szerző:
Szegő Iván Miklós
Tetszett a cikk?

Negyvenhárom évvel az utolsó szabad - bár egy kicsit kékcédulás - választás, az 1947-es szavazás után, a rendszerváltáskor 1990-ben választhattak ismét több párt közül a magyar polgárok. A választás eredménye közismert: az első forduló, amely napra pontosan húsz éve zajlott, az MDF minimális fölényét hozta, ami a második fordulóra elsöprő győzelemmé változott.

Húsz évvel ezelőtt, 1990. március 25-én tartották a rendszerváltás utáni első szabad választások első fordulóját Magyarországon. Az április 8-ai második forduló nyomán aztán kiderült, hogy az első kör meghatározó volt.

Március 25-én a Magyar Demokrata Fórum listán csak pár százalékos előnyt ért el a második helyezett SZDSZ-szel szemben (24,7 kontra 21,4 százalék), április nyolcadikára ez az enyhe fölény viszont jelentős többséggé alakult át. A második forduló után majdnem duplája volt az MDF mandátumainak aránya (42,5 százalék), mint az SZDSZ-é (23,8 százalék). Mindez elsősorban az egyéni választókörzetekben elért nagy MDF-sikerrel magyarázható.

Technikai problémák és választási szövetség

1990-ben a március 25-ei első forduló eredménye egyébként rendkívül nehezen született meg. Technikai problémák miatt napokig bizonytalan volt a végső eredmény, így aznap este még nem lehetett senki sem biztos az MDF győzelmében, bár azért sejthető volt ez a végkimenetel.

Listás választási eredmények 1990-ben

A többi párt csalódottsága volt inkább érzékelhető, és ebben a relatív eredménytelenségben vált fokozatosan, a második forduló előtti napokban egyre biztosabbá a „nyugodt erő” – ez volt Antall József kampányának leghatásosabb szlogenje – győzelme. Főleg azok után, hogy Antall választási szövetséget kötött a két forduló között, március 31-én a Független Kisgazdapárttal és a KDNP-vel. Ezek után április 8-án minden várakozást felülmúló sikert aratott az MDF, és az új kormánykoalíció vezető ereje lett. 

A két vesztes: az MSZP és az SZDSZ

Az első forduló vesztesei között elsőként az MSZP-t kell megemlíteni. Az állampárt utódja listán 10,9 százalékot kapott az első fordulóban, majd végül 8,5 százaléknyi mandátumot szerzett a második kör után. Ezzel a függetlenként induló Németh Miklós kormányfőnek (aki az MSZMP-káderből lett a nyolcvanas évek végén miniszterelnök) távoznia kellett a hatalomból, jóllehet ő személyesen nagy sikert ért el. Németh azon néhány új parlamenti képviselő közé került, akik már az első körben biztosították a bejutásukat az új országgyűlésbe, mert abszolút többséget szereztek választókerületükben. 

Debreczeni József: közíró és politikus

Erre rajta kívül csak MDF-es, illetve MDF által támogatott független jelöltek voltak képesek. Az első fordulóból parlamentbe bejutó egyéni jelöltek között volt az a Debreczeni József, aki időközben közíróként - és idén, 2010-ben - újra MDF-es képviselőjelöltként is feltűnt a közéletben.

A másik nagy vesztes az SZDSZ volt, amely az első fordulóban 3 százalékkal maradt el az MDF eredményétől, de a másodikban sorra vesztette el az egyéni körzeteket, így végül a mandátumok 21 százalékát szerezte meg. Az első forduló után a második körös összeomlás még nem látszott előre, ezért a párt megbízott elnöke, Kis János 1990. március 26-án még így nyilatkozott az MTI hírarchívuma szerint: „A számítások szerint az SZDSZ-nek jó esélye van arra, hogy a választásokat a második fordulóban megnyerje.”

Tamás Gáspár Miklóst választói a Parlamentbe kísérik

Kis jóslata nem vált be, és a hamarosan megalakuló Antall-kormány ellenzékévé vált a második fordulót elbukó SZDSZ. Ebben a pozícióban egyre közeledtek a szocialistákhoz, így a rendszerváltáskori harcos antikommunizmus visszaszorult a liberális párt retorikájában. Ehelyett a szabadságjogokért álltak ki, az MSZP-vel együtt. Majd 1994-ben koalícióra is léptek az állampárt utódjával.

