Végérvényesen darabjaira hullik szét a több mint 230 éves múltra visszatekintő Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt, miután a múlt héten a Nemzeti Földalap aláírta az új bérlőkkel a „szétpályáztatott” állami földek használatára az új szerződéseket. A másfél év múlva föld nélkül maradó óriáscég megkezdte tevékenysége lebontását, már a vele szerződött világhírű génbanktól sem szállítja el a trágyát. A város vezetői törhetik a fejüket, hogy honnan pótolják majd adóbevételük felét, mihez kezdenek a munkanélküliekkel. A polgármester szociális katasztrófától tart.
Március 24-ig abban bíztak a mezőhegyesiek, hogy az állami földpályázatok sorsáról döntők jobb belátásra térnek, és nem zúzzák szét az 1784 óta egyben működő birtokot. Egy hónappal ezelőtt – egy évvel a törvényben előírt határidő után – a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet megpecsételte a város sorsát. Annak ellenére döntöttek a pályázatokról és írták alá a nyertesekkel a szerződéseket, hogy folyamatban van egy per, amely épp a pályázatok kiírásának jogosságát kérdőjelezi meg.
A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. értelmezése szerint az állam úgy írta ki a pályázatokat, hogy megsértette a cég szerződésben garantált elő-haszonbérleti jogát. A cégvezetés azt is sérelmezte, hogy a 2013-as és tavalyi pályázatokra a zrt. nem is jelentkezhetett, mivel a feltételek eleve kizárták a gazdálkodó szervezetet a pályázók köréből. Másfél év múlva írmagja sem marad az II. József alapította, több mint 230 éves birtoknak.
Mint ahogy korábban írtunk, a Nemzeti Földalap épp azokat a földterületeket vonta be a Földet a gazdáknak!-programba, melyek kikerülése az egységes kezelés alól nemcsak a birtok műemlékvagyonának megóvását (és ezzel az Unesco Világörökség-jelölését) veszélyezteti, hanem egy európai hírű vetőmaggyártó, illetve egy szarvasmarha-génbank működését is. A földhasználat szétaprózása azért is visszás, mert az 5600 mezőhegyesi lakos negyede azokban a majorokban él, ahol a házakat a Ménesbirtok Zrt.-től korábban megvásárolhatták: ha másfél év múlva kilépnek a portájukról, a küszöbtől lényegében már az új birtokosok területei kezdődnek majd. Az NFA a Ménesbirtok Zrt. 8000 hektáros szántóterületéből 3500 hektárt pályáztatott meg, épp azokat, melyek a kulcságazatokhoz kapcsolódnak. Mivel 2014-ben újabb földrészletekre írtak ki pályázatokat, összesen a birtok 80 százaléka darabolódhat hamarosan szét.
Katasztrofális hatások
„Ivóvíz nélkül maradhat jó néhány mezőhegyesi, mivel a városhoz tartozó több majorban a zrt. biztosítja az ivóvizet” – mondta a hvg.hu-nak Mitykó Zsolt polgármester, aki nem győzi hangsúlyozni, Mezőhegyes esetében a birtokgazdaság jött létre előbb és csak aztán szerveződött rá a község. Ha a vállalat leállítja kútjait, az önkormányzatnak kell az ivóvízellátást biztosítani. „Már tájékozódtam a térség szolgáltatójánál, az Alföldvíz Zrt. nagyjából 300 millió forintra becsüli az ott élők ivóvízzel való ellátását” – tette hozzá a polgármester.
Egy sor civil szervezetet is a létét a Ménesbirtok Zrt.-nek köszönheti, de a céghez fordulhatott a város, ha hamarabb volt szükség adóbefizetésre, vagy ha elfogyott a szociális célra adható tűzifa. Mezőhegyes költségvetésében az iparűzési adó fele a Ménesbirtok Zrt.-től jött be: miután megszűnik a gazdálkodásuk alapja, a város kárpótlás nélkül marad. Az „utódok” többnyire őstermelők, kisebb mezőgazdasági cégek, akiktől biztosan nem jön be ennyi pénz a városi kasszába.
