Az alkotmányosság és a demokratikus jogállamiság védelmével foglalkozó Eötvös Károly Intézet (EKINT) is reagált a szerdán bejelentett menekültügyi válsághelyzet bevezetésére. Értelmezésük szerint a magyar határ védelméről szóló törvényjavaslatokkal a kormányzat nem csak megsérti az alkotmányos elveket, hanem "újabb határokat áthágva eljuthat az alkotmányos korlátok kiiktatásához és ehhez hivatkozási alapként használja a szerencsétlen sorsú, háború elől menekülő embereket, semmibe véve alapvető jogaikat", írják.

A mai bejelentéssel valójában meghosszabbítják a válsághelyzetet, ráadásul területileg is kiterjesztik az egész országra. Azokat a szabályokat, amelyek térben és időben korlátoznák a válsághelyzet fenntartását, a kormány semmibe veszi, így állandósít egy súlyosan jogkorlátozó intézkedéseket lehetővé tévő állapotot. A válsághelyzet kihirdetése azért is ellentétes a kormány által tavaly módosított menedékjogi törvénnyel, mert az kifejezetten felsorolja, mi adhat erre jogalapot. Például az, ha a Magyarországra érkező menedékkérők száma eléri havi átlagban a napi 500 főt, vagy a tranzitzónákban tartózkodók száma havi átlagban a napi 1000 főt, vagy „olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely valamely település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti”.

"Jelenleg egyik feltétel sem teljesül, legalábbis ezt semmilyen módon nem támasztotta alá a kormány, sőt kommunikációja ezzel éppen ellentétes: azt hangoztatja, hogy a bevándorlókat sikeresen megállította a kerítéssel" - értékelt az EKINT.

Veszélyes eszköz a különleges jogrend

A válsághelyzet megállapításának célja és értelme, hogy a jogrendszer általános szabályaitól eltérhessenek, magyarázza a közlemény. A különleges jogrendek azonban veszélyesek lehetnek, "diktatúrák melegágyai lehetnek".  Ennek kizárását célozzák az alkotmányos garanciák, például az, hogy különleges jogrend kivételesen és időlegesen rendelhető csak el, és a döntéshozó szervek ellenőrizhetők és elszámoltathatók.

A kormány által bevezetett "tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet" kategóriája azonban nagyon is emlékeztet a különleges jogrendre. Az Alaptörvényt azonban, amely Magyarországon a különleges jogrendek alapjait szabályozza, a most benyújtott javaslatok sem egészítenék ki e fogalommal.

A Jobbik is hasonlóban gondolkodott

Az EKINT szerint hasonlóan elfogadhatatlan, mégis őszintébb a Jobbik alaptörvény-módosító javaslata, amely a veszélyhelyzet fogalmát kiterjesztené a "humanitárius katasztrófa", illetve annak megelőzése esetére is. Ez a megoldás ugyancsak lehetővé tenné a honvédség bevetését a határ védelmére.

Mivel a javaslatok némelyike kétharmados többséget igényel, a kormánynak ellenzéki partnerre van szüksége. Az Eötvös Károly Intézet szerint ebben az ügyben a kormánypártok partnere csak a Jobbik lehet:

"Kérdés, milyen áron. Mindenki – legyen bár kormánytag, képviselő, köztársasági elnök, alkotmánybíróság tagja, ombudsman, hivatásos katona, bíró, rendőr, bárki, aki nem próbálja megakadályozni a kvázi különleges jogrend bevezetését és gyakorlását, felelősséget visel az olyan következményekért, amelyek sorába tartozhat akár a rendkívüli jogrend állandósulása vagy a fegyvertelenek elleni fegyverhasználat alattomos gonoszsága" – olvasható az állásfoglalásban.

A hisztériakeltés nem fogja megoldani a menekültválságot

"A menekültkérdésnek nincsen könnyű, társadalmi költségektől és feszültségektől mentes megoldása." A kialakult válság mint Magyarország, mind pedig az Európai Unió számára egy teljesen új helyzet, nincs bejáratott megoldás ennek rendezésére, de "bármiféle tartósan rendezett, elfogadható helyzet kialakítása áldozatokat követel a világ jobbmódú és békében élő országaitól is, aki pedig mással hiteget, az akadályozza a megoldást".

Viszont a menekülteket megbélyegző, velük riogató gyűlöletkampány, a hisztériakeltés nem a megoldás része – olvasható a közleményben. A kormány és képviselőinek most tárgyalt javaslatai a szabadságkorlátozást célzó gyűlöletkampány folytatása a korábbinál is fenyegetőbb eszközökkel.

A Magyar Helsinki Bizottság is kiadott egy közleményt az intézkedésről. A jogvédő szervezet azt írta, hogy "kormány újult erővel folytatja kommunikációs hadjáratát a menekültek ellen, és ebben a politikailag motivált látványharcban már a legalapvetőbb jogállami követelmények betartásának látszatára sem számíthatunk. Bár kommunikációs akcióról van szó, a következmények teljesen valósak lesznek." A Helsinki Bizottság felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul vonja vissza jogellenes és indokolatlan döntését.