Március 24-ig abban bíztak a mezőhegyesiek, hogy az állami földpályázatok sorsáról döntők jobb belátásra térnek, és nem zúzzák szét az 1784 óta egyben működő birtokot. Egy hónappal ezelőtt – egy évvel a törvényben előírt határidő után – a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet megpecsételte a város sorsát. Annak ellenére döntöttek a pályázatokról és írták alá a nyertesekkel a szerződéseket, hogy folyamatban van egy per, amely épp a pályázatok kiírásának jogosságát kérdőjelezi meg.

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. értelmezése szerint az állam úgy írta ki a pályázatokat, hogy megsértette a cég szerződésben garantált elő-haszonbérleti jogát. A cégvezetés azt is sérelmezte, hogy a 2013-as és tavalyi pályázatokra a zrt. nem is jelentkezhetett, mivel a feltételek eleve kizárták a gazdálkodó szervezetet a pályázók köréből. Másfél év múlva írmagja sem marad az II. József alapította, több mint 230 éves birtoknak.

Mint ahogy korábban írtunk, a Nemzeti Földalap épp azokat a földterületeket vonta be a Földet a gazdáknak!-programba, melyek kikerülése az egységes kezelés alól nemcsak a birtok műemlékvagyonának megóvását (és ezzel az Unesco Világörökség-jelölését) veszélyezteti, hanem egy európai hírű vetőmaggyártó, illetve egy szarvasmarha-génbank működését is. A földhasználat szétaprózása azért is visszás, mert az 5600 mezőhegyesi lakos negyede azokban a majorokban él, ahol a házakat a Ménesbirtok Zrt.-től korábban megvásárolhatták: ha másfél év múlva kilépnek a portájukról, a küszöbtől lényegében már az új birtokosok területei kezdődnek majd. Az NFA a Ménesbirtok Zrt. 8000 hektáros szántóterületéből 3500 hektárt pályáztatott meg, épp azokat, melyek a kulcságazatokhoz kapcsolódnak. Mivel 2014-ben újabb földrészletekre írtak ki pályázatokat, összesen a birtok 80 százaléka darabolódhat hamarosan szét.

Katasztrofális hatások

„Ivóvíz nélkül maradhat jó néhány mezőhegyesi, mivel a városhoz tartozó több majorban a zrt. biztosítja az ivóvizet” – mondta a hvg.hu-nak Mitykó Zsolt polgármester, aki nem győzi hangsúlyozni, Mezőhegyes esetében a birtokgazdaság jött létre előbb és csak aztán szerveződött rá a község. Ha a vállalat leállítja kútjait, az önkormányzatnak kell az ivóvízellátást biztosítani. „Már tájékozódtam a térség szolgáltatójánál, az Alföldvíz Zrt. nagyjából 300 millió forintra becsüli az ott élők ivóvízzel való ellátását” – tette hozzá a polgármester.

Lovak a Mezőhegyesi Ménesbirtokon 2012 júliusában

MTI / Rosta Tibor

Egy sor civil szervezetet is a létét a Ménesbirtok Zrt.-nek köszönheti, de a céghez fordulhatott a város, ha hamarabb volt szükség adóbefizetésre, vagy ha elfogyott a szociális célra adható tűzifa. Mezőhegyes költségvetésében az iparűzési adó fele a Ménesbirtok Zrt.-től jött be: miután megszűnik a gazdálkodásuk alapja, a város kárpótlás nélkül marad. Az „utódok” többnyire őstermelők, kisebb mezőgazdasági cégek, akiktől biztosan nem jön be ennyi pénz a városi kasszába.

A polgármesternek legfőképpen az okoz fejtörést, hogy mi lesz az esetlegesen munkanélkülivé válókkal. Mitykó érdeklődött 2-3000 hektáros gazdáknál, hogy hány embert foglalkoztatnak: mivel ezekben a gazdaságokban 10-15 embernél nincs többre szükség, akárhogy is számol a polgármester, a pár száz hektáron gazdálkodó új bérlők nem fognak tudni munkahelyet biztosítani a lerombolt Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-nél feleslegessé váló munkaerőnek. „Nem látom a koncepciót az agrárpolitikusok részéről. Mi tudjuk, hogy mit kellene csinálni, de bennünket meg nem kérdez senki és nem hagyják, hogy tegyük a dolgunkat. Én független vagyok, nem pártkatona, számomra mindegy, hogy ki kormányoz, csak a város ne essen szét – magyarázta Mitykó Zsolt. – A cukorgyár bezárása után már érte egy sokk a települést, ezt a mostanit már nem élné túl.”

Egy sikeres projektmenedzsertől a helyi képviselőkig

A meghirdetett 56 földrészlet nyerteseinek több mint fele mezőhegyesi. Akadnak olyanok, akiknek egy négyzetcentiméternyi földjük sincs, de vannak közöttük már több száz hektáron gazdálkodók is, a kép tehát vegyes. A nyertesek sorát nézve biztos, hogy 99 százalékuknak másból is van megélhetése, míg akik alól most kihúzzák a földet, csak ebből élnek.