A polgármesternek legfőképpen az okoz fejtörést, hogy mi lesz az esetlegesen munkanélkülivé válókkal. Mitykó érdeklődött 2-3000 hektáros gazdáknál, hogy hány embert foglalkoztatnak: mivel ezekben a gazdaságokban 10-15 embernél nincs többre szükség, akárhogy is számol a polgármester, a pár száz hektáron gazdálkodó új bérlők nem fognak tudni munkahelyet biztosítani a lerombolt Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-nél feleslegessé váló munkaerőnek. „Nem látom a koncepciót az agrárpolitikusok részéről. Mi tudjuk, hogy mit kellene csinálni, de bennünket meg nem kérdez senki és nem hagyják, hogy tegyük a dolgunkat. Én független vagyok, nem pártkatona, számomra mindegy, hogy ki kormányoz, csak a város ne essen szét – magyarázta Mitykó Zsolt. – A cukorgyár bezárása után már érte egy sokk a települést, ezt a mostanit már nem élné túl.”
Egy sikeres projektmenedzsertől a helyi képviselőkig
A meghirdetett 56 földrészlet nyerteseinek több mint fele mezőhegyesi. Akadnak olyanok, akiknek egy négyzetcentiméternyi földjük sincs, de vannak közöttük már több száz hektáron gazdálkodók is, a kép tehát vegyes. A nyertesek sorát nézve biztos, hogy 99 százalékuknak másból is van megélhetése, míg akik alól most kihúzzák a földet, csak ebből élnek.
Két pályázaton összesen 130 hektárnyi földhöz jutott egy 2003 óta pályázatokkal foglalkozó cég jelenleg egyetlen tulajdonosa és vezetője, Figura Ferenc. A végegyházi vállalkozó 2011 és 2013 között 270 millió forint körüli összeget nyert közbeszerzéseken, többnyire hirdetmény nélküli pályázatokon. Többek között projektmenedzseri feladatokat lát el a Szeged-Csanádi egyházmegye kiemelt projektjében, a Dóm turisztikai attrakciók fejlesztési beruházásában, valamint a gyulai Almásy-kastély felújításában.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési hivatal földalapú támogatásokat tartalmazó adatai szerint Figurának a tavalyi évben mindösszesen 30 hektárnyi földje volt, 2017 októberétől ezt egészítheti ki a Mezőhegyesi Ménesbirtokból lehasított valamivel több, mint 120 hektárral. A mezőhegyesi nyertesek között találunk két helyi önkormányzati képviselőt is: Kerekes György és Magyar Tibor fejenként nagyjából 50 hektáron gazdálkodhat majd. Az egyik képviselőnő fia is kap a Ménesbirtokból egy darabot, 37 hektárról írhatott alá szerződést Zsóri Gergő, aki agrármérnöki végzettségű, és éppen a Mezőhegyesi Ménesbirtokon gyűjtött adatok feldolgozása volt szakdolgozata témája.
A 9 mezőhegyesi képviselőből tehát hárman nyertek egy-egy darabot maguknak a 2017 októberében lejáró bérletekből. Mitykó Zsolt polgármester úgy véli, hogy a város számára nem az a mérvadó, hogy a földek művelője zrt., tsz, vagy integrátor, csak vigye tovább a jelenlegi vetőmagtermesztést és a szarvasmarha-tenyésztést, ám a földosztásban nem látja ennek megvalósíthatóságát.
800 tonna trágya
A világhírű Semex kanadai tulajdonú génbank is bajba került hirtelen: megállapodása volt ugyanis a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-vel, hogy elszállítják a „mintabikák” alól a trágyát. Amióta kiderült, hogy másokkal szerződött az állami földekre az NFA, a cég nem szállít, így már hegyekben áll a Semexnél a trágya. Persze folynak tárgyalások új partnerekkel, de vannak olyan területek is, ahol ez nem lesz könnyű, vélekedik Veres Zoltán, a cég magyarországi vezetője.
