Padlóra küldi a kormány a magyar agráripar bezzegcégét

„Mezőhegyes, a ménesbirtok az marad”, hajtogatta rendületlenül Jakab István, a Magosz elnöke a Magyarul – Baló Györggyel egyik múlt heti adásában. Két nappal később Lázár János a Kormányinfón már arról beszélt, hogy Mezőhegyest, egy mintagazdaságot létrehozva, újraalapítják. Bár némileg zavaros a kommunikáció, amely összemossa az állami tulajdonban maradt ménestelep, valamint a legnagyobb helyi munkáltató sorsát, mégis minden kormányközeli szereplő azt sugallja: minden a legnagyobb rendben, nincs itt semmi látnivaló.

A Ménesbirtok marad

MTI / Rosta Tibor

Márpedig nagyon is van: a harmadik Orbán-kormány épp szétverni készül egy olyan gazdaságot (Mezőhegyesi Ménesbirtok – MM –  Zrt.,), amely a magyar agrárkivitel 0,25 százalékát adja, a világ harmadik legnagyobb vetőmag-előállítója, Magyarország jelentős tejtermelője, és egy 200 éves fejlett üzemi kultúra örököse. A „mintagazdaság”, amivel helyettesítenék, méreteiben jóval kisebb, szervezeti, irányítási szempontból és földjei elhelyezkedését tekintve sokkal széttagoltabb. Miközben a kormány egyik mozdulatával alávág egy saját lábon álló, versenyképes, exportorinetált mezőgazdasági nagyvállalatnak, a másikkal egy olyan gazdaságot teremt, amely állami segítségnyújtással sem lesz képes ugyanolyan teljesítményre. A lényeg mégis mintha az lenne, hogy a 2004-ben privatizált MM Zrt.-t ellehetetlenítsék. (A történet nem előzmények nélküli: a Ménesbirtok Zrt. körüli visszásságokról korábban itt és itt és itt írtunk.)

Kincsem

Az MM Zrt. – melyről a privatizációt megelőzően leválasztották az állami tulajdonban maradó ménest – közel 8000 hektáron gazdálkodik. 2017 januárjától 6000 hektár az elmúlt évek állami földpályázatainak eredményeképp már más bérlők használatában lesz, a maradékot pedig a kormány szeretné bevonni egy új alapítású mintagazdaságába, hozzácsapva az Állami Ménes Kft. kezelésében lévő – 200 hektár mezőhegyesi és 800 hektárnyi telekgerendási – földeket.

MTI / H. Szabó Sándor

Arról egyelőre pontos információk nincsenek, hogy milyen gazdálkodás folyna a mintagazdaságban. Csak sejteni lehet, hogy feltehetőleg a Kincsem Nemzeti Lovas Programot porolják le úgy, hogy Szilvásváradon, Bábolnán és Mezőhegyesen is úgynevezett minta-ménesbirtokokat hoznak létre. A 2012-ben elkészített tervezetben a szerzők már említést tesznek arról, hogy ezeket a lovas gazdaságokat szükséges ellátni megfelelő mennyiségű állami termőfölddel.

Nem jön ki a matek

Lázár János úgy számolt, hogy az új mintagazdaságnak 4000 hektár földje lesz, de a mezőhegyesi térképet tanulmányozva az összevonás után sem találtunk többet 2800 hektárnál. De még ha össze is jönne a 4000 hektár, akkor is csak fele akkora terület lenne, mint amekkora a Ménesbirtok Zrt.-nél majd 500 ember állandó, közel 1000 időszaki foglalkoztatását lehetővé tette.

Az állami ménesbirtok (Állami Ménes Kft.) árbevétele 250 millió forint körül mozog, míg a Ménesbirtok Zrt.-é hozzávetőleg 6 milliárd forint. Az előbbi tízmillió, az utóbbi 80 millió forintot fizet iparűzési adóként az önkormányzatnak. Az Állami Ménes Kft. jelenleg 67 embert foglalkoztat, az MM-nél viszont időszakosan a félezret is dolgozhatnak egyszerre – a munkavállalóknak egy évben 1,7 milliárd forintot fizetnek ki. Az új mintagazdaság földjeinek harmada több mint 50 kilométerre lesz a központtól (emiatt a mezőhegyesieknek sokkal többet kell majd utazniuk, vagy elvesztik munkájukat), míg az MM Zrt. helyben, a településsel "együtt lélegezve" gazdálkodhatott. Ha az állami ménesre alapozva megindul a mintagazdaság működése, aligha valószínű, hogy ennyi munkavállaló foglalkoztatása és ilyen mértékű árbevétel-növekedés megoldható.

A magyar föld nem eladó címmel meghirdetett demonstráció a Kossuth téren októberben

Börcsök Zsófia

Ellenben a 100 részre szabdalt birtokon a sok mezőgazdasági termelő – a tervezett integrációjuk ellenére – aligha lesz képes olyan minőségű vetőmagtermesztésre, mint amit az MM produkált. Főleg úgy, hogy a szétpályáztatott 6000 hektárból a földárverések meghirdetésével 2500 eladóvá is vált. Hiányozni fog az itteni vetőmag az ország hibridkukorica-termelőinek is, mivel azok fele az MM-től vásárolt vetőmagot. A Csányi-féle Sole-Mizónak is pótolnia kell majd a kieső évi 50 ezer kilogramm tejet, amelyhez a tenyészállományt a gazdaság 60 év alatt tenyésztette ki úgy, hogy a tej hazai viszonylatban különlegesen magas beltartalmú.

Tönkreteszi a települést

A gazdálkodás a 2017-ig még a Ménesbirtok Zrt használatában levő földterületeken is lassan csökkentett üzemmódba vált, hiszen a bizonytalanságot nem kedveli a piac. Kun Mihály, a Zrt vezérigazgatója még korábban eladta a vetőmagüzemét a nemzetközi hírű francia cégnek, a Limagrainnak, amely egy 5 milliárd forintos beruházást helyezett kilátásba, ám a bizonytalanságra való tekintettel az egyébként munkahelyeket is teremtő terveket felfüggesztette.

A Ménesbirtok Zrt. által üzemeltetett gazdaság gyakorlatilag úgy működik, mint egy kisváros: mivel a működése ellehetetlenülhet, legkésőbb jövő nyárra kénytelen megszüntetni majd ezer ember ivóvízellátását. A városnak és a helyi vízközmű cégnek közel egymilliárd forintba kerülne az MM Zrt. által működtetett hálózat átvétele, saját rendszerre való átkötése, ám még ebben a kérdésben sem kapott a kormány részéről senkitől biztatást Mezőhegyes vezetése. Így aztán hiába a hivatalos kommunikáció, hogy „marad a ménesbirtok és alakul új mintagazdaság”, a mezőhegyesieknek fő a fejük, hogy hol fognak dolgozni egy év múlva, a majorban élők honnan kapnak majd vizet, és a település miből pótolja a kieső milliárdos bevételét.