A magyar delegáció jól állta a sarat – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a kétnapos uniós csúcstalálkozót követő, péntek délutáni sajtóértekezletén Brüsszelben. A csúcsértekezleten szerteágazó, nagy és nehéz munka folyt – mondta Orbán.

Magyarország nem kért frontországi minősítést

Hozzátette: Magyarország érdekeinek megfelelnek azok a döntések, amelyek Brüsszelben születtek. Megállapodás született a segítségre szoruló menekültek és a gazdasági bevándorlók szétválasztásáról – ismertette. Egyetértés volt abban is, hogy ennek a szétválasztásnak lehetőség szerint az EU határain kívül vagy legalábbis a frontországok területén kell megtörténnie. A két frontország – jelezte – Olaszország és Görögország.

Magyarország úgy döntött, hogy nem kér frontországi minősítést, az országba ugyanis a menekültek nagy része más uniós tagállamból érkezik – jelentette ki a kormányfő.

Az unió új szakaszba lépett – jelentette ki a kormányfő, hangsúlyozva, hogy Európát olyan, sok millió embert érintő népvándorlás sújtja, amely nem múlik el egyhamar. Nem menekülthullámról, hanem népvándorlásról van szó – nyomatékosította a kormány által menekültügyben használt legújabb kifejezést.

MTI / Koszticsák Szilárd

Szerinte az EU vezetői belátták, földrajzilag átfogó megközelítésre van szükség menekültügyben. A figyelem mindeddig Görögországra és Olaszországra, vagyis az odaérkező tengeri határsértőkre irányult, a balkáni, szárazföldi útvonal viszont alig kapott figyelmet, ez azonban mostantól megváltozik.

Orbán: Betartjuk Dublint

A kormányfő szerint amikor a dublini rendszert kialakították, még nem a jelenlegi feltételek álltak fenn, vagyis nem volt szó sokmilliós népvándorlási nyomásról.

Ugyanakkor Magyarország alkalmazni fogja a dublini előírásokat, nem függeszti fel a rendelkezéseket. Magyarország egyúttal elvárja, hogy a többi ország is alkalmazza ezeket a szabályokat – mondta Orbán. Úgy vélte, ha a menekültügyi előírásokat mindenki alkalmazná, akkor a Magyarországra érkező bevándorlók száma jelentősen alacsonyabb lenne.

Külön elbírálás Magyarországnak

Mint arról beszámoltunk, a csütörtöki EU-csúcson megállapodtak a bevándorlók önkéntes felajánlásokon alapuló befogadásán. Negyvenezer menekültet akarnak így szétosztani a tagállamok között, húszezer, még a határokon túl lévőt pedig befogadni.

A kormány- és államfők megegyeztek arról, távol kell tartani a közösség területétől a menedékjog elnyerésére nem jogosultakat, és ennek érdekében együttműködést kell kialakítani a kibocsátó és a tranzitországokkal.

Azok az országok, amelyekre a legnagyobb nyomás nehezedik, logisztikai és pénzügyi segítségre számíthatnak. Ez alól egy ország lóg ki teljesen és egy félig: Magyarország egészen, Bulgária félig külön elbírálásban részesül, de hogy mi a fél, és mi az egész, az az éjszaka homályába veszett. Valószínű, hogy ez azt jelenti, hogy Magyarországnak senkit nem kell befogadnia a tervezett, összesen 60 ezer menekült közül.