működni, és Nyugat-Európában is rengeteg modell létezik a menekültügyi szolgáltatások „kiszervezésére” egyházi és civil partnerek bevonásával, itthon rendszeres partnerségi viszony helyett ők is csak a sajtóból értesülnek leginkább a menekültügyi rendszert érintő fontos döntésekről, szakmai véleményüket pedig teljes mértékben figyelmen kívül hagyják.
| Felajánlaná segítségét? |
| Amire nem elég a kormány ereje, arra még mindig ott lehet az emberek önzetlen segítsége. A Food Not Bombs Budapest aktivistái kedd este elindultak a fővárosi Nyugati Pályaudvarra 70 adag paprikás krumplival, hogy "jóllakassuk a pályaudvaron időző menekülteket". A szerveződés hozzátette "Tudjuk azt is, hogy ezzel semmit sem oldunk meg, de néhány a hazájától távol lévő embernek, akik néhány nap múlva már ki tudja, melyik országban lesznek, vacsorát tudtunk biztosítani, felhívva az emberek figyelmét, hogy szolidaritsunk és ne gyűlölködjünk!" A példa követhető: mindenki a maga körében kitalálhatja, hogy mivel segíthet. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
