A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
A beruházás célja az volt, hogy Budapest minél nagyobb része minél hamarabb rácsatlakozhasson a korszerű fővárosi csatornahálózatra, és a szennyvíz a káros anyagoktól megtisztítva kerüljön vissza a természetbe – mondta Tarlós István főpolgármester a XVIII. kerületben tartott zárórendezvényen.
Arról is beszélt, hogy tisztább lesz a Duna, mert az eddigi csatornázatlan háztartások szennyvize a főváros szennyvíztisztító-telepeire jut, majd onnan megtisztítva kerül vissza a folyóba.
Az új szennyvízcsatornának köszönhetően a csatlakozó háztartásokba nem kell többet szippantót hívni, és az ingatlanok értéke is nő.
Tarlós István kitért arra is, hogy a csatornahálózat kiépítése mellett a fővárosi szennyvízrendszer fontos elemei is megvalósultak: a dél-budai főművi rendszer befejezése után Budafok szennyvize most már nem közvetlenül a Dunába ömlik tisztítatlanul, hanem a Központi Szennyvíztisztítóba jut. Végleg megszűnnek a dél-budai szennyvízkiömlők, a tisztítatlan szennyvíz így nem terheli tovább a Dunát.
A rendezvényen kiosztott sajtóanyag szerint az összesen 16 kerületet és Budaörsöt érintő beruházás összköltsége 34,1 milliárd forint volt, amelyhez az Európai Unió és az állam együttesen 27,6 milliárd forint támogatást nyújtott. A kivitelezés összesen 1300 utcát érintett, a szennyvízvezetékek mellett 19 átemelő készült el.
