A harmadik csapást már nem éli túl – Egy városka tragédiája
Egy város lakóinak legalább a negyedét, európai hírű mezőgazdasági üzemeket, valamint a helyi közművek és utak kezelését közvetlenül érinti az a döntés, amire Mezőhegyes egy ideje vár. A Nemzeti Földalap megpályáztatta a helyi Ménesbirtok Zrt. kezelésében lévő földek egy részét, a jelenlegi földhasználót kizárva a pályázatból. A helyiek a jogorvoslati kérelmen kívül szakmai javaslatokat fogalmaztak meg, és szinte már csak az UNESCO-ban bíznak – Mezőhegyes lassan egyetlen ép kincse a több mint száz éves műemlékvagyona. A cukorgyár bezárását és egy természeti katasztrófát már túléltek. Lehet, ez a csapás lesz a végső.
Mezőhegyes évek óta szerepel az UNESCO Világörökség magyar várományosi listáján. Januárban a Békés megyei város közgyűlése rendkívüli ülésen foglalkozott a jelöléssel, hogy valamiképp megsürgessék a döntést. A helyiek szerint talán az UNESCO képes megakadályozni, hogy a város első számú foglalkoztatója, a 2004-ben privatizált, 38 helyi gazda által tulajdonolt Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. kezelésében lévő állami földeket a bérletpályázatokkal szétaprózzák.
A Nemzeti Földalap épp azokat a földterületeket vonta be a Földet a gazdáknak!-programba, melyek kikerülése az egységes kezelés alól nemcsak a műemlékvagyon megóvását veszélyezteti, hanem egy európai hírű vetőmaggyártó, illetve egy szarvasmarha-génbank működését is. A földhasználat szétaprózása azért is visszás, mert az 5600 mezőhegyesi lakos negyede azokban a majorokban él, ahol a házakat a Ménesbirtok Zrt.-től korábban megvásárolhatták. Amennyiben 2017-től új használói lesznek a környező földeknek, a küszöbtől lényegében már az új birtokosok területei kezdődnek majd. Az NFA a Ménesbirtok Zrt. 8000 hektáros szántóterületéből 3500 hektárt pályáztatott meg, épp azokat, melyek a kulcságazatokhoz kapcsolódnak.
Műemlékileg védett
A szántóföldi növény- és vetőmagtermesztéssel, szarvasmarha-tenyésztéssel, valamint erdő- és vadgazdálkodással foglalkozó zrt. nem tart lovakat, csupán hagyománytiszteletből utal a nevében a ménesbirtokra. Ugyanakkor ugyanúgy az egykori lovardában székel, mint az Állami Ménes Kft., amely a privatizáció óta a lótenyésztésért felel.
Az eredetileg 16 ezer hektáros birtokot Ferenc József alapította 1784-ben azzal a céllal, hogy itt tenyésszék ki a magyar katonák lovait. Az istállók, magtárak, zabos tornyok és kaszárnyák Hild József tervei alapján készültek. A városka kong az ürességtől, de a látvány így is lenyűgözi a látogatót. Bármelyik utcába kanyarodva monarchiabeli épületek meredeznek, Mezőhegyesen több műemlék van, mint Békés megyében összesen.
Az épületek nyolcvan százalékát az Állami Ménes Kft. kezeli, tehát állami feladat. Önkormányzati működtetésben van az egykori Kan-Tár (a nőtlen tisztek lakóépülete), amely több éven keresztül polgármesteri hivatalként szolgált, és miután 80 millió forint uniós pénzből felújították, odaköltözött a Mezőkovácsi Járási Hivatal. Természetesen a Városháza is műemléki épületben van, az egykori tiszti kaszinóban. (Aki nem járt Mezőhegyesen, az a szentendrei skanzen bejáratát talán látta, ami hű mása a mezőhegyesi pályaudvarnak.)
A küszöbön túl
„Azt mondják, Összefogás párti vagyok. Hát, az lettem, mert ha nyernek, akkor egyben marad a Ménesbirtok. Nekem nem az a fontos, hogy milyen cég, csak valaki tartsa egyben” – mondja Kovácsné Faltin Erzsébet, miközben autóval végigvisz a területen. A polgármesternek a káosszal van baja, amit a bérletpályázat közvetve okoz.
