Tiltakozó levelet írtak a Szegedi Tudományegyetem Oktatói Hálózatának tagjai Balog Zoltánhoz. A levélben méltatlan munkakörülményeikről és arról számolnak be, hogy a doktori ösztöndíjak emelésével a diák néhol többet "keres", mint oktatója. Az egyetemi oktatóknál ugyanis tíz éve várat magára a béremelés. Más baj is van az SZTE-n és a felsőoktatásban.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) több oktatója csatlakozott az ELTE és az Oktatói Hálózat (OHA) kezdeményezéséhez, erről a szegedi Oktatói Hálózat tagjai a Balog Zoltán emberminiszternek szóló nyílt levélben írnak. Mint a Palkovics László felsőoktatási államtitkárnak és Szabó Gábor szegedi rektornak is elküldött levélben kifejtik, kiáltó aránytalanság jön létre a hallgatói ösztöndíjak és az oktatói bérek között.
Mint írják, a napi híreket követve örömmel értesültek arról, hogy a doktori képzésre járó hallgatók ösztöndíja az első két évben havonta 140 ezer forintra, a második két évben havonta 180 ezer forintra emelkedne. "Ugyanakkor végtelenül méltánytalannak tartjuk, hogy a hallgatói ösztöndíjak és az oktatói bérek között így kiáltó aránytalanság jön létre" – folytatják.
A diák többet "keres", mint a tanár
Az egyetemen oktató tanársegédek és adjunktusok ugyanis 10 éve várnak a béremelésre – folytatódik a levél. A levélírók számára teljességgel elfogadhatatlan, hogy mindössze 30-40 ezer forintos béremelést ígérnek, azt is három éven át elhúzva, az adjunktusok nettó 147 ezer forintjához, a tanársegédek nettó 122 ezres fizetéséhez. "Így az a megalázó helyzet jönne létre, hogy a doktorandusz és több oktatója bére 2018-ban körülbelül azonos lenne, pedig egy adjunktus akár már 20 éve oktat az egyetemen, és már 10 éve megszerezte a PhD-fokozatot. A tanársegédeknek 40 ezer forinttal lenne kevesebb a bérük, mint a hallgatók ösztöndíja, úgy, hogy a tanársegédek közül is sokan doktori fokozattal bírnak" – áll a levélben.
Továbbá a doktori hallgatók rendelkeznek kedvezményekkel, míg az oktatók csak minimálissal (pl. a habilitációs eljárás egy részének támogatása). Így a hallgatók juttatása a kedvezményeikkel nemcsak a tanársegédek fizetésénél lesz több, de a sok éve oktató, sok éve fokozatot szerzett tanáraik bérénél is. Ezáltal az oktató és a tudós tekintélye is sérül – érvelnek a levélírók.
"Egy pályakezdő bölcsész is többet keres, mint mi, akik oktattuk őket. Ugyanez a tarthatatlan bérhelyzet jellemzi karunkon a nem oktató beosztású tanárokat: a lektorokat és a nyelvtanárokat is" – fogalmaznak.
A levél második felében méltatlan munkakörülményeiket sorolják: tanulmányaikért nem hogy nem kapnak tiszteletdíjat, de nem egyszer nekik kell fizetniük, hogy megjelenhessenek. Ugyanígy a konferenciákon való résztvételért is sokszor ők fizetnek, szakdolgozat-vezetésért, -bírálatokért, doktorandusz témavezetőként nem kapnak külön illetményt, saját költségen fénymásolnak, stb.
Egyenlő bérek a közoktatással
Az oktatók azt akarják, hogy 2016 januárjától az adjunktusok és tanársegédek is megkapnák minimum azt a bért, ami a
bértábla szerint jár a doktori fokozattal rendelkező pedagógusoknak a közoktatásban. Mivel munkaköri elvárás a konferencia-részvétel és a publikálás, kérik továbbá, hogy minden oktatónak legyen éves kerete, amely biztosítja az ehhez szükséges anyagi fedezetet. Követelik továbbá, hogy a lektorok és a nyelvtanárok is kapják meg minimum azt a bért, ami végzettségüknek, fokozatuknak megfelel a pedagógus bértáblában.
"Álláspontunk érvényre juttatásához minden fórumot és minden törvényes eszközt igénybe fogunk venni" – írják.
Az egyetemi tanárok elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a tervek szerint a nem oktató-kutató dolgozók béremelését az egyetemnek kell kigazdálkodnia. Ez a béremelés bár nevetségesen csekély az egyes dolgozók számára, a bértömeget tekintve kigazdálkodhatatlan az egyetem számára, így a dolgozókat a tömeges elbocsátás fenyegeti – olvasható a nyílt levélben.
Az ukrán drónkülönítmény jelenleg még elképesztő hatékonysággal okoz kárt az oroszoknak, de hamarosan visszatérhetünk a 2022 előtti világba, ahol még egy filléres eszközzel nem lehetett kiütni egy milliárdos harckocsit. Hogyan néz majd ki a jövő légvédelme, amely jobban védekezik a drónok ellen?
Hollandok tömegei vesztették el napok alatt életük minden megtakarítását 1637-ben. Az egészben annyi a szépséghiba, hogy talán meg sem történt. Vagy legalábbis nem úgy, mint ahogy évszázadokon át hitték.
