Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A kötelező holokauszttantárgy bevezetése a Pázmány PÉter Katolikus Egyetemen nagy vitát gerjesztett. A történészek véleményét már közvetítettük, most a Jobbik küldte el válaszait a témában, de nem mentünk el a párt holokauszthoz, a zsidósághoz fűződő kapcsolata mellett sem. Válaszában Vona Gábor még a Jobbik filmfinanszírozási terveibe is beavatott minket.

A Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetemen (PPKE) ősztől kötelező lesz a holokauszt és emlékezete tantárgy. Az egyetemet a keresztény-zsidó testvériséget hangsúlyozó és az antiszemitizmus elítélését bejelentő II. vatikáni zsinati nyilatkozat kiadásának 50. évfordulójára rendezett konferencián elhangzottak indítottak e tantárgy kialakítására. Itt ugyanis Izrael magyarországi nagykövete is előadást tartott, és az antiszemitizmus elleni harc új formáinak szükségességét vetette fel. A holokauszt-tantárgy elvégzése nélkül nem lehet az intézményben lediplomázni.

A kurzusról kritikát fogalmazott meg Karsai László történész, holokausztszakértő, indokolatlannak tartván az 1945-89-es korszak beemelését, bírálván a szakirodalom kiválasztását, és azt, hogy a programot két izraeli holokauszttudós rakta össze, nem pedig magyar szakértők. Karsai azt is felhozza, hogy a tantervben az áldozatok között nincs külön szó a melegekről, a politikai üldözöttekről, a több millió szovjet hadifogolyról vagy a szláv népekről, holott a nácik egységben kezelték a fajnemesítést. Emellett a tantárgy kötelező mivolta sem tetszett a szakértőnek.

A témában a Jobbik is hallatta hangját, „kontraproduktívnak, szakmailag elhibázottnak és veszélyes precedensnek” nevezve a tantárgy bevezetését.  A párt nevében megszólaló Farkas Gergely a holokausztot „önkényesen választott, tragikus történelmi eseménynek” nevezte, amelynek „emlékezetpolitikai helyének vizsgálata csekély jelentőséggel bír a jövő értelmiségének kérdésében”

A pártot sokan kötik az antiszemitizmushoz, egyes képviselőik és szimpatizánsaik olykor meg is engednek maguknak antiszemita megnyilvánulásokat, amire a néppártosodó párt elnöke, Vona Gábor az utóbbi időben rendre elítélőleg szólal meg, és a vadhajtások lenyesegetéséről beszél. „Aki náci romantikára vágyik, az eltévesztette a házszámot” mondta a párt legutóbbi kongresszusán.

A pártnak ezért több kérdést is elküldtünk, hogy tisztázza a viszonyát a holokauszttal, antiszemitizmussal, emlékezetpolitikával kapcsolatban. A párt nevében Vona Gábort ült klaviatúrához.

Az antiszemita megnyilvánulások és múlt kapcsán a párt leszögezi, nem volt és nem is lesz a párt programjában semmilyen diszkriminatív javaslat sem, a párt nem különböztet meg senkit etnikum, vallás vagy bármilyen más szempontból (ezt Gyöngyösi Márton parlamenti képviselőnek vagy Novák Elődnek is üzenheti Vona – a szerk.).Akkor miért beszél a Jobbik mégis folyamatosan magyarokról ÉS zsidókról? Miért kell a két identitás között választani?  A Jobbik szerint a két identitás között nem kell feltétlenül választani, és csak örül annak, ha valaki zsidó magyarként vagy magyar zsidóként vállalja fel az identitását (arról nem beszél a párt, hogy ez a magánügy miért lehet politikai kérdés – a szerk). „Sajnos az elmúlt több mint száz évben ez a kérdés soha sem került érdemi megvitatásra, pláne nem megoldásra”, írja a párt.

