A miniszterelnök szerint 1848. március 15-én egy nemzet született újjá, amely "ütőképes hadsereg, megfelelő ipari háttér és szövetséges nagyhatalmak nélkül, kívül-belül körülkerítve fogott hozzá, hogy fordítson egyet sorsának kerekén" - írja a haráton túli magyaroknak szóló ünnepi levelében.

Orbán úgy látja, hogy a 48-as magyarság határozottan és bátran állt ki a nemzet követelései mellett: császári önkény helyett felelős minisztériumot és törvény előtti egyenlőséget, a pénzügyi függés helyett nemzeti bankot, az elnyomás helyett szabadságot kívánt.

"Az azóta eltelt 168 év csak elmélyítette bennünk ezt a gondolatot" -  hangsúlyozta Orbán, majd hozzáteszi,"törvényeinket, mindennapi életünket ma is ahhoz akarjuk igazítani, amit számunka jelent a szabadság itt, ebben a Kárpátok által koszorúzott medencében".

Szerinte "ma is megragadunk minden lehetőséget, hogy elérjük: senki se vitathassa nemzeti szimbólumainkat, senki se kérdőjelezhesse meg alkotmányos jogainkat, senki se vehesse el tőlünk iskoláinkat, és senki se sorozhassa be és küldhesse idegen háborúba fiainkat".

   "Úgy akarjuk szolgálni a magyar szabadság és megmaradás ügyét, ahogy a márciusi ifjaktól tanultuk: egy szívvel, egy lélekkel, egy akarattal" - mondta Orbán, aki levelét "Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!" felkiáltással zárta.