Az MDF leendő koalíciós partnerei

A Független Kisgazdapárt 11,7 százalékot kapott listán az első fordulóban, ám ez csak a parlamenti mandátumok 11,4 százalékára volt elég. Így is ez a párt lett később az MDF koalíciós partnere. Később ez annyiban módosult, hogy a kisgazdák parlamenti frakciójának többsége tartott ki az MDF-fel fenntartott koalíció mellett, mert az utóbb FKGP-elnökké előlépett Torgyán József és pártja később függetlenítette magát a kormánytól.

Az MDF vezette koalíció harmadik tagja, a KDNP 6,46 százalékot ért el az első fordulóban, ez a mandátumok 5,44 százalékára volt elegendő, ami azért érdekes, mert az ellenzéki Fidesz 8,85 százalékot kapott ugyan az első fordulóban, de ők is csak 5,44 százaléknyi mandátumot szereztek végül.

Rendszerváltók: Orbán és Torgyán - kicsit később, a Parlamentben
©

Az Antall-kormány idején ellenzékbe szorult, 22 fős liberális Fidesz-frakcióban akkor még együtt ült Orbán Viktor mai pártelnökkel Fodor Gábor, aki később SZDSZ-elnök és SZDSZ-színekben kétszer is miniszter lett szocialista-liberális kormányokban. A Fidesz-frakció tanácsadója pedig az a Bozóki András volt 1990-ben, aki egy ideig kettős Fidesz-SZDSZ-tag volt, aztán csak fideszes lett. Majd a párt jobbra tartó politikájától elfordulva 1993-ban távozott a politikai életből, ahová a 2000-es években tért vissza, rövid ideig az MSZP-SZDSZ kormány nemzeti kulturális örökség minisztere volt.

A Fidesz egyébként később, 1998 és 2002 között szintén kormányzott az MDF-fel együtt, de akkor már nem a Magyar Demokrata Fórum volt az erősebb, hanem Orbán Viktor pártja alkotta a hatalmi centrumot, amihez az MDF-en kívül csatlakozott a Torgyán József vezette FKGP is.

Szűrös Mátyás és a Fidesz

Az 1990. március 25-ei első forduló estéjén még nem voltak biztos adatok az országos párterőviszonyokról, ezért kezdetben óvatos nyilatkozatok láttak napvilágot az MTI hírarchívuma szerint.

Szűrös Mátyás ekkor ideiglenes köztársasági elnök volt, 1990-ben ő volt az MSZP egyetlen parlamenti képviselője, aki egyéni választókörzetből jutott be a Parlamentbe. „A Magyar Szocialista Párt a harmadik-negyedik helyre várja magát a választások eredményeként. A párt számított arra, hogy a nép radikális fordulatot akar az országban, a hangulati elemek is azokat erősítik, akik radikális programot hirdettek, radikális jelszavakkal” - Szűrös Mátyás ezt 1990. március 25-én arra a kérdésre fejtette ki, amely azt firtatta: miként értékeli, hogy a Fidesz jelöltje Sopronban a részeredmények alapján vezet Pozsgay Imre ellen.

Szűrös Mátyás, Csurka István és jobboldalt - Pozsgay Imre
©

Ugyanerről - akkor már a választókörzet első fordulós eredményének ismeretében - a fideszes Orbán Viktor így nyilatkozott 1990. március 26-án: „nagyon örülünk, mert a legfontosabb skalpot begyűjtöttük, tehát a Szájer József leiskolázta Pozsgayt. Ez a skalp megvan, és hát ez a lényeg.” (A második forduló után véglegessé vált, hogy az első szabadon választott országgyűlésben a soproni születésű Szájer képviseli a nyugat-magyarországi várost.)

