Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke rendreutasította Navracsics Tibort, miután a magyar biztos kifogásolta a Magyarország elmarasztalását célzó polgári kezdeményezés befogadásáról szóló döntést – értesült az EUObserver című lap.
Levélben emlékeztette a héten Jean-Claude Juncker EB-elnök Navracsics Tibort a független EU-biztosi szerepének lényegére, azaz hogy függetlennek kell maradnia és nem képviselheti hazája érdekeit – írta az EUObserver.
A beszámoló szerint Juncker az EU alapszerződés szabályait idézve arra hívta fel Navracsics figyelmét, hogy a biztosok nem védhetik meg a kinevezésüket javasló kormány álláspontját és egyedül csak az unió általános érdekei mellett kötelezhetik el magukat.
A szabályok szerint a biztosok nem fogadhatnak el utasításokat egyetlen kormánytól vagy más szervezettől sem – tette hozzá a lap. Juncker arra is figyelmeztette Navracsicsot, hogy az EB-elnök, vagyis az ő feladata az, hogy bizonyos témákat ajánljon az EB politikai vezető testülete, a biztosok kollégiuma figyelmébe.
A letolás az után jött, hogy Navracsics levélben tiltakozott biztostársainál az Ébredj, Európa nevű polgári kezdeményezéssel kapcsolatban, amely a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását célozza Magyarország ellen. A biztosok kollégiuma november 24-én döntött arról, hogy a kezdeményezés jogilag befogadható.
Navracsics azt kifogásolta, hogy távollétében tettek meg egy ilyen érzékeny lépést, ő ugyanis igazoltan távol volt, az ülés napján az Európai Tanács megbeszélésén vett részt Brüsszelben. Az EUObserver szerint a magyar biztos a kezdeményezés befogadásának jogi alapját is vitatta és ha jelen van az ülésen, megfúrhatta volna a döntést.
Az EB biztosai és elnöke közötti hasonló levelek általában nem kerülnek nyilvánosságra – idézte a lap Paul Ivant, a brüsszeli European Policy Center elemzőjét, aki szerint Navracsics akár a kezdeményezéssel kapcsolatban Magyarországról érkező lehetséges bírálatokat is kivédheti a levelével.
A hetes cikkely szerinti eljárás egyébként azt jelenti, hogy az EB megvizsgálhatja, hogy a magyar kormány tiszteletben tartja-e az alapvető európai értékeket munkája során. A kezdeményezést a brüsszeli székhelyű Európai Humanista Föderáció jegyzi, amely azért indítja el az akciót, mert attól tart, hogy más országokra is átterjed "az a fajta politizálás, ahogyan a magyar kormány eltávolodik az európai alapértékektől".Most legalább hét tagállam egymillió állampolgárától kell aláírást begyűjteniük a kezdeményezőknek, amire egy évük van – írta korábban az Eurológus.
A támogató nyilatkozatok ellenőrzésére további három hónap áll rendelkezésre, majd ha az aláírások hitelesnek bizonyulnak, a szervezők az Európai Bizottság elé terjeszthetik az Orbán-kormánnyal szembeni kifogásukat, illetve lehetőséget kapnak rá, hogy az Európai Parlament nyilvános meghallgatásán ismertessék a kezdeményezést.
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ről, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.
