szerző:
MTI

A kormány sikerrel védte meg a magyar jogrendszerben legsúlyosabb büntetést, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést, és a jövőben is mindent megtesz azért, hogy ez a büntetés megmaradjon - mondta Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján. Szerinte olyanok kapják ezt a büntetést, akik - ha ezt az európai és magyar jog nem zárná ki - valószínűleg halálbüntetést kapnának.

Júliusban 41-re emelkedett a jogerősen életfogytig tartó büntetésre ítéltek száma, további hét ember ítélete még nem jogerős, azaz összesen 48 embert ítéltek a magyar bírságok tényleges életfogytiglani büntetésre – mondta Répássy. Szerinte ez azt mutatja, hogy a kormány sikerrel védte meg a magyar jogrendszer legsúlyosabb büntetési nemét annak ellenére, hogy az európai intézmények 2011 óta folyamatosan támadják Magyarországot a tényleges életfogytiglani büntetés miatt.

A tényleges életfogytig tartó büntetés 1999 óta létezik, nem pedig 4 éve, amióta az európai kritikák felerősödtek – mondta Répássy. Magyarország mellett több európai országban is kiszabható ez a büntetési forma - mondta -, Angliát, Hollandiát, Franciaországot, Ciprust, Törökországot, Bulgáriát, Szlovákiát és Svájcot említve.

Magyarországon a tényleges életfogytiglanra ítéltek mindegyikét emberölés miatt ítélte el a bíróság, közülük 25-öt több emberen elkövetett emberölés miatt, 6-ot gyermekek meggyilkolása miatt, 5-öt különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt, a többiek más minősítésű emberölést követtek el. Így szerinte az adatok alapján egyértelmű, hogy a tényleges életfogyiglanra ítélt személyek mindegyike hidegvérű, kegyetlen gyilkos. Ha az európai és magyar jog nem zárná ki a halálbüntetés alkalmazását, akkor ezeket az elkövetőket minden bizonnyal halálra ítélték volna - jelentette ki az államtitkár.

A Kúria július 1-jén kihirdetett jogegységi határozata megerősítette, hogy a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága korábbi döntései nem adnak okot arra, hogy Magyarországon megváltozzon a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés ítélkezési gyakorlata, illetve, hogy nemzetközi szerződés nem tiltja az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek kizárását a feltételes szabadságra bocsátásból.

Répássy Róbert
©

A Kúria azt követően hozta meg jogegységi határozatát, hogy a Kúria egyik tanácsa június 11-én Magyar László ügyében mellőzte a tényleges életfogytiglanra vonatkozó rendelkezést a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi döntése miatt. Elrendelte ugyanakkor, hogy a férfi feltételes szabadságra bocsátása leghamarabb 40 év múlva vizsgálható.

Répássy Róbert emlékeztetett arra, hogy a Magyar-ügyben hozott ítélet után a Szegedi Ítélőtábla viszont tényleges életfogytiglanra ítélt két férfit, akik Battonyán halálra kínoztak egy nőt, vagyis aggálymentesen alkalmazta a büntetést. Mint mondta, a Kúria "gyorsan észlelte, hogy mintha megremegett volna a bíróságok keze a tényleges életfogytiglant illetően", de jogegységi határozata megszüntette ezt a bizonytalanságot. 

Nem hagyják, hogy szabadlábra kerüljenek

Mindig is lesznek olyan elítéltek, akik az Emberi Jogok Európai Bírósága elé viszik az ügyüket, ehhez joguk van és a kormány erre felkészült, a kormány azonban meg fogja védeni a tényleges életfogytiglant és nem fogja hagyni, hogy a kegyetlen gyilkosok szabaduljanak - közölte az államtitkár.

Répássy Róbert megjegyezte: az emberölések száma az elmúlt 15 évben, a tényleges életfogytiglani büntetés bevezetése óta a felére csökkent, az évente elkövetett emberölések száma a '90-es évek végén megközelítette az évi 300-at, ma évi 150 alatt marad. A bíróságok összesen több mint 250 embert ítéltek életfogytiglani szabadságvesztésre, de ezekben az esetekben a bíróság engedélyezte az elítélt feltételes szabadlábra helyezést.

Az Országgyűlés módosította a büntetés-végrehajtási és kegyelmezési szabályokat, és bevezetett kötelező kegyelmi felülvizsgálatot 40 év után. Ez szerinte nem jelenti, hogy az elítélt szabadlábra kerülhet, csak azt vizsgálja meg egy bírákból álló tanács, hogy a kegyelemre méltó-e az elítélt. A kormány bízik a független intézményekben, a köztársasági elnökben és a bíróságokban, hogy - noha erre elvileg lehetőségük lenne - "soha nem fognak szabadlábra helyezni olyan gyilkosokat, akik gyerekeket, idős, védtelen embereket, ártatlan áldozatokat öltek meg" – tette hozzá.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Videó: Karácsony biciklivel érkezett, Tarlós bőrdzsekiben fogadta

Videó: Karácsony biciklivel érkezett, Tarlós bőrdzsekiben fogadta

Ceglédi: A csoportos szexhez való alapjogról

Ceglédi: A csoportos szexhez való alapjogról

Tarlós a választási vereségről: A Jóisten szeret engem

Tarlós a választási vereségről: A Jóisten szeret engem

Iskolába menet tűnt el két budapesti fiatal

Iskolába menet tűnt el két budapesti fiatal

Kína Gorbacsovja lehetett volna, de kihúzta a gyufát Teng Hsziao-pingnél

Kína Gorbacsovja lehetett volna, de kihúzta a gyufát Teng Hsziao-pingnél

Keresik Paul McCartney 50 éve eltűnt gitárját

Keresik Paul McCartney 50 éve eltűnt gitárját