Szekszárdon randevúznak a klímakutatók

A tolnai megyeszékhelyen tartandó kétnapos tanácskozáson szekszárdi és veszprémi oktatási, egészségügyi intézmények, civil szervezetek, vízügyi, erdőgazdálkodó szervezetek képviselői vesznek részt, a szakmai programot az Oxfordi, a belgiumi Wageningeni és a skót Wdinburghi Egyetem klímakutatói vezetik.

A 2013-ban kezdődött európai uniós projekt, amelynek vezetője az Oxfordi Egyetem, három európai területen, az Ibériai-félsziget egy régiójában, Skóciában és a két magyar városban vizsgálja az éghajlatváltozás szélsőséges forgatókönyveinek hatását, amelyek magasabb hőmérséklet-emelkedést, extrém időjárási jelenségeket, gyakoribb és intenzívebb viharokat jeleznek előre - mondta Pintér László, a magyar alprojektet vezető Közép-európai Egyetem Környezettudományi és Környezetpolitikai Tanszékének docense az MTI-nek.

A kutatói csapat tudományos előrejelzéseket készít, amely az extrém forgatókönyvek társadalmi-gazdasági hatásait is figyelembe veszi. Megnézzük azt, hogy ezeket a hatásokat a jelenlegi intézményrendszer képes lenne-e kezelni, s ha az eredmény szerint nem, akkor milyen további képességekre lehet szükség a jövőben - tette hozzá. Mint mondta, a két magyar városban például olyan egészségügyi következményeket vizsgálnak, mint a hőstressz vagy a Lyme-kór terjedése. Egy hőhullámban a gyerekek, az idősek,a betegek sebezhetőbbé válnak, nőhet a mortalitás, a változó éghajlatviszonyok pedig növelhetik a Lyme-kórt terjesztő kullancsok előfordulását. A vízháztartással kapcsolatban a helyi árvizeknek a mezőgazdaságra, infrastruktúrára gyakorolt hatásait is elemzik.

"Nyilvánvaló, hogy az elmúlt napok hőhulláma és az azt követő vihar nem kivételes jelenség; szinte biztos, hogy a viharok intenzitásban, gyakoriságban megmaradnak, és a Magyarország időjárása nem áll vissza nyugalmi helyzetbe. A modellek általában ezeknek a jelenségek erősödését jelzik" - fogalmazott a projektvezető.

Az Impressions kutatói szerint az éghajlatváltozás széles körben elfogadott tény; bár az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye kimondja, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését 2 Celsius-fok alatt kell tartani a klímaváltozás súlyos hatásainak elkerüléséhez, az előrejelzések ennél sokkal jelentősebb felmelegedést mutatnak.