Jávor Benedek európai parlamenti képviselő intézett írásbeli kérdéseket az Európai Bizottság felé, hogy kiderüljön, a kormány kérvényezte-e az EU-tól, hogy lakossági célra is felhasználhatóak legyenek az energiahatékonyságot növelő beruházásokra szánt támogatások (KEHOP) - írja a nol.hu. A kérdés része volt, hogy a KEHOP program megfelel-e arra, hogy kizárólag állami épületekre fordítsák a támogatást.

AFP / ANP Mag / Lex Van Lieshout

Corina Cretu regionális fejlesztési biztos szerint azonban egyik kormányzati álláspont sem helyes. Az EU-támogatás célja kimondottan az volt, hogy 50 ezer háztartást kapjon támogatást, hogy új szigetléssel vagy megújuló energiával láthassák el. A kormány az ország értékesített szén-dioxid kvótájából létrehozott alapból finanszírozná a lakossági energiahatékonysáig beruházásokat. Az uniós támogatás mértéke 2020-ig 309 milliárd forint lehet az NFM egy korábbi közleménye szerint, Cretu tájékoztatása alapján a támogatás lakásonként 225 ezer forint vissza nem téritendő összeget jelent.

Lázár János októberben még Brüsszelre hivatkozott, hogy a bizottság szerint nem lehet a lakosság számára vissza nem térítendő formában becsatornázni a forrásokat - azt külön kérvényezni kell -, pedig ez akkor már a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleményeivel sem volt összhangban, ugyanis a tárca százmilliárdos uniós támogatást ígért a lakosságnak. Október végén aztán jött a bejelentés, hogy a kormány inkább a középületekre fordítaná a lehívható támogatást.

Cretu szerint a magyar kormány semmilyen kérvényt nem adott be, hogy eltérjenek a támogatási programtól. Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben a magyar állam a támogatási ciklus végén nem tud felmutatni 50 ezer támogatott háztartást, abban az esetben vissza kell fizetni az EU-felé a támogatási összeget.