szerző:
Hont András - Kálmán Attila
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Lassan két éve igyekszik néppárttá válni a Jobbik, de a részletek még mindig homályosak. Amikor Vona Gábort arról kérdezik, mi különbözteti meg pártját az újrapozicionálás után a Fidesztől: leginkább azt hangsúlyozta, hogy ők nem lopnak, de nehezen tudott éles vonalat húzni a két párt közé. 2018-ban mégis ezzel a stratégiával akar választást nyerni, ha ez nem sikerül, akkor távozna a Jobbik éléről.

„A jövőt nem lehet megállítani!” – hirdeti a plakát, amin fiatalok mosolyognak, a szélén pedig Vona Gábor Jobbik-elnök áll Magyar Gárda-egyenruha helyett sportzakóban. Ezzel indult 2013-ban a radikális Jobbik néppártosodása, és a mai napig ez fogad minket a Képviselői Irodaházban a Jobbik-frakció folyosóján.

De ha belépünk Vona irodájába, megtaláljuk a régi kellékeket is: történelmi zászlók sorakoznak egy sarokban, arkangyalok tartják a koronás címert a Nagy-Magyarország-metszet előtt, turul tárja ki a szárnyait az egyik polcon, és persze a feszület sem hiányozhat a falról.

Vona Gábor
©

Most akkor melyik az igaz? Minden maradt a régiben, csak a máz változott a Jobbikon? Egyáltalán mit jelent a néppártosodás? Ha a Jobbik nem rétegpárt, akkor mi különbözteti meg a Fidesztől?

22-es csapdája

Ha 2018-ban nem győz a Jobbik, akkor valószínűleg le fogok mondani a párt elnökségéről

– szögezte le Vona Gábor, amivel meglehetősen magasra emelte a tétet, miután a migránsválság tagadhatatlanul „szőnyeg alá söpörte a kormányváltó hangulatot”. De ha három év múlva feléled, „és a Jobbik lesz ennek a leghitelesebb megjelenítője, akkor kiábrándult Fidesz-szavazók és baloldali szavazók egyszerre szavazhatnak ránk”, kalkulált a pártelnök, cseppet sem kételkedve a csodafegyverben, aminek „néppártosodás” a neve. (A fogalmat továbbiakban is tehetnénk idézőjelbe, hiszen a Jobbik által teremtett narratívát ír le – de ettől a későbbiekben eltekintünk – a szerk.)

„Tartalmi radikalizmus, és nem stiláris radikalizmus, ami a magyarság ügyét előre viszi” – ezzel állt 2013 végén a pártelnök a Jobbik-frakció elé. Az azóta zajló néppártosodás Vona szerint a tagok és szimpatizánsok körében sem okozott akkora sokkot: a maréknyi lemorzsolódót leszámítva a jobbikosok jól fogadták a „vadhajtások” nyesegetését és a „náci romantika” elutasítását. (A vezetőségben tudomásunk szerint azért voltak kritikus hangok, „de a Jobbik nem a Fidesz, ahol mindenki bólogató János”.)

Vona a néppártosodást úgy fogalmazza meg, hogy a legszélesebb társadalom elé akarnak kiállni, és hangsúlyozottan nem Fidesz-programpontokat vesznek át. Ez egyben a Jobbik 22-es csapdája is. Ha ragaszkodnak a Fidesznél jobbosabb témákhoz, akkor a néppártosodás egyfajta kommunikációs taktikán kívül semmit nem jelent. Ha megtagadják a korábbi vezető témáikat, akkor az bizony fideszesedés.

Mi van a „mínusz lopás”-on túl?

„Sok dologban egyetértünk, de legalább nem lopunk” – ismert el Vona egyből valami hasonlóságot a két párt között. Tehát Jobbik =  Fidesz mínusz lopás. A stratégia pedig valahogy úgy alakul, hogy amiben a Jobbik egyetért a Fidesszel, abban a saját maguk erősebb hitelességét hangoztatják. Minden másban pedig nyomják különálló álláspontjukat, illetve megoldási javaslataikat, melyek vagy nem jutnak el a nyilvánosságig vagy egy csomó ötletüket lenyúlja a Fidesz (pl. kerítésépítés). Csakhogy a kormánypárt tartja pozícióit, a menekültügy óta egyre biztosabban.

Amikor minderre tekintettel arról próbáltuk faggatni Vonát, hogy mi van még a tarsolyban a Fidesz mínusz lopáson kívül, a pártelnök „csak azért is” a korrupcióról kezdett beszélni. Szerinte ugyanis a közpénzfolyatás nem a Fidesz hibáját, hanem a lényegét képezi, és a Jobbik reménybeli szavazói annyira undorodnak a rendszertől, hogy akkor se szavaznának szívesen rájuk, ha nem volna Jobbik.

