Csütörtök délutántól péntek hajnali háromig tartó, maratoni vita után valamiben megállapodtak az Európai Unió állam- és kormányfői, de hogy pontosan miben, annak finom részleteit nem fejtette ki éjszakai sajtótájékoztatóján Donald Tusk elnök és Jean-Claude Juncker bizottsági elnök.

A megállapodás lényegét viszont többször is elismételték: húszezer olyan menekültet, akik az EU határain kívül táboroznak – például Törökországban –, betelepítenek, menedéket kínálva nekik, és 40 ezer menekültet szétosztanak a tagállamok között, hogy tehermentesítsék a frontvonalban lévő Görögországot és Olaszországot. Az eredeti kvótarendszer azonban megbukott, most az önkéntes felajánlások kerültek előtérbe, de hogy ez a módszer mennyire lesz eredményes, azt Tusk és Juncker óvatosan megkerülte, egyes információk szerint pedig ez ellen a megoldás ellen intézett kirohanást a vacsoránál Matteo Renzi olasz kormányfő is, aki mindenképp kötelezővé tette volna a bevándorlók befogadását.

A részleteket július végéig kell kidolgozni. Egyúttal megerősítették azt az elhatározásukat, hogy a menekültstátusra nem jogosítható próbálkozókat, az illegális bevándorlókat visszaküldik, de hogy ez minél simábban megoldható legyen, felgyorsítják a tárgyalásokat az érintett országokkal. Több erő az illegális bevándorlókkal szemben, és több szolidaritás a rászorulóknak – summázta Tusk.

A kiszivárgott hírek szerint köztük sem volt teljes az összhang, Tusk a konszenzusra ment rá, Juncker beérte volna minősített többséggel. Az ellentétükre vonatkozó kérdést Juncker némi bohóckodással ütötte el. Mindig harmonikusan együttműködtünk, mondta, hangjával némi ironikus túlzást sejtetve, majd hozzátéve: ne higgyenek a tweetelőknek, a kiszivárogtatóknak, a mi munkamódszerünk a legjobb minőséget adja. Amúgy végtelenül hosszú órákig kizárólag a Twitter-bejegyzésekre támaszkodhattak a fáradtságtól kókadozó tudósítók.

Azok az országok, amelyekre a legnagyobb nyomás nehezedik, logisztikai és pénzügyi segítségre számíthatnak – hangsúlyozták. Arra a kérdésre pedig, hogy ha a befogadás, letelepítés önkéntes alapon megy majd, akkor mi a garancia a 40 ezres és a 20 ezres cél eléréséhez, mindketten a tagállamok egységes elkötelezettségét emlegették.

Ez alól egy ország lóg ki teljesen és egy félig: Magyarország egészen, Bulgária félig külön elbírálásban részesül, de hogy mi a fél, és mi az egész, az az éjszaka homályába veszett. Az azonban valószínű, hogy ez azt jelenti, hogy Magyarországnak senkit ne kelljen befogadnia a tervezett összesen 60 ezer menekült közül.