Magyarország uniós tagként tartja magát a schengeni egyezményhez, amely biztosítja az uniós polgároknak a szabadságot, vagyis a határok ellenőrzés nélküli átlépését – jelentette ki Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára az osztrák közszolgálati tévé (ORF) vasárnap esti vitaműsorában. Azonban azzal, mondta, hogy a menekültek regisztráció nélkül léphetnek az unió területére, feladjuk a schengeni elveket. A helyettes államtitkár felelőtlennek nevezte azt, ha fontos európai országok azt kérik Magyarországtól, hogy ezt ne tegye többé és egyszerűen beengedik az embereket. 

Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési ügyekért felelős biztosa szerint a menekültügy kérdését nem lehet Magyarországra, Ausztriára vagy Németországra leszűkíteni, globális problémáról van szó. A politikus úgy látja azonban, hogy nem minden tagállam magatartása felel meg az unió szabályainak és szellemiségének. A magyar-szerb határon épült kerítéssel kapcsolatban elmondta: a vasfüggöny lebontása Európa szimbóluma, azonban napokban készült felvételek pont ennek ellenkezőjéről tanúskodnak. Hahn az uniós elosztási kvótával kapcsolatban elmondta, aki háború elől menekül a biztonságot nyújtó Európába, el kell fogadnia, hogy ha esetleg olyan országba kerül, ahova eredetileg nem akart menni.

Prőhle Gergely kijelentette, hogy Magyarország esetében nem lehet szolidaritásnélküliségről beszélni, amikor minden nap számos magyar rendőr, önkéntes, hivatalnok foglalkozik a migránsokkal és az ország költségvetéséből jelentős összeget áldoznak arra, hogy védjék az uniós határokat. A helyettes államtitkár szerint, míg Ausztriának saját korábbi döntése alapján van tapasztalata abban, hogy más vallású és kultúrájú embereket integráljon, addig Közép-Kelet-Európának még nincsen. 

Hahn erre reagálva elmondta: elfogadja azt az álláspontot is, hogy Ausztriában más hagyománya van a menekültek befogadásának, azonban az is az európai szellemiséghez tartozik, hogy a migránsoknak helyet biztosítsanak, hiszen nem szabad a tapasztalatok hiányára hivatkozni a menekültkérdésben. Meglátása szerint Európának büszkének kellene lennie arra, hogy sokak itt szeretnének élni, és mivel Magyarország is Európa része, hozzá kell járulnia a menekültek befogadásához. Nem szabadna nézni, hogy milyen vallású vagy bőrszínű ember érkezik, csak azt szabadna figyelembe venni, hogy háborús övezetből menekül – mondta.

Melissa Fleming, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője szerint a jelenlegi európai mozgalmak a nyitott Európát szorgalmazzák, és nem olyat, ahol drótkerítés épül. Ez egy rendkívüli helyzet, közös európai kérdés, azonban kezelhető – mondta a szóvivő, aki nem ért egyet Orbán Viktor kijelentésével, miszerint le kellene zárni Európa határait, és azzal, hogy Németországnak és Ausztriának világosan ki kellene jelentenie, hogy több menekültet nem fogad be, máskülönben "több millió" menekült fog Európába érkezni. Azért jönnek jelenleg ilyen sokan Európába, mert a háború sújtotta országok szomszédos államai már megteltek – mondta.

Michel Reimon, az osztrák Zöldek pártjának parlamenti képviselője szerint Magyarország a menekültek számára már nem egy biztonságos ország többé. Úgy vélte, hogy a magyar kormány politikai játszmájához használja fel a menekültkérdést.