Az egyik majorban egy ivókútra mutat, ilyeneket kellett volna átvenniük a zrt.-től, hogy az önkormányzat szolgáltassa a vizet, üzemeltesse a hálózatot, de „leálltunk ezzel”. A kiírásban szó nincs arról, kinek kell szolgáltatnia, mi lesz a kutakkal. Kovácsné említi azt is, hogy 1400-an laknak a 13 majorban, van ahol 16-an, másutt 150-en, akiknek a zrt.-től megvásárolt házai körül nemsokára új tulajdonosok jelennek meg a bérelt földeken. „Senkinek nem jó ez” – mondja, se az itt lakóknak, se az új bérlőknek.
Útközben a kocsiból egy zabos toronyra mutat, ami egy szántó közepén áll. Ilyenből van hét a településen, és vélhetően a világon is. „Itt áll több mint 100 éve, aki elnyerte ezt a szántót, majd kerülgetheti a traktorjával, hozzá nem nyúlhat. A település észak-déli irányban 13, kelet-nyugati irányban 20 kilométer, mindenütt ilyenekbe botlik.” Arról nem is beszélve, hogy a közterületi utak egy része is bekerült a földrészletek kiírásába. „Az itt élőknek szorgalmi jogot kell majd szerezniük az utakra, hogy közlekedni tudjanak?” – kérdezi.
Numero Uno
Az egyik majornál egy vállalkozó intéz ügyeket, mikor megtudja, hogy miről lenne szó, hárítani kezd. „Kinyírnak, mondja, különben is, ha az unió így szabta meg a birokok felső határát, akkor nincs mit tenni.” Ellenvetésre nem reagál, csak annyit tesz még hozzá, hogy jobb ez így.
Az egyik majort a város magjával összekötő út mentén van a nemzetközi hírű Semex Kft., melynek ügyvezetője a város társadalmi megbízatású alpolgármestere. A Semex Magyarország Génbank Kft. kanadai tulajdonban van, a Ménesbirtok 2004-es privatizációjáig felerészben az állami gazdaság tulajdonolta. Régi hagyományként megfelelő pufferzónát biztosított a Ménesbirtok, a környező telepektől való távolságnak köszönhetően a 150 bika nincs kitéve fertőzéseknek. „Nagyon érzékenyek, hiszen nincsenek beoltva. Ha idejönnének a szomszédba a disznók makkolni, bármit elkaphatnának” – magyarázza Veres Zoltán ügyvezető.
„Ha kinéz az ablakon, itt körben minden földet megpályáztattak. Amikor tudomásunkra jutott, hogy a földpályázatok kiírója kizárta a jelentkezők köréből a Ménesbirtok Zrt.-t, mi is beadtunk 200 hektárra pályázatot, de valószínűleg nem nyerünk, így nem tudjuk, hogy mi lesz. Nekünk biztosítani kell a minőséget, hogy szállíthassunk Japánba, Oroszországba, vagy akár Új-Zélandra. Itt van a világ legjobb bikája, Numero Uno, másfél évig vezette a világranglistát: megfelelő eljárással hígított ejakulátuma 1500 tehén megtermékenyítésére volt elegendő.”
A Ménesbirtok Zrt. politikai megkülönböztetésével kapcsolatban azt mondta, „a mai politikusok példát vehetnének Ferenc Józsefről, aki a ’48-as szabadságharcban betöltött szerepe miatt elítélte Kozma Ferencet, majd a kiegyezés után, elismerve szakmai kvalitását, rábízta a lótenyésztés fellendítését.” Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos 2011 májusában jelentette be, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tesz a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. 2004-es privatizációjának ügyében. A nyomozás megállapította, a hűtlen kezelés bűntette, illetve egyéb bűncselekmény elkövetése nem bizonyítható, ezért 2012 májusában a nyomozást megszüntették.