Két pályázaton összesen 130 hektárnyi földhöz jutott egy 2003 óta pályázatokkal foglalkozó cég jelenleg egyetlen tulajdonosa és vezetője, Figura Ferenc. A végegyházi vállalkozó 2011 és 2013 között 270 millió forint körüli összeget nyert közbeszerzéseken, többnyire hirdetmény nélküli pályázatokon. Többek között projektmenedzseri feladatokat lát el a Szeged-Csanádi egyházmegye kiemelt projektjében, a Dóm turisztikai attrakciók fejlesztési beruházásában, valamint a gyulai Almásy-kastély felújításában.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési hivatal földalapú támogatásokat tartalmazó adatai szerint Figurának a tavalyi évben mindösszesen 30 hektárnyi földje volt, 2017 októberétől ezt egészítheti ki a Mezőhegyesi Ménesbirtokból lehasított valamivel több, mint 120 hektárral. A mezőhegyesi nyertesek között találunk két helyi önkormányzati képviselőt is: Kerekes György és Magyar Tibor fejenként nagyjából 50 hektáron gazdálkodhat majd. Az egyik képviselőnő fia is kap a Ménesbirtokból egy darabot, 37 hektárról írhatott alá szerződést Zsóri Gergő, aki agrármérnöki végzettségű, és éppen a Mezőhegyesi Ménesbirtokon gyűjtött adatok feldolgozása volt szakdolgozata témája.

A 9 mezőhegyesi képviselőből tehát hárman nyertek egy-egy darabot maguknak a 2017 októberében lejáró bérletekből. Mitykó Zsolt polgármester úgy véli, hogy a város számára nem az a mérvadó, hogy a földek művelője zrt., tsz, vagy integrátor, csak vigye tovább a jelenlegi vetőmagtermesztést és a szarvasmarha-tenyésztést, ám a földosztásban nem látja ennek megvalósíthatóságát.

800 tonna trágya

A világhírű Semex kanadai tulajdonú génbank is bajba került hirtelen: megállapodása volt ugyanis a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-vel, hogy elszállítják a „mintabikák” alól a trágyát. Amióta kiderült, hogy másokkal szerződött az állami földekre az NFA, a cég nem szállít, így már hegyekben áll a Semexnél a trágya. Persze folynak tárgyalások új partnerekkel, de vannak olyan területek is, ahol ez nem lesz könnyű, vélekedik Veres Zoltán, a cég magyarországi vezetője.

„A fűszénát ugyan máshonnan vásároljuk, mivel ezzel nem foglalkozik a Ménesbirtok Zrt., de például vásárolnak tőlünk szaporítóanyagot és mi pedig tőlük szerezzük be a kiváló minőségű szalmát, amire a mi állatainknak szüksége van, mert ez a genetikai állomány alá nem tehetünk akármilyen minőséget, csak kiváló csíramentes szalmát. Ezzel a döntéssel most minden borul. Ha az új bérlőkkel nem tudunk gyors ütemben szerződni, akkor megyünk máshova.” Veres Zoltánék is adtak be pályázatokat a kiírt földekre, de nem jártak sikerrel. A milliós nagyságrendű letétet (pályázat beadásakor egyéves bérleti díjnak megfelelő összeget letétbe kell tenni) most fizette vissza az NFA, egy évvel, a határidő lejártával, késedelmi kamat nélkül.

Csökkentett üzemmód

2013 decemberében, amikor kiderült, hogy a döntéshozók nem kívánják egyben tartani a hatalmas, több száz éves hagyományokkal bíró gazdaságot, a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. vezérigazgatója 34 oldalas jogorvoslati kérelmet juttatott el a szaktárcához, a Földalap vezetőihez. Mivel hosszú hónapokon keresztül egyetlen sort sem válaszoltak a megkeresettek, Kun Mihály a Fővárosi Törvényszékhez fordult a lényegében a kormányhoz eljuttatott kérelemmel azonos tartalmú beadvánnyal. A vezérigazgató a sajtónak nem nyilatkozik, megkeresésünkre sem válaszolt, ám az agrárunio.hu-n megjelent Ménesbirtok Zrt.-nél tavaly év végén tartott nagygyűlés anyaga.

A fedeles lovarda épülete

MTI / Rosta Tibor

Ezen arról beszélt a vezérigazgató, hogy bár átvészelték a 2010-es tornádót, ami rendkívüli károkat okozott a birtokon, és hogy egyes biztosítókkal még mindig vitában állnak, de a mostani helyzetet nem fogják túlélni. A partnereik bizalmát megrendítette, hogy Budai Gyula, akkori elszámoltatási biztos rendőrségi feljelentést tett a gazdaság privatizációja miatt, és bár bűncselekmény hiányában pár hónapon belül megszüntették a nyomozást, a hírkeltés kártékony hatása megmaradt.

A vezérigazgató azt is mondta, hogy a kormányzat a nagygazdaságokkal kapcsolatos kommunikációja is megrendítette a bankok „hitelezői kedvét”. Hogy gazdálkodását stabilizálja és megtartsa a munkahelyeket, a zrt. eladta az aranytojást tojó tyúknak számító vetőmagüzemét a francia Limagrain-nak, amit most a zrt. visszabérel, így tudja garantálni a cég 2017 januárjáig a működést. A francia cég kiterjesztené a hibridkukorica termőterületét. Ha nem sikerül magyar területeken, akkor a szomszédos Románia földjein.