A modern életre jellemző, mozgásszegény életmóddal kombinált energiabőség a felelős többek között a cukorbetegség világjárvánnyá válásáért, amely aztán rengeteg más veszélyes betegségnek ágyaz meg. A baj azonban még annál is nagyobb, mint gondolnánk, hiszen a korábban az elsősorban a felnőttekre jellemző anyagcserezavarok egyre több gyermeket érintenek.

A még fél évszázaddal ezelőtt is fehér hollónak számító gyermekkori elhízás ma a gyermekek mintegy egyötödét érinti, és a korai súlyproblémákkal együtt pedig olyan betegségek is korán megjelennek, mint a nem is olyan régen még időskori cukorbetegségnek hívott kettes típusú diabétesz.

„Amikor harmincegynéhány évvel ezelőtt elkezdtem a gyermekgyógyászi pályát, a szakkönyvekben még tényként szerepelt, hogy a kettes típusú cukorbetegség nem létezik gyermekkorban. Ma csak itt a klinikán 15-20 kettes típusú diabéteszben szenvedő gyermeket kezelünk” - érzékelteti a probléma nagyságát Decsi Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának az igazgatója.

Klinikailag is igazolt

Míg korábban csak sejteni lehetett, hogy a néhány éves korban kialakuló súlyproblémák az egész életre kihatna, ma ezt vizsgálatok igazolják. A 12 ezer lakossal rendelkező amerikai Bogalusa nem sok mindenről híres, ám egy dologról biztosan: ebben a déli városkában immár 42 éve zajlik az a mindeddig 16 ezer gyermeket bevonó vizsgálat, amely a kisgyerekkortól egészen életük végéig követi az alanyok egészségi állapotának alakulását – a legidősebb résztvevők most 55 évesek.

AFP / DPA / Markus Scholz

A kutatók többek között arra jutottak, hogy a későbbi szívbetegségeknek és magas vérnyomásnak megágyazó elváltozások már 5-8 éves kor között tetten érhetőek, a gyerekkori elhízás nyomán pedig már fiatal felnőttkorban nagy eséllyel alakul ki az érszűkület és szívkamra nagyobbodás. Ezek a folyamatok ezen belül is kétéves korig elindulnak, állítja Molnár Dénes, a Magyar Gyermekgyógyászati Társaság elnöke, a pécsi prevenciós központot megálmodója. A helyi gyermekgyógyászati klinika előző igazgatója az elsők között kezdett el foglalkozni a gyermekkori elhízás okaival és annak hatásaival Magyarországon. A vezetése alatt a pécsi klinika a téma egyik európai kutatóközpontjává vált.

Korai torzulások

„Kétéves korig alakulnak ki az anyagcserét szabályozó folyamatok, és amennyiben ezek eltorzulnak, úgy ennek következményeivel életünk végéig együtt kell élnünk” - mondja a szakértő, és mindez azt is jelenti, hogy a megelőzésnek már magzati korban el kell kezdődnie és iskoláskorig kell tartania, hiszen az életmód ekkor rögzül mentálisan. Különböző prevenciós programok persze már nagy számban léteznek, és ezek sokszor sikeresek is, ám Molnár Dénes szerint komoly gond velük, hogy kampányszerűek: néhány évig működnek, majd a pályázati források elfogyásával hirtelen abbamaradnak, holott a megelőzés csak akkor lehet hatásos, ha folyamatosan zajlik.

A nemzetközi viszonylatban is egyedülállónak számító központban viszont több évtizedre terveznek, ehhez az is kell, hogy a finanszírozási háttér stabil maradjon. Az összefogás mindenestre széleskörű a Magyar Gyermekorvosok Társasága, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság, a Házi Gyermekorvosok Egyesülete, a Magyar Védőnők Egyesülete és a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet is összedolgozott, hogy az intézmény létrejöhessen. A központnak elsősorban koordinálnia és lobbiznia kell majd, amibe a tudás és módszertan átadása a védőnők, gyermekorvosok és dietetikusok számára épp úgy beletartozik, mint a döntéshozók meggyőzése bizonyos intézkedésekről.

A menzareform legfőbb hibája: nem vezették be korábban

„Legyenek aktív játszóterek, szereljenek fel ivókutakat az iskolába, rendezzenek családi utcanapokat” - sorol fel néhány példát Molnár Dénes, aki szerint nem lehet késlekedni, hiszen „nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenleg felnövekvő nemzedék nem teljesen egészséges”. A felvilágosító tevékenység a menzareformot is magában foglalja, amelynek társadalmi elfogadottsága finoman szólva sem elsöprő jelen pillanatban, ám orvostudományos szempontból Molnár Dénes szerint az a legnagyobb baj vele, hogy nem került korábban bevezetésre. Ellenállás akkor is lett volna a professzor szerint, ha épp az ellenkező irányba módosították volna a főzési szabályokat, bár azt ő is elismeri, hogy az új módon készített ételek megszokása lassú folyamat lesz.

A pécsi központ a dél-dunántúli régióért felel, és amennyiben működése beváltja a hozzá fűzött reményeket, továbbiak jönnek létre országszerte, a budapesti valószínűleg már jövő tavasszal.