Érdekes, hogy később mind Szűrös Mátyás, mind Pozsgay Imre közelebb kerültek a Fideszhez. Szűrös például feltűnt „VIP-vendégként” Fidesz-kongresszuson is 2005-ben, és az utóbbi években többször is támogatásáról biztosította Orbán Viktort. Pozsgay Imre pedig így nyilatkozott az fn.hu-nak 2009 februárjában: „Régen nekem a Fidesz ádáz politikai ellenfelem volt. Most sem én mentem át a Fideszbe, hanem a Fidesz jött át hozzám. Én ugyanaz a nemzeti érdekeket képviselő, balközép beállítottságú ember vagyok, aki nem talált ehhez pártot.”

Antall József türelmetlenkedett az újságírókkal

De hogyan nyilatkozott az első, és különösen majd a későbbi, második forduló nyertese, az MDF elnöke, Antall József? A BBC-nek az első forduló másnapján ezt mondta: „a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége két pólusát jelenti a magyar politikai életnek. Ennek következtében két párt között a koalíció nem természetes. Ebben a kérdésben teljesen egyetértünk a Szabad Demokraták Szövetségével, nem szólva arról, hogy egy politikai demokráciában mindig szükség van arra, hogy a különböző politikai pártok és különböző politikai irányzatok képesek legyenek egymást váltogatni.”

Két egymást követő MDF-es kormányfő: Antall József és Boross Péter
©

Az ugyanezen a napon, március 26-án tartott MDF-sajtótájékoztatón Antall így fogalmazott az MTI szerint: „Hacsak a Magyar Szocialista Párt és az SZDSZ nem lép egymással koalícióra, nem alakulhat ki olyan helyzet, hogy az MDF nélkül kormányt lehessen alakítani.”

Az MTI tudósítása szerint Antall József kissé türelmetlenül fogadta az újságírók kérdéseit. A BBC tudósítójának érdeklődésére, hogy vajon miniszterelnökként kilépteti-e Magyarországot a Varsói Szerződésből, a pártelnök indignálódva jegyezte meg, hogy immár hetvenkettedszer hallja ezt a kérdést. Válaszul elmondta: Magyarországnak célja, hogy kilépjen a varsói paktumból, de ennek technikája, megvalósítása szorosan összefügg az európai biztonsággal, függvénye annak.

Nem kevésbé bosszúsan fogadta Antall József azt az újságírói érdeklődést, hogy az MDF kikkel lépne koalícióra. Elmondta, hogy a Kisgazdapártot és a Kereszténydemokrata Néppártot érzi magához legközelebb az MDF, de elvileg egyetlen, jelenleg ellenzéki pártot sem zárnak ki a koalícióból. Antall aznap még számos nyilatkozatot adott, így elmondta: „Az új kormányban semmiképpen nem lesz helye a régi kormánytagoknak, államtitkároknak és miniszterhelyetteseknek." 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Tech

Mementó 1920: hazai koncentrációs táborok és zsidózó kampány

Kilencven évvel ezelőtt, 1920. január 25-én és 26-án választott nemzetgyűlést Magyarország. A kétnapos szavazás előtt a tiszti különítmények gyilkoltak, kormányon lévő szocdemeket tartóztattak le. Az országban heves zsidózás folyt azok részéről is, akik évekkel korábban összeugrasztották a nemzetiségeket, és így a történelmi Magyarország felbomlását idézték elő.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1950: "Fasiszta vagyok" - vallja Domokos vádlott

Hátborzongató perek zajlottak Magyarországon hatvan évvel ezelőtt. 1950. február 21-én a bíróság halálos ítéletet szabott ki kémkedés miatt Geiger Imrére és Radó Zoltánra. Mindkettőjüket a Standard-perben, egy hírhedt koncepciós eljárás nyomán marasztalták el, és az ítéletet később végre is hajtották. A vád álca volt csupán, mert a kommunista vezetés nem akart kártalanítást fizetni a Standard gyár külföldi tulajdonosainak az államosítás után.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1950: „Rákosi elvtárs öt éve ismét közöttünk"

A Szabad Nép 1950 elején több évfordulót is ünnepelt. A kommunista pártlap megemlékezett például arról, hogy Rákosi elvtárs kereken öt évvel azelőtt tért haza Moszkvából. Műelemzés is megjelent ekkoriban a Szabad Népben: munkások és parasztok verseit ismertette a pártlap - azokat a verseket, amelyeket szerzőik a Pártról, a Párthoz írtak.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1950: a szovjet küldött szellemi átépítést akar

