Nem szimpatizálok a vagyonbevallások kérdése körüli zűrzavarral

– mondta Orbán Viktor hétfőn a Parlamentben, miután előjött a függöny mögül. A miniszterelnök ezért legszívesebben átvenné egy „tisztességes demokrácia” szabályozását, „Németországét vagy Ausztriáét.”

A közpénzek közelében forgolódó közszereplők és családtagjaik vagyonosodása érthetően központi kérdés egy demokráciában, ezért első körben jól hangzik egy nyugati ország gyakorlatának átvétele. Csakhogy a német és az osztrák vagyonbevallási szisztéma jóval megengedőbb a magyarnál. Ha átvennénk, nagyjából abba a trendbe illene bele, amit a közbeszerzési törvény puhítása és a vagyonvizsgálatok megnehezítése kirajzol.

A vagyonbevallás önmagában semmit nem ér

A német parlamenti képviselőknek mindössze annyiról kell nyilatkozniuk, hogy tíz jövedelmi kategória közül melyikbe esnek a rendszeresen kapott juttatásaik és egyéb bevételeik alapján. Tehát vagyonukat és érdekeltségi viszonyaikat homályban hagyhatják, és hozzátartozóikról sem kell nyilatkozniuk. Az osztrák rendszer kis eltérésekkel ugyanígy néz ki.

Vagyonnyilatkozat-tételre és annak nyilvánosságra hozatalára csak 2007 óta kötelezik a német képviselőket, miután kiderült, hogy többen jelentős pénzeket kaptak nagyvállalatoktól, ami miatt megkérdőjelezhetővé vált, hogy valóban tudják-e így a közt szolgálni.

AFP / Picture-Alliance / Wiktor Dabkowski

Ráadásul ezek a szabályok is csak a német alsóház, a Bundestag megválasztott képviselőre vonatkoznak, miközben idehaza most a köztisztviselők egészen széles körének kötelező vagyonnyilatkozatot tenni, még ha azt nem is kell nyilvánossá tenni.

Mivel Angela Merkel is 1990 óta Bundestag-képviselő, minden évben nyilatkoznia kell jövedelme eredetéről, viszont pusztán amiatt, hogy kancellár, erre nem volna szükség. Egy németül beszélőnek egyébként nagyon egyszerű tájékozódni Angela Merkel vagyoni helyzetéről: egy gyorskeresés után rengeteg hozzáférhető adat áll rendelkezésre.

A vagyonbevallásoknak Németországban nem is tulajdonítanak nagy jelentőséget. Ez annak köszönhető, hogy rengeteg más módon kontrollálja és monitorozza az állam a közpénzek útját, és ezekben az intézményekben bíznak is az állampolgárok. Miután a keleti blokkban nem voltak intézményi garanciák, a rendszerváltás után szigorú szabályokat fogadtak el a vagyonbevallási szabályoknál a Balkántól a Baltikumig. Akik ezekkel a törvényekkel példálóznak, ritkábban hozzák elő, hogy szép számmal maradnak így is menekülő útvonalak.

A kormány papíron mást akar, mint Orbán

A jelenlegi szabályozást meg sem kell szegni ahhoz, hogy vígan lehessen tobzódni az ellenőrizetlen közpénzekben

– állította Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója, majd rögtön hozzátette, „a probléma nem 2010 óta létezik, hanem 25 éve”. Ha valaki lopni akar a közpénzből, akkor bármilyen szabályozás mellett megtalálhatja annak a módját. Ligeti szerint ezért is értelmetlen önmagában a vagyonbevallás kereteiről vitázni.

Még a kormány által készíttetett 2015-ös Nemzeti Korrupcióellenes Program is elismerte a vagyonnyilatkozati rendszer képmutatóságát azzal, hogy több ponton előrelépést sürgetett. A vagyonnyilatkozatok elektronizálása és nyilvános hozzáférhetőségének biztosítása lehetne ebben a nulladik lépés.

Gyakori ellenérv, hogy ennek alkotmányossági akadályai vannak: például üzleti- és banktitkoknak minősülő adatok kerülhetnek ki, képviselők hozzátartozóinak pedig személyiségi jogaik sérülhetnek, ha nem csak vagyonnyilatkozati kötelességük lenne, hanem ezeket nyilvánosságra is kellene hozni.

Tiborcz-tanya

hvg.hu

Ligeti Miklós szerint elég lenne világos vonalat húzni a választott köztisztséget viselők és más vagyonnyilatkozati kötelezettség alá tartozók között, és az eltérő esetekben már nem lenne bonyolult eltérő szabályokat hozni a nyilvános adatokra vonatkozóan. A Jobbik országgyűlési képviselői például mind a huszonnégyen kitették a párt honlapjára hozzátartozóik vagyonnyilatkozatait is.

A Nemzeti Korrupcióellenes Program arról is ír, hogy a „szolgáltatandó adatok körét” indokolt lenne felülvizsgálni, mert több megtakarítási formáról sincs világos törvényi szabályozás. És ami nagyobb gond: semmi nem garantálja a megadott adatok valódiságát, ezért a kormányprogram szerint a nyilatkozattevőnek konkrétan el kellene magyarázni, hogy milyen forrásból gyarapodott vagyona.

További újítás lenne, hogy külön büntetőjogi tényállás lenne a vagyonnyilatkozattal trükközés, valamint már az ellenőrzés alatt is munkajogi szankciók érhetnék a valótlan vagyonnyilatkozatot leadót.

A programot a kormány eredetileg 2018-ig valósítaná meg, de egyelőre csak egy dolgot sikerült átültetni a gyakorlatba: a civil szervezetek vezetőinek szélesebb körét kötelezték vagyonbevallásra. Ha Orbán kijelentéseit vesszük alapul, akkor nem is várható előrelépés ebben az ügyben.

Blokk nélkül egy lépést sem tehet a NAV

A mostani rendszer tehát hiába szigorúbb, mint a nyugat-európai, de a legális jövedelemmel nem igazolható vagyongyarapodás a legtöbb esetben még így is megfoghatatlan. A hibásan kitöltött vagyonnyilatkozatok hiánypótlását a parlamenti képviselők esetében általában elfogadja az illetékes mentelmi bizottság.

Az országgyűlési törvény úgy fogalmaz, hogy vagyonnyilatkozat alapján a szakbizottság akkor mondhatja ki egy képviselő összeférhetetlenségét, ha „vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan mulasztotta el, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt”. Ebből a „szándékosan” a kulcsszó, ugyanis eddig minden képviselő talált hol jobb, hol rosszabb kifogást a vétlenségre. (Erről lásd a keretes írást a cikk végén.)

Orbán Győző gánti bányája

hvg.hu

Eszköztelen a NAV is, mert csak konkrét ügyben vizsgálódhat: az országgyűlési képviselők adóbevallását és vagyonnyilatkozatát senki nem veti egybe, a többi közszolga vagyonnyilatkozata pedig mivel nem nyilvános, ezért általában elő sem veszik abból a lepecsételt borítékból, amelyben leadták.

Az új NAV-törvénynek köszönhetően a vagyonnyilatkozat-vizsgálatok mellett a vagyonosodási eljárások is tovább súlytalanodnak. 2016 januárjától már csak a vizsgált személy által adott számlák alapján dolgozhatnak az adóhatóság emberei, míg korábban maguk is felbecsülhettek vagyontárgyakat egy vagyonosodási vizsgálat során.

Ahogy egy vagyonvizsgálaton átesett politikus fogalmazott: „mostantól csak akkor mondhatja meg a NAV, hogy mennyibe kerül Szijjártó Péter zakója, ha kap mellé blokkot”.