Elkészült az egyházügyi törvény módosításának koncepciója, számolt be elsőként a HVG múlt heti száma, amely a héten ki is került a kormány honlapjára (a főbb elemekről lásd keretes írásunk – szerk.). Hat napig zúdulhatnak a vélemények társadalmi egyeztetés címén a megadott e-mal-címre, és mi is megkérdeztük a pártokat, hogy mit gondolnak a koncepcióról.

A 2012-ben elfogadott egyházügyi törvénynek annak idején a kisegyházak estek áldozatul: a 362 Magyarországon bejegyzett egyházból csak 32 lett felsorolva az új törvényben. A szabályozást három fórum is elkaszálta: leginkább azt kifogásolta az Alkotmánybíróság, a Velencei Bizottság és az Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy a törvény diszkriminált, az állam a bizniszegyházakkal szembeni fellépésre hivatkozva nem volt világnézeti szempontból semleges   – ennek következtében a strasbourgi székhelyű Európai Bíróság kilenc kisegyháznak több mint egymilliárd forint kártérítést is megítélt, valamint, hogy visszakapják a tőlük elvett 1%-os szja-felajánlási lehetőséget. 

Jobbik: nemzetbiztonsági átvilágítást a jelölteknek!

Az új koncepció fő elemei

visszaadná az egyházak elismerésének jogát a Fővárosi Törvényszéknek három kategóriát vezetne be az egyházi szervezetrendszerben (vallási egyesület, nyilvántartásba vett egyház, bejegyzett egyház) tagok, társadalmi súly és állammal való együttműködés mértéke szerint a kormány együttműködő, kapcsolódó modellt alakítana ki állam és egyház között – bizonyos egyházakkal erős, bizonyosakkal semmilyen együttműködést nem alakítana ki, erre az államnak joga van. az állam csak hitéleti célokra engedélyezne adománygyűjtést (ezt ellenzik a történelmi, nagy egyházak) csak szűk, a hitéleti körre hagyná meg a titoktartási lehetőséget, minden másról be kell számolni az államnak, ha az ilyet kér (ezt is ellenzik a nagy egyházak) megkönnyítené az egyházak megszüntetését: az Alaptörvénybe ütközés helyett „bármilyen jogszabályba” ütköző tevékenység elég alapot adna egy vallási közösség jogi megszüntetéséhez

A Jobbik részéről Mirkóczki Ádám szóvivő, a párt Egyházügyi Kabinetjének elnöke nyilatkozott az új koncepcióról, aki először is méltányolta a jogalkotó konszenzusra törekvését. Szerinte a tervezet tartalmában és kidolgozottságában is jobb, mint általában a törvényjavaslatok, melyek a Parlament elé kerülnek. A Jobbik szóvivője szerint az általuk az ötpárti egyeztetésen javasoltak jó százalékkal köszöntek vissza a tervezetben.  Egyetértettek azzal, hogy kikerült a Parlament hatóköréből az egyházak elismerésének joga, és bekerült pár aprónak tűnő, de olyan állami ellenérzőst erősítő elem, ami által jobban akadályozható a bizniszegyházak létrejötte.

Amivel a Jobbik viszont nem ért egyet, például az, hogy túlságosan a mennyiségi és nem a minőségi kritériumokra épül, miképp válhat egy szervezet nyilvántartásba vett egyházzá (1000 tag vagy 400 felajánlott 1%-os adó a feltétel a koncepció szerint), ami a párt szerint túl merev és rugalmatlan rendszer. Annál meglepőbb javaslat, hogy a törvényszéknek lehetőséget biztosítanának, hogy egy döntés előtt kérhessen nemzetbiztonsági átvilágítást egy szervezetről, amennyiben úgy érzi, nemzetbiztonsági kockázata van az egyházzá nyilvánításnak. Ez nem automatikus elutasítást jelentene, csak segítené a bíróságot a döntés meghozatalában.

