94 éves korában elhunyt Biszku Béla volt belügyminiszter - adta hírül az Index. A lap információját a Mazsihisz szeretetkórházának igazgatója megerősítette.
A szerszámlakatosból lett politikus 1989 óta a politikától visszavonultan élt.
2013. október 16-án a Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűntett és más bűncselekmény elkövetése miatt vádat emelt ellene. Az ügyészség szerint Biszku Béla az 1956. decemberi sortüzek végrehajtóit irányító Ideiglenes Intéző Bizottság szavazati és döntési joggal felruházott tagja volt, így felbujtóként szándékos emberölés elkövetésében bűnös. Büntetőpere 2014. március 18-án kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. Május 13-án első fokon öt és fél éves szabadságvesztésre ítélték felbujtóként több ember sérelmére elkövetett háborús bűntett, lőszerrel való visszaélés, valamint a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt. A Fővárosi Ítélőtábla 2015. június 1-jén meghozott másodfokú végzésével hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárást rendelt el. December 17-én a megismételt elsőfokú eljárásban háborús bűnökért két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék.
Stiller Ákos
Biszku 1949 májusában hat hétig az MDP Központi Vezetőség Káderosztályának alosztályvezetője volt, majd a Budapesti Pártbizottság Káderosztályának élére került. 1951-ben leváltották, a X. kerületi pártbizottság titkára lett. Itt dolgozott 1953 szeptemberéig, amikor megkezdte tanulmányait a politikai főiskolán. 1955 tavaszától a XIII. kerületi pártbizottság első titkára.
A forradalom első napjaiban a XIII. kerületi pártbizottság tagjaiból, párttagokból és munkásokból fegyveres csapatokat szervezett a felkelők ellen. Ezért a forradalom után megkapta az akkori rendszer egyik legmagasabb kitüntetését, a Munkás-paraszt Hatalomért emlékérmet. 1956 után az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára, a KB tagja (1956–1957), a Politikai Bizottság tagja (1957–1980) volt.
Fortepan / Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény
A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány tagja volt 1957. február 28-tól május 9-ig, és ebben a minőségében megbízták a belügyek vezetésével.
1956. november 4-e után Biszku Kádár János egyik bizalmi emberének számított. Történészek azt feltételezik, hogy belügyminiszterként (megbízatása 1957. május 9-től 1961. szeptember 13-ig tartott) közvetlenül irányíthatta a forradalom utáni megtorlást. 1961. szeptember 13-ától 1962. szeptember 27-éig a minisztertanács elnökhelyettese (miniszterelnök-helyettes), 1962-től a KB titkára volt.
Ám szembefordult Kádár János enyhülő politikájával, ezért felmentették tisztségei alól, és 1978-ban nyugdíjazták. A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) Számvizsgáló Bizottságának elnöke volt 1980-tól 1989-ig, utána visszavonultan élt.