Vona határozott igennel felel a felvetésre, hogy akár a nyilvánosság előtt is vállalná-e a kijelentését, miszerint a Fidesz lop, és meggyőződése szerint azzal a mítosszal is le kell számolni, hogy „létezik a tiszta Orbán Viktor, aki nem veszi észre, hogy körülötte mi zajlik”. Arra, hogy akkor ezek szerint elszámoltatást indítana-e Orbán ellen, némileg kitérve egy szélesebb kört emlegetett fel: „Nem teszem tűzbe a kezemet Rogánt Antalért, Andy Vajnáért, Mészáros Lőrincért és a miniszterelnök környékén lévő emberek nagy részéért”. Emellett Vona szerint egy Polt Péter vezette ügyészséggel sem lenne „egyszerű együttműködni” az elszámoltatás során, vagyis „az ő felelősségének is föl kell merülnie”.

Megtévesztett fideszes konzervatívok

Arra, hogy akkor mi a különbség a Fidesz és a Jobbik ideológiája között, Vona azzal jött, hogy a Fidesznek nincs ideológiája, számára

a Fidesz az arrogancia és a korrupció mixtúrája.

Élén „egy hihetetlenül pragmatikus, opportunista és kaméleonszerűen változni képes politikussal”, akiről Vona azért elismeri, hogy „ebben zseniális”.

©

Az „ideológia nélküli Fidesszel” szemben a néppárti Jobbik egy „modern konzervatív párt”, vagy legalábbis Vona „szeretné, ha az lenne”. Csak ezzel megint ott tartunk, hogy nincs nagy különbség a két párt között, hiszen ezzel a meghatározással a fideszesek is tudnak azonosulni. Vona szerint valójában ezek a választók meg vannak tévesztve, ha elhiszik, hogy Orbán Viktor az, aminek mutatja magát. „A Fidesznek nincs értékrendje”, mondja.

A pártelnök szerint beszédes, hogy egyre silányabb emberek, és egyre több hatalomtechnikus veszi körül Orbánt, „az inspiratív, nemzetstratégiában gondolkodó személyiségek elpárolognak mellőle”. Orbán Viktor így saját gondolatok híján „jobbikosodik” és veszi át a Jobbik témáit. Arra a közbevetésre, hogy ha ez a szavazóknak megfelel, akkor mi szükség a Jobbikra, Vona kifejezte az örömét, hogy pártja programpontjai legalább részben megvalósulnak, de „a részletekbe belemenve” találunk különbségeket a két párt között.

A Jobbik elnöke kifejtette, hogy ő egy meritokratikus társadalmi berendezkedésben hisz, ami alatt azt érti, hogy jelenleg az országban nem a szorgalom, a tehetség és a tisztesség visz előre, és ez nem normális. A korrupció felszámolása szerinte „pont hogy ebben segítene”, valamint az is, ha a magyar társadalmat, a magyar közbeszédet „pártpolitikátlanítanák”, mert most ez így „egy fullasztó ország”.

Orbán Viktor annyit harcolt a szocializmussal, hogy csinált helyette egy másikat

– szúrt Vona vélelmezhetően egy nagyon fájdalmas helyre.

Bezárul a kör

Mindazonáltal Vona a 2010 utáni gazdaságpolitikával sem teljesen elégedetlen. A makrogazdasági mutatókat tekintve nehezen tudja tagadni, hogy ne lett volna fegyelmezett a magyar gazdaságpolitika, ám egyből kiegészítette azzal, hogy a társadalom nagy árat fizetett ezért. Vona középtávon elgondolkozna azon, hogy Kelet-Közép-Európa gazdasági együttműködését szorosabbra vonja, mivel Magyarország az uniós csatlakozást követően a jelenlegi közös gazdasági együttműködésnek sok szempontból a vesztese lett. Ez megint erősen emlékeztet a Fidesz közép-európai növekedési térséget vizionáló elképzeléseire, valamint a kormánypárt szabadságharcos retorikájára, ugyanazokkal a belső ellentmondásokkal.

Nagyjából itt körbe is értünk. A Jobbik eszerint a jobb Fidesz lenne. Csakhogy ez több szempontból is problémás. A párt fő megkülönböztető jegyeit korábban – a társadalom széles rétegeit egyébként taszító, főként cigányellenes – radikális megnyilatkozások adták, melyek a néppártosodással elenyésztek. Innentől két dolgot kellene a Jobbiknak elhitetnie egyszerre: nemcsak azt, hogy az új Jobbik a régi mínusz rasszizmus, hanem azt is, hogy a néppártosodás eredményeként a választók végül „egy jobb Fideszt” találnak.

