Pozsgay Imre 1933. november 26-án született a Győr-Moson-Sopron megyei Kónyban, 2016. március 25-én, életének 83. évében érte a halál.

Iskoláit Enyingen és Fertődön végezte, ahol kertészeti középiskolába járt. Diplomát az ELTE bölcsészkarából kiszervezett Lenin Intézetben szerzett 1957-ben történelem-marxizmus-leninizmus szakon. 1950-ben lépett be a Magyar Dolgozók Pártjába, 1956-tól annak utódpártjának, a Magyar Szocialista Munkáspártnak is tagja volt.

Pályafutása során volt az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága Marxizmus-Leninizmus Esti Egyeteme igazgatója, majd 1968-ig a megyei bizottság agitációs és propagandaosztályának vezetője, 1969-ig annak titkára. 1969-től az MSZMP Központi Bizottságának sajtó alosztályának vezetőjeként dolgozott.

1970-ben védte meg a filozófiai tudomány kandidátusi értekezését, 1971 és 1975 között a Társadalomtudományi Szemle főszerkesztő-helyettese volt.

Az MSZMP-káderségtől a "népfelkelés" kimondásáig

1975-ben kulturális miniszterhelyettessé nevezték ki, 1976-ban pedig kulturális miniszteri, 1980-tól művelődési miniszteri kinevezést kapott, ekkor lett az MSZMP KB tagja is. 1982-ig dolgozott miniszterként, ekkor a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára lett 1988-ig. 1988-ban az MSZMP Politikai Bizottságának is tagja lett és ismét visszakerült a kormányba előbb Grósz Károly, majd Németh Miklós miniszterelnöksége mellett államminiszterként.

MTI / Váli Miklós

1987. szeptemberben részt vett a lakiteleki találkozón, 1989. január 28-án pedig ő nevezte elsőként az állampárti politikusok közül "népfelkelésnek" 1956. október 23-át, Nagy Imre 1989. június 16-i újratemetésén a koporsónál állt őrt. A rendszerváltáskor a Magyar Szocialista Párt egyik alapítója és első elnökségének tagja volt, illetve a párt köztársaságielnök-jelöltje.

1990-ben MSZP-frakcióvezető, 2012-ben az alaptörvény egyik kidolgozója

Az 1990-es választásokon az MSZP Bács-Kiskun megyei listájáról jutott a parlamentbe, majd frakcióvezető lett. (Az első választásról szóló emlékcikkünket itt olvashatják!) Ez év novemberében lépett ki az MSZP-ből, majd a volt MDF-es Bíró Zoltánnal Nemzeti Demokrata Szövetség néven pártot alapítottak, de 1994-ben nem jutottak be a parlamentbe. Pozsgay 1997-ben az MDF szakértője lett, a párt jelöltjeként indult az 1998-as választásokon is.

2005-ben az első Orbán-kormány mellett tűnt fel a Nemzeti Konzultációs Testület tagjaként, majd 2010-ben Pozsgay Imre volt az egyik politikus, akit Orbán Viktor felkért az új alaptörvény kidolgozására Boross Péter, Pálinkás József, Schöpflin György, Stumpf István és Szájer József mellett. Ekkor készült interjúnkat Pozsgay Imrével itt olvashatják!

2015-ben az Indexnek adott interjújában azt mondta, nem volt kommunista 1980-ban sem és a szocialista rendszer megdöntőjének tartja magát. Azt is mondta, egy történelmi megtérésről van szó.

1995 és 2000 között a Szent László Magyarságtudományi Akadémia rektora, illetve 1996-tól 2001-ig a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagja volt. Politikai-közéleti szerepe mellett 1991-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem (2000-től Debreceni Egyetem) politológia tanszékének egyetemi tanárává nevezték ki, majd 2003-ban a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója egyetemi tanári beosztásban.

2003-ban Magyar Örökség díjat kapott, 2006-ban megkapta a Magyar Szabadság Napja Díjat, 2010-ben az emberi jogokért való erőszakmentes kiállást elismerő kitüntetést, a Hildebrandt-érmet, 2015-ben a Petőfi-emléklap a helytállásért kitüntetést vehette át.