Iskolaudvar, 2015: "Felgyújtalak, te migráns!"

Az aktuálpolitikának köszönhetően sajátos formát öltött a gyerekeknél mindig is létező rabló-pandúr játék egy fővárosi iskolában: már az alsós osztályokban is migránsosat játszanak a szünetekben. Ilyenkor a szembenálló felek a migránsok és a terrorelhárító rendőrök, akiknek a szerepét egymást váltva játsszák el a gyerekek – erről tájékoztatták a szülőket múlt héten az iskola tanárai.

A rendkívüli szülői értekezletet eredetileg azért hívták össze, mert a 9 éves tanulók körében napi rutinná vált az obszcén, szexualitással kapcsolatos szavak használata, persze anélkül, hogy tudnák miről beszélnek. Amellett, hogy a pedagógusok felhívták a figyelmet a 18+-os internetes tartalmak elérhetetlenné tételéről, kiderült az is, hogy a migránsozás az új duális játék az iskolai szünetekben.

„A Grimm-mesék is tele voltak agresszióval, így nem ez volt az újdonság ebben. Hanem az, hogy a napi politika ily módon tematizálja a gyerekek játékát. Állítólag nem erőszakosan játsszák, még ha olykor azt kiabálják egymásnak, hogy ’felnégyellek’ meg ’felgyújtalak’”, mondta névtelenséget kérve az egyik apuka. Az értekezleten szintén jelenlévő iskolapszichológus annyit mondott a meghökkent szülőknek, hogy lehetőleg beszélgessenek el a témáról otthon, mert a gyerekekben félelmet kelthetnek a valójában meg sem értett, de az új játékformáció alapján egyértelműen rájuk is ható politikai történések. (A párizsi terrortámadás után írtunk arról, hogyan kell ilyen nehéz kérdésekről kommunikálni a kicsikkel, akik ilyenkor a saját világukat érzik fenyegetve – erről itt olvashat.)

Menekült gyerekek a Keleti pályaudvarnál 2015. augusztus 30-án

Fülöp Máté

„2006 őszén az akkor elsős fiamék tanítónője azért hívott össze ugyanígy rendkívüli szülőit, mert aggódott, hogy a gyerekek túlságosan megélik a politikai eseményeket. Akkor a szünetekben tüntetőset játszottak: valaki egyszer csak elkiáltotta magát, hogy ’tüntessünk!’, mire az elsős gyerekek felsorakoztak, és harsány ’Gyurcsány, takarodj!’ kiabálásba kezdtek", idézett fel egy régebbi esetet egy általunk megkérdezett szülő. A tanító néni akkor azt tanácsolta, hogy lehetőleg próbálják kivonni a gyereket a napi politikából, és talán tüntetni sem kellene elvinni őket, vagy legalább magyarázzák el nekik, hogy „ez nem az ő dolguk”.

Kényes és összetett kérdést egyszerűsítenek a jó-rossz harcára

Síklaki István szociálpszichológus szerint teljesen érthető, hogy a gyerekmesékből is ismert kettős alapséma napjainkban a migráns-rendőr lett. „Ritka, hogy egy adott témát ilyen töménységben exponál a média, és a közvélemény migránsok ellen hangolása a gyerekek szintjén is működik” – mondta.

A szociálpszichológus szerint egészségtelen, hogy ilyen globális aktuálpolitikai kérdések ennyire beszivárognak a gyerekek életébe, főleg, hogy egy bonyolult, az emberi értékek szempontjából is kényes téma fordul át a jó és a rossz szembeállítására. "Itt nem egy távoli, absztrakt ellenségkép van, ez egy jól felismerhető, konkrét kisebbség, akivel akár találkozhat is a saját életében” – tette hozzá.

Azt viszont nehéz megmondani, hogy hosszú távon mit okoz egy ilyen szerepjáték. „Az biztos, hogy nem segít az idegenek elfogadásában, a tolerancia fejlesztésében, amikor azt sulykolják, hogy ellenség egyenlő migráns. Ezért kellene a szülőnek képbe hozni a gyereket, pótolni mindazt, amit a média nem, vagy nem úgy mond el. Beszélgetni például arról, hogy ezek az emberek egy háborúban mindenüket elvesztve indulnak neki a világnak” – mondta a szociálpszichológus.