 

©

Kérdeztük a Jobbikot arról is, mennyire tartja fontosnak Izrael állam politikáját a holokauszt megítélésekor. A párt szerint ez két külön kérdés, „a Jobbik szerint a holokauszt a második világháború egyik tragédiája volt, és mint ahogy minden népirtás áldozatainak fájdalmában, úgy a zsidóság fájdalmában is osztozunk.” Ugyanakkor a párt ettől még kritikusan szemléli Izrael politikáját és a „palesztinok elnyomását”.  „Különösen felháborítónak tartottuk Simon Peresz korábbi, Magyarországgal kapcsolatos hódító kijelentését, amelyet a megvitatás helyett a magyar közélet hallgatása övezett.” (Az ügy kontextusát és hátterét, valamint komolyságát itt világítottuk meg. – a szerk.)

A náci romantikát tehát elfelejthetik a Jobbiknál kopogtatók. De itt kire gondol Vona? Gondolhat-e a párt alapítványa által több millió forinttal támogatott Hatvannégy Vármegye Alapítványra, amelytől nem állnak távol az antiszemita megjegyzések? A Jobbik szerint a HVIM nem náci szervezet, hanem egy radikális nemzeti mozgalom, amely következetesen hívja fel a figyelmet az elszakított magyarság ügyére. „Tagadhatatlan, hogy voltak olyan szimpatizánsaink, tagjaink, akik ezt a különbségtételt magukban nem mindig tették meg.”  Vona többször elismerte a múltban, hogy korábban többször félrenézett ilyen esetekben, a szőnyeg alá söpörte a problémát, abban bízva, hogy az idő majd megoldja azt. De a néppártiasodásba ez már nem fér bele. „Azonban azt is szükségesnek tartanánk, hogy a honi zsidó értelmiség bizonyos szereplői tartózkodjanak a nemzeti szimbólumainkat alpári módon becsmérlő, a magyarságot lenéző megnyilvánulásoktól, hiszen egy sikeres párbeszédhez két fél kell.”

A holokauszt kapcsán visszatérő téma, hogy a megemlékezések bűntudatot kreálnak, kollektív bűnösséget sugallnak, erre Vona is többször utalt. Most sem gondolja máshogy, és ez érthetővé teszi a kötelező Pázmányos tantárgy iránt érzett ellenszenvét is: „Amennyiben a holokauszt megemlékezésnek nincs direkt politikai éle, nincs a magyarságot kollektíve és jelenkori generációkat is elítélő üzenete, akkor azt helyénvalónak tartjuk.” A megemlékezések „folyamatos erőltetését” sem tudja elfogadni a párt, „ezért is tartjuk súlyos hibának a kötelező egyetemi óra bevezetését”.

Novák Előd a Saul fia egyik korábbi támogatása kapcsán úgy fogalmazott: a Jobbik véget vetne a filmgyártásban is a holokausztiparnak, melyet egyébként a Jobbik úgy definiál, hogy „bizonyos csoportok a holokausztból is képesek politikai vagy gazdasági üzletet csinálni”. (A holokausztipart a Jobbik kegyeletsértő és teljesen kontraproduktív dolognak tartja, mert „nem a kölcsönös megértést, megbékélést és a jövő közös építését segíti, hanem a megosztást és az ellentétek fokozását.” – szerk.).

Novák véleménye annyiban fedi a pártét, hogy a Jobbik kormányra jutása esetén „szeretne múltunk dicsőbb, lelkesítőbb és szebb fejezeteiből nagy költségvetésű történelmi játékfilmeket készíttetni, amelyek a jelen generációk közösségi, nemzeti összetartozását erősítenék.” A holokauszt a magyar történelem egyik tragédiája, amely egyúttal nemzetközi szintű is. Ellenben például Trianon kizárólag magyar sorstragédia, amelyről a Fidesz-kormány június 4-i döntése ellenére sem esik kellő szó a Jobbik szerint.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!