Kérdésünkre, hogy ez miért épp az egyházügynél lehetne megfogható, Mirkóczki elmondta, a Nemzetbiztonsági Évkönyvek régóta megemlékeznek olyan vallási irányzatokról, szektákról, amelyek kockázatot jelentenek. És ha például a következő öt éven belül nagyszámú muzulmán kisebbség telepedne le nálunk, lehetnének köztük szalafiták vagy vahhabiták is, akik a muzulmán vallás radikális irányzatainak a követői, és „sajátosan értelmezik a Koránt”.  Ők azok egyébként, ahonnan leginkább az ISIS utánpótlása jön. A Jobbik szerint logikus lenne, hogy a törvényszék kérhessen -  a képviselők, közszereplők átvilágításához hasonló  - nemzetbiztonsági vizsgálatot közösségi szinten.

A törvény Mirkóczi szerint ősszel tárgyalható lesz, hisz a pártok után az egyházak véleményezik a koncepciót a minisztériumi elképzeléseknek megfelelően, majd újra a pártok elé kerül a koncepció – itt fogja a Jobbik a fenti megfontolásait előadni.

Együtt: marad a kézből etetés gyakorlata

Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke szerint először is sajnálatos, hogy ennyi ideig tartott egy minden nemzetközi plénum előtt megbukott törvény korrekciója. Az egyházalapítással, egyházzá minősítéssel felmerült jogi problémákat vérmesen támadták még Amerikából is, ezt nem nagyon lehetett nem kijavítani. Ám az Együtt szerint az intézményi támogatás szabályozása az a terület, ahol a kormány koncepciója megtartja a tenyérből etetés elvét. Ahhoz, hogy egy egyház normatív támogatást kaphasson például egy egyházi iskola fenntartásához, kétoldalú megállapodást kell kötnie az állammal, ezen keresztül az állam igenis belenyúl a rendszerbe, és nem teremt átlátható viszonyokat.

Az LMP, ahogy annak Schiffer András társelnök korábban is hangot adott, elégedett a változtatásokkal, a legfontosabb a párt számára az, hogy visszakerül a bejegyzés joga a törvényszékhez a Parlamenttől. Ezzel szerinte kikerül a politikai erőtérből a kérdés. A kétharmados törvény elfogadásához ugyanakkor az LMP ahhoz köti szavazatait, hogy kiderüljön, "a mindenkori hatalom mekkora szabadságot kap az állami együttműködési megállapodások megkötésében".

A kisegyházak ügyvédje szerint a probléma nincs megoldva

Karsai Dániel ügyvéd, aki a strasbourgi bíróságon képviselte a kisegyházak ügyét, nem ennyire optimista. Szerinte továbbra is fennmarad a kifogásolt státus quo: a módosítás nem változtatna azon, hogy az egyházi státuszuktól megfosztott több mint 300 kisebb egyház nem kapja vissza korábban, 1990 és 2012 között fennálló teljes körű egyházi státuszát.

A javaslat így álláspontja szerint csak konzerválná az állapotokat, fenntartja az indokolatlan diszkriminációt. Ha a korábbi állapotok visszaállnának, utána már ki lehetne alakítani egy ilyen, a kormány által is javasolt háromelemű besorolási rendszert. Ez a rendszer is érdekes persze: a bejegyzett egyház kategória kritériumait a mai magyarországi történelmi egyházak zöme valószínűsíthetőleg nem teljesíti, például a taglétszám tekintetében (10 000 taghoz köti ezt a kategóriát a törvény).

Vahhabiták és szalafisták

A vahhabizmus fő gondolata az iszlám eszméinek megtisztítása a vallásra rárakódott idegen elemektől, és ezzel a Korán eredeti tanainak feltétlen és következetes érvényesítése. A szalafita mozgalom a vahhabitákkal rokon eszmeiséget hirdet, önmeghatározásuk szerint a tiszta iszlám "kegyes őseinek" hitét vallják, és a 19. század végén, Egyiptomban vált ismertté. A mai napig a nyugati modernizáció, illetve a hit elkorcsosulása elleni harc jegyében született mozgalmak markáns szunnita képviselője. A szalafita nézetek tetten érhetők a Muszlim Testvériség ideológiájában is, sőt szalafitának tekinthető a Gázai övezetet a 21. század elején fennhatósága alatt tartó palesztin szervezet, a Hamász is.