Radikális elkenések

Mit jelent ez a gesztusokban? Vona azt mondja, miniszterelnökként, ha kell, átadna holokauszt-emlékművet. „Hajlandó vagyok mindenféle párbeszédre bármelyik zsidó közösséggel, de akkor elvárom, hogy rám is úgy tekintsenek, hogy nem vagyok náci.” A Jobbik-elnök szerint ki kellene jönni a „lövészárkokból”, elfelejteni, hogy vannak „az összeesküvésre készülő zsidók” és az őket „kiirtani akaró nácik”. „Nem szerencsés az, hogy a hazai zsidóság az identitását 1944-45-ben találja meg. A hazai zsidóságnak van ezt megelőző története is, amikor a hazai zsidóság emancipációja egészen európai módon lezajlott” – Vona ezekre a „pozitív találkozásokra” fektetne nagyobb hangsúlyt, és szerinte ezért is lett mára az „ebben a kérdésben nagyon káros” Kurucinfó kommentelői között az egyik „leggyűlöltebb politikus”.

©

Ami a falon is függő Nagy-Magyarországot illeti, „az egy olyan történelmi szimbólum, ami nyilván egy érzelmi töltet.

Hogy a horvátokat visszacsatoljuk Magyarországhoz? Most őszintén…

– mondta Vona, aki szerint a határon túli magyarság ügyét a Jobbik ennél mindig racionálisabban közelítette meg. Vonának a székely autonómia fontos lenne, sőt, mint írtuk, az EU-n belül is létrehozható Kelet-Közép-Európai Unióban gondolkozik, melynek keretén belül egyszerűbb lenne az együttműködés az elcsatolt részekkel. Vona szerint meg kellene békélnünk végre a románokkal, hiszen „sorstársak vagyunk”.

A Jobbik elnöke elismeri, hogy ma már talán nem menne be a Parlamentbe gárdista mellényben. „Amiért én bementem, az a szolidaritás volt a gárdistákkal, amit ma is vállalok, mert őket kriminalizálták.” Vona elmondása szerint a gárdát „egy önkéntes, törvényileg szabályozott, pártfüggetlen erőnek” szánta, ami aztán a politikai diskurzusban lényegében csak a „cigány-magyar együttéléssel” kapcsolatban került szóba. Egy jogilag meghatározott keretek között működő, svájci és amerikai mintára létrehozott Nemzeti Gárdát viszont fontosnak tartana a jelenlegi körülmények között is.

A néppárt, amely kizárná a nép egy részét a szavazásból

Ezzel elérkeztünk a Jobbik legfogósabb kérdéséhez: hogyan tartható szalonképesen napirenden az általuk hangoztatott a cigánybűnözés? Egy kiutat most hagyott az aktuálpolitika: ahogy Dúró Dóra fogalmazott, és Vona Gábor is egyetértett vele, „a cigányság ügye a velünk élő migránsválság”. Ez pepitában szinte ugyanaz, amiről Orbán is beszélt szeptemberben a magyar külügyi misszióvezetők értekezletén, szintén a migránsválság kapcsán: „Magyarországnak az a történelmi adottsága, hogy együtt él néhány százezer romával. (…) De mi nem támasztjuk senki felé azt az igényt, nyugati irányba különösen nem, hogy ők is éljenek együtt nagy számú roma kisebbséggel.”

Vona szerint a cigánybűnözés ugyanolyan kriminológiai fogalom, mint a női bűnözés: „Van ilyen, és nem hiszem, hogy ezt minden nőre gondolná a kriminológia." Véleménye szerint azonban maga a szó másodlagos, a tartalom a lényeg, és ha a tartalomról végre folyna vita, ő a kifejezéshez sem ragaszkodna. Ez azt jelenti, hogy a bűnelkövetésnek a jegyeiből és formáiból látszik, hogy ki követte el.” Tehát cigánybűnözés olyan bűnözés, ahol a bűnelkövetés típusa, vagy a bűnelkövetés formája olyan, hogy a cigányságra jellemző.

És ez Vona szerint nem kollektív ítélet, ugyanis abban ők a Jobbikban nem hisznek. Szerinte például épp ez különbözteti meg őket a Magyar Hajnaltól és más tőlük jobbra levő formációktól.

De hogy még sem pusztán bűnelkövetési tipológiáról van szó, arra maga Vona utal, amikor a cigánybűnözés gazdasági és szociokulturális okait emlegeti. „Ha ma kimegyünk egy cigánytelepre, ott halmozottan hátrányos helyzetű embereket találunk, halmozottan törvénysértő állapotban”, melynek megszüntetésére „semmiféle törvényi módosításra nem volna szükség, de a jelenlegi törvényeket be kellene tartatni”. A pártelnök szerint már a kérdés is hibásan merült fel: nem azt kell felvetni, hogy ’Mit tehet a többségi társadalom a cigányság integrációjáért?’, hanem hogy ’Mit kellene tennie a cigányságnak az integrációért?’”