Hatvan éve zajlott a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja. Dobi István kormányfő akkori operaházi ünnepi beszédéből kiderült, hogy Horthy vasfüggönyt húzott Magyarország és a Szovjetunió közé. A szovjet delegátus viszont a magyar szellemi élet átépítését (peresztrojkáját?) hangsúlyozta, már-már követelőzve. Talán ennek igyekezett megfelelni Karinthy Ferenc író, amikor Kelet-Berlint dicsérte, és éhesen lézengő nyugat-berlini munkanélküliekről számolt be egy másik rendezvényen.

hvg.hu Tech

Mementó 1920: Apponyi végzetes "trianoni" beszéde

Magyarország megpecsételte a sorsát a sok nyelven beszélő, de a magyaron kívül egyet sem "értő" Apponyi gróf Párizsba küldésével. A "bő szóköpés" mesterét - ahogy a grófot Ady jellemezte - magyarosítási törekvései miatt olyan világhírű írók támadták már 1907-ben, mint Lev Tolsztoj és a Nobel-díjas Björnsterne Björnson. Apponyi 1920-ban sem okozott csalódást ellenfeleinek: kilencven évvel ezelőtt a szomszédos államok "alacsonyabbrendű fajairól" szónokolt a párizsi békekonferencia vezetőinek.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1950: megszüntetik a „magyar Benes-dekrétumokat”

A törvénytelenségek sorozatát elkövető Rákosi-rendszerben született egy pozitív döntés is: 60 évvel ezelőtt szüntették meg a "magyar Benes-dekrétumoknak" nevezhető rendeletek alkalmazását. E jogszabályok a második világháború után – a nagyhatalmak döntését végrehajtva – a hazai németség kitelepítéséről és jogfosztásáról szóltak.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó: se Rákosi, se Horthy nem szerette március 15-ét

Kevés ünnepünk annyira közös és egyöntetűen elfogadott, mint március 15., mégis egy évszázadon át csak ímmel-ámmal emlékeztek meg róla hivatalosan. A nyíltan ellenforradalmi Horthy-rendszer 1920-ban nem lelkesedhetett semmiféle revolúcióért, a Rákosi-rendszerben pedig a szabadságeszményekkel gyűlt meg az ideológusok baja. Éppen ezért mindkét kor megpróbálta elsősorban ifjúsági és irodalmi ünnepnek beállítani az emléknapot, a szabad sajtó ünnepén pedig zavaros magyarázatokat adtak arra, hogy nálunk miért olyan a sajtószabadság, amilyen…

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1920: Kun Béla kiadatását 386 gyilkosság miatt kérik

Köztörvényes bűnözőként kérték a Tanácsköztársaság bukása utáni magyar kormányok Kun Béla kiadatását Ausztriától és Németországtól. Ez a módszer azonban nem vezetett eredményre, Kunnak sikerült eljutnia Szovjet-Oroszországba.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1990: vizsgálat a BKV-nál, megugrik az SZDSZ népszerűsége

Mementó-sorozatunkban, amelyben sorsfordító évekre és azokhoz kapcsolódó kerek évfordulókra emlékszünk, ezúttal a rendszerváltás egy húsz évvel ezelőtti napját idézzük fel. 1990. február 7-én a szovjet kommunisták feladták az egypártrendszert, a nyugatnémet kormány a német egységről és az NDK-val tervezett valutaunióról tanácskozott. Magyarországon második helyre jött fel az SZDSZ a közvélemény-kutatásokban, Antall József Washingtonban tárgyalt, a BKV-t pedig átvilágították, mennyire működik gazdaságosan, és megvizsgálták, szüksége van-e a cégnek állami póttámogatásra.

Fejre állt Stroll a Bahreini Nagydíj második rajtjánál – videó

Fejre állt Stroll a Bahreini Nagydíj második rajtjánál – videó

Színház és vállalkozás: így még nem láthattuk Shakespeare műveit

Színház és vállalkozás: így még nem láthattuk Shakespeare műveit

Milliárdos vagyonon ül Donald Trump, de így is rezeghet a léc alatta

Milliárdos vagyonon ül Donald Trump, de így is rezeghet a léc alatta