A szerdai kormányülés szünetében jelentette be Orbán Viktor, hogy népszavazást kezdeményez a kormány a kötelező betelepítési kvótáról:

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

– így szól a február 24-én benyújtott kérdés.

Orbán arról beszélt, hogy Brüsszel nem veheti el a magyar parlamenttől a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést. "Nem árulok zsákbamacskát, hiszen a parlament elutasítja azt. Ezzel kiáll az ország függetlensége mellett, és elutasítja a kvótát" – mondta a miniszterelnök.

Orbán azzal folytatta, hogy a népszavazás európai és demokratikus dolog, ezért senki nem vitathatja, hogy Magyarország az európai úton jár. "Nem hozhatunk az emberek feje fölött, az európai emberek akarata ellenére az életüket súlyosan megváltoztató döntéseket" – érvelt Orbán. A kvóta viszont átrajzolná Európa etnikai, kulturális és vallási arculatát. Erre pedig sem Brüsszelnek, nem semmilyen európai testületnek nincs felhatalmazása.

"Meggyőződésem, hogy a kormány egy közhangulatnak engedett" – mondta, hozzátéve, hogy a kvóta bevezetése "visszaélés a hatalommal".

Újságírói kérdésre Orbán elmondta: az alapvető kérdés az, dönthetnek-e a magyarok arról, kikkel éljenek, és kikkel ne éljenek együtt. Hogy a népszavazásnak milyen hatása lesz Brüsszelben, az már másodlagos kérdés. (Az Alaptörvény szerint nemzetközi szerződésről nem lehet népszavazást tartani, ezt a méregfogat húzná ki a Jobbik friss módosítójavaslata, amely betoldana egy kivételt az Alaptörvény vonatkozó szakaszába.)

A tegnapi NVI-nél történt botrányt "méltánytalan helyzetnek" nevezte a miniszterelnök, és arra kérte Pálffy Ilonát, a testület elnökét, hogy tegyen javaslatot az illetékes minisztériumnak. (Ezt egyébként már tavaly megtette Pálffy, akkor sem a Fidesz, sem az MSZP nem támogatta az előterjesztést.)

Végül arra válaszolt Orbán, hogy lemond-e a kormány, ha sikertelen lesz a népszavazás: erről még nincs döntés.