©

Vona szerint nem a cigányság iskolázottsági adatait nézegetve javasolja a Jobbik, hogy bevezetnék a műveltségi cenzust, hanem úgy tartják „legitim kérdés, hogy dönthet-e egy ország sorsáról az, aki a 8 általános elvégzésére nem volt képes”. Vona tudja, hogy az általános választójog tabutéma, de „beleállna a vitába”. Itt még azért érződik a Jobbik régi éle: nem nagyon ismerünk olyan néppártot, amely a nép egy részét kizárná a választásokból.

A csereszabatosság a kulcs

A néppártosodás kontextusának összetettsége, az érezhető bizonytalanság jól mutatja, hogy többről van szó, mint pusztán taktikai helyezkedésről. A dilemma a Jobbik és választói identitását érinti. Ahogy egy a pártra jó rálátással rendelkező, a magyar politikát régóta figyelemmel kísérő elemző fogalmazott:„miközben a Fidesz jobbikosodik, a Jobbik a néppártosodással fideszesedik. Ez persze nem jelent helycserét, de csereszabatosságot igen. Ez a kulcs.

Vagy a Fidesz fogja feleslegessé tenni a Jobbikot, vagy fordítva. Erről szólnak ezek az évek."

Az elemző szerint a Jobbik és Vona ideje az Orbán-rezsim jelenlegi állapotát nézve akkor jöhet el, ha Orbán már nem lesz a pályán, és amikor eldől, hogy ki lesz az Orbán utáni jobboldal vezetője. Erre Vonának nagyobb esélye lehet, mint legyőzni Orbán Viktort – mindez pedig más világításba helyez még egy esetleges 2018-as lemondást is.

Menekültügyben egy platformon

A Jobbik nemrég csatlakozott a Fidesz menekültellenes aláírásgyűjtéséhez: ez a lépés jól példázza, hogy mit tud kezdeni a radikális párt azzal, amikor a Fidesz sorra veszi el a témáit. Vona Gábor pártelnök a lapunknak a konkrét esetben három alternatívát vázolt. Egy: a szokásos ellenzéki kritika, a kormány folyamatos, „ez se jó, az se jó”-alapú támadása. Kettő: a kormány túllicitálása. Három: a kormány támogatása, amennyiben a kormány intézkedései szerintük megfelelőek. Vona szerint most az utóbbiról van szó, így a Jobbik lényegében beleállt a kormányzati kommunikációba, amikor azt bizonygatta, hogy a kerítés beváltotta a hozzáfűzött reményeket, a menekülthullámot meg kell állítani, a válság rendezése pedig nem Magyarország dolga.

Az érvelésében a túllicitálás is megjelenik, egyrészt annak hangsúlyozásával, hogy a mostani intézkedések igazából pártjától erednek (itt Toroczkai Lászlót, Ásotthalom jobbikos polgármesterét említette, aki a kerítésötletet bedobta), másrészt annak sorolásával, hogy milyen javaslatokat (például a határőrség visszaállítása, illetve azt, hogy nem aláírásgyűjtést, hanem népszavazást kell kezdeményezni) nem fogadott meg a Fidesz. Ugyanakkor igyekszik el is határolódni a kormánypárti politikusok és a jobboldali sajtó iszlamofóbiájától, próbálva hű maradni ahhoz a Jobbikban tovább élő jobboldali hagyományhoz, amely a dekadens Nyugattal a romlatlan Keletet állítja szembe.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Spórolni kezd a kormány egy válságra – elkezdték a 2020-as költségvetés vitáját

Spórolni kezd a kormány egy válságra – elkezdték a 2020-as költségvetés vitáját

Lázár Jánost kérte fel a hódmezővásárhelyi Fidesz polgármesterjelöltnek

Lázár Jánost kérte fel a hódmezővásárhelyi Fidesz polgármesterjelöltnek

Végre egy kutatás a macskákról: jellemvonásaik fele öröklés által megy tovább

Végre egy kutatás a macskákról: jellemvonásaik fele öröklés által megy tovább

A Google csinált egy programot, amivel jelentheti a gyanús weboldalakat

A Google csinált egy programot, amivel jelentheti a gyanús weboldalakat

Vissza a jövőbe – jönnek az oktatásban az 1985 előtti idők

Vissza a jövőbe – jönnek az oktatásban az 1985 előtti idők

Megszűnhet az idő egy norvég szigeten

Megszűnhet az idő egy norvég szigeten