„A fűszénát ugyan máshonnan vásároljuk, mivel ezzel nem foglalkozik a Ménesbirtok Zrt., de például vásárolnak tőlünk szaporítóanyagot és mi pedig tőlük szerezzük be a kiváló minőségű szalmát, amire a mi állatainknak szüksége van, mert ez a genetikai állomány alá nem tehetünk akármilyen minőséget, csak kiváló csíramentes szalmát. Ezzel a döntéssel most minden borul. Ha az új bérlőkkel nem tudunk gyors ütemben szerződni, akkor megyünk máshova.” Veres Zoltánék is adtak be pályázatokat a kiírt földekre, de nem jártak sikerrel. A milliós nagyságrendű letétet (pályázat beadásakor egyéves bérleti díjnak megfelelő összeget letétbe kell tenni) most fizette vissza az NFA, egy évvel, a határidő lejártával, késedelmi kamat nélkül.
Csökkentett üzemmód
2013 decemberében, amikor kiderült, hogy a döntéshozók nem kívánják egyben tartani a hatalmas, több száz éves hagyományokkal bíró gazdaságot, a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. vezérigazgatója 34 oldalas jogorvoslati kérelmet juttatott el a szaktárcához, a Földalap vezetőihez. Mivel hosszú hónapokon keresztül egyetlen sort sem válaszoltak a megkeresettek, Kun Mihály a Fővárosi Törvényszékhez fordult a lényegében a kormányhoz eljuttatott kérelemmel azonos tartalmú beadvánnyal. A vezérigazgató a sajtónak nem nyilatkozik, megkeresésünkre sem válaszolt, ám az agrárunio.hu-n megjelent Ménesbirtok Zrt.-nél tavaly év végén tartott nagygyűlés anyaga.
Ezen arról beszélt a vezérigazgató, hogy bár átvészelték a 2010-es tornádót, ami rendkívüli károkat okozott a birtokon, és hogy egyes biztosítókkal még mindig vitában állnak, de a mostani helyzetet nem fogják túlélni. A partnereik bizalmát megrendítette, hogy Budai Gyula, akkori elszámoltatási biztos rendőrségi feljelentést tett a gazdaság privatizációja miatt, és bár bűncselekmény hiányában pár hónapon belül megszüntették a nyomozást, a hírkeltés kártékony hatása megmaradt.
A vezérigazgató azt is mondta, hogy a kormányzat a nagygazdaságokkal kapcsolatos kommunikációja is megrendítette a bankok „hitelezői kedvét”. Hogy gazdálkodását stabilizálja és megtartsa a munkahelyeket, a zrt. eladta az aranytojást tojó tyúknak számító vetőmagüzemét a francia Limagrain-nak, amit most a zrt. visszabérel, így tudja garantálni a cég 2017 januárjáig a működést. A francia cég kiterjesztené a hibridkukorica termőterületét. Ha nem sikerül magyar területeken, akkor a szomszédos Románia földjein.
| Budai Gyula másik kiszemeltje |
Csongrád megyében a Ménebirtok Zrt.-hez hasonló cipőben jár a Hód-Mezőgazda Zrt. Hódmezővásárhelyen, bár vezetői nem nyilatkoznak arról, hogy mekkora területüket írták ki pályázaton, s mennyit veszítettek el ezekből. Az ország legnagyobb állattenyésztési kiállításán, amelyet a Hód-Mezőgazda Zrt. szervez évről évre (amelyen 2010 óta egyetlen agrárminiszter sem jelent meg), olyan információkat lehetett hallani, hogy 2000 hektárt már biztosan elveszített a vásárhelyi mezőgazdasági cég. A Hód-Mezőgazda Zrt. volt a másik cég, melyet 2010-ben Budai Gyula szintén feljelentett, de itt sem találtak semmit. A vásárhelyi cég ellen Lázár János is felszólalt: neki az egyik kifogása az volt, hogy tulajdonosai nem helyiek, hanem bajaiak. A szintén Csongrád megyében gazdálkodó, Ángyán József jelentéseiből ismert Héjja Testvérek Kft.-nek az Opten cégadat bázisa szerint jelenleg is van külföldi tulajdonosa, de úgy tűnik, ez nem zavarta sem Lázárt, sem a földpályázatok elbírálóit, hiszen a csongrádi gazda százas nagyságrendben nyerte a földbérletpályázatokat. |
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