Szakmai összefogás
A Ménesbirtok Zrt. még tavaly 37 oldalas jogorvoslati kérelemmel fordult az ebben illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, a Nemzeti Földkezelő Alaphoz. Szerintük törvénysértő volt a pályázati kiírás, mert nem vette figyelembe az elő-haszonbérleti jogot, nem vett tudomást a területen fekvő majorok, öntözőrendszerek értékéről, valamint a kisrészvényesek tulajdoni viszonyairól.
A jogorvoslati kérelemre a hvg.hu tudomása szerint mindeddig nem érkezett válasz. Mezőhegyesen közben született egy közérthető nyelven megfogalmazott dolgozat, melyben a szakemberek három variációt fogalmaztak meg a nemzetközi hírű mezőhegyesi hibridkukorica-vetőmag megmentésére. Ezekben közös pont, hogy a pályázati kiírást vissza kell vonni, a földeknek csak egy töredékét szabad bevonni a földosztásba, a nyerteseket pedig integrációra kell kötelezni. A dolgozat azt is kifejti, hogy ellenkező esetben az állam 3,5 milliárd forint export árbevételtől eshet el, és negyedére csökkenhet a városnak fizetett iparűzési adó (ami 1,1 milliárd forint jelenleg). Mindez pedig a település finanszírozhatatlanná válásához vezet.
A szerzők négypontos követelést is megfogalmaztak: ne csökkenjen a foglalkoztatás, amihez az kell, hogy a nyertes pályázók vállalják, részt vesznek a vetőmag-termesztési integrációban, aláírják a Dél-békési Gabonatermelő Szövetkezettel már 20 éve fennálló kötelező érvényű szindikátusi együttműködési szerződést, valamint állattenyésztő telepeik köré védőtávolságokat alakítanak ki.
Eredmény van, de csak a választások után nyilvános
Az anyagot a szerzők hetekkel ezelőtt eljuttatták Simonka Györgyhöz, a térség fideszes országgyűlési képviselőjéhez, aki a hvg.hu megkeresésére azt válaszolta, hogy a felsorolt feltételeket hajlandó elfogadni, de például a pályázat visszavonását nem támogatja. A képviselőnek egyébként a pályázatok eredményeiről nem volt információja, emlékezete szerint a határidő lejárt, napokkal ezelőtt eredményt kellett volna hirdetni. „Nem hivatalosan úgy tudjuk, hogy a választások után hirdetnek eredményt – mondja Kovácsné Faltin Erzsébet, – addig meg ki tudja, mi lesz.”
A polgármester asszony szerint a lakosok nem érzik, hogy milyen következményekkel jár a Ménesbirtok szétcincálása, mert még messzinek tűnik a 2017-es esztendő, amikor át kell adni a földeket új gazdáiknak.
Itt mindenki a Ménesbirtokból él, még azok is, akik nem alkalmazottak – mondja egy asszony, hozzátéve, hogy már csak ezért sem igaz, hogy a helyieket ne foglalkoztatná a kérdés. „Tavasztól őszig idénymunka van, a birtokon keresi meg a legtöbb helyi a minimálbéres fizetése mellé a kiegészítést. Itt nincs más, csak ez. Nem szűnhet meg. Még aláírásokat is gyűjtöttünk.”
Jó néhányan úgy gondolják, Mezőhegyest a rendszerváltás óta két nagy csapás érte. 1997-ben bezárt a mezőhegyesi cukorgyár, 2010-ben pedig úgy elverte a jég a települést, hogy 400 lakás ablaka tört be és a Ménesbirtok Zrt. földjein az utolsó szem búza is megsemmisült. Míg a gyárbezárás miatt az utolsó 200 cukorgyári munkás is elvesztette megélhetését, a Ménesbirtok Zrt. a vis maiorból kapott segítséggel csökkentett fizetés mellett meg tudta tartani a dolgozóit. A harmadik csapás, a Ménesbirtok Zrt. földjeinek szétaprózása viszont végleg padlóra küldheti a városkát, mely születését és intézményrendszerét (iskola, orvosi rendelő, stb.) épp a történelmi birtoknak köszönhette.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