És ha a szülő vagy a pedagógus is intoleráns?

Csakhogy a magyar társadalom többsége menekültellenes, amit az is mutat, hogy az elmúlt hónapok migránsellenes kormánypolitikája egyértelműen felfelé húzta a Fidesz népszerűségét. Ezért Balogh Ágnes szakpszichológus szerint egyértelműen a szülő feladata lenne helyre tenni a kérdést. Persze, mi van akkor, ha maga is intoleráns? „Már csak ezért sem mindegy, hogy mit gondol erről a kérdésről maga a pedagógus, tette hozzá Balogh. Vajon rá lehet bízni, hogy beszéljen erről a gyerekekkel, vagy maga is szélsőséges nézeteket vall?” Balog szerint a tanárnak, ha ilyen játékot lát, azonnal le kellene állítania, és arra kérni a gyerekeket, hogy más szereplőket megszemélyesítve játszanak.

Képünk illusztráció

MTI / Kollányi Péter

„Ha egy téma érdekli a gyereket, akkor arról beszélni kell vele, nem szabad a szőnyeg alá söpörni. Meg kell tanítani nekik, hogy pusztán azért nem bántunk valakit, mert migráns, a toleranciára nevelést pedig lehetőleg minél kisebb korban kell elkezdeni.” Balogh Ágnes szerint a gyerekek éppen a bizonytalanságuk miatt játszanak el klasszikus szembenálló szituációkat, ezeken keresztül vívnak, harcolnak egymással. „Mivel a csapból is ez folyik, most ebbe helyettesítenek be” – magyarázta.

Az Európai Szülők Magyarországi Egyesületének elnökségi tagja, Salamon Eszter szerint is aggályos, hogy a magyar társadalom európai összehasonlításban erősen kirekesztő, és a másság iránti tolerancia általában alacsony szinten áll. „A gyerekek azt fordítják le saját nyelvükre, amit a felnőttektől hallottak. Az emberek nagy része 'migránst' csak a tévében látott, sok médium pedig a kirekesztő kormánypropagandának megfelelő beállításban tálalja a kérdést” – mondta.

A szülőket kéne nevelni, és gyerekeket hívni a "szülőire"

Szerinte a jelenség ugyanakkor messzire vezető, az adott iskolán és gyerekcsoporton túlmutató kérdéseket vet fel. „Feladata-e az iskolának a család, a szülők 'nevelése, oktatása'? Szerintünk a tanároknak mint oktatási szakembereknek dolga lenne a szülők élethosszig tartó tanulásának segítése – nyilván ismerve a magyar tanárok munkaterhelését ez nagyon nehéz. De meggyőződésem, a gyerekek a kirekesztő magatartást és az agressziót otthonról hozzák, így az iskolának feladata a szülők véleményének formálása, ha változtatni akarnak”, mondta a szülői szervezet vezetője.

Salamon Eszter hibás lépésnek tartja, hogy ebben az esetben kizárólag a szülőket hívták össze, szerinte a gyerekek, a szülők és még talán a pedagógusok számára is együtt kellene érzékenyítő és a helyzet kezelését segítő foglalkozásokat szervezni, megfelelő moderációval. „Ezzel lehetne lehetőséget adni mindenkinek arra, hogy közösen beszélgessenek a helyzetről, oldják a gyerekek és felnőttek irracionális félelmeit, akár úgy, hogy migránsokkal is találkozhatnak, beszélhetnek” – mondta. A szülői szervezet önkéntese szerint nem hirtelen összerántott szülői értekezleteket kellene tartani, hanem gyerekeket is érintő kérdésekről a „semmit róluk nélkülük” elvét alkalmazva kellene beszélni. Vagyis szakítani végre a magyar iskola